Így osztogatta Bajnai a milliókat

Bajnai politikustársának, Juhász Péternek is bőven jutott anyagi forrás a 2022-es országgyűlési választások kampányidőszakában. A négymilliárdos külföldi támogatásból több tízmillió forint vándorolt Juhász zsebébe, aki a milliókért cserébe egy internetes portálon próbálta lejáratni a kormánypártokat, de ő volt az is, Márki-Zay Péter előválasztási sikere után hosszabb interjút készített a baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltjével. Az oldala természetesen – a dollármédia kamu oldalaihoz hasonlóan – azóta már nem működik.

Részben a külföldről érkező milliárdokból finanszírozhatták a Juhász Péterhez, a Bajnai Gordon által alapított Együtt egykori elnökéhez tartozó Nerpédiának a több tízmillió forintból meghirdetett kormányellenes kampányanyagait. 

Összességében tehát több, mint 60 millió forintért hirdették a Juhász Péter-féle oldal tartalmait, de csak a választási kampányban. Az utolsó bejegyzést ugyanis a 2022-es parlamenti választás előtti napon tették ki és tavaly április 3-a óta egyáltalán nem hirdették az oldalt, amely azóta nem is frissült.

Megdöbbentő összefüggések vannak a mostani finaszírozási botrány és Juhász Péterék 2018-as pénzgyűjtése között.

Egyebek mellett erre utal, hogy a Nemzeti Információs Központ jelentése szerint a Bajnai Gordon nevével fémjelzett, külföldről pénzelt DatAdat-csoport partnerei között feltűnt Juhász KözösÜgyünk Nonprofit Kft.-je is, amely a Nerpédia Facebook-hirdetéseit, illetve Juhász Péter videóinak népszerűsítését fizette. 

Minden felületen támadtak a külföldről finanszírozott baloldali sajtóbirodalom egységei.

A tavalyi évet mínusz 107 millió forint adózott eredménnyel záró céget emellett az is a Bajnai-körhöz köti, hogy online elérhetőségeként kezdetben az [email protected] címet adták meg, amely cím a DatAdat-csoporthoz köthető Molnár István egy másik vállalkozásánál, a FairPension Kft.-nél is megtalálható a cégadatbázisban. 

A Juhász Péter által jegyzett Nerpédia is ahhoz a hálózathoz kapcsolódik, amelyet célzottan az országgyűlési választási kampányra időzítve hoztak létre.

Az EagleEye Marketing rendszeresen kap sokmilliós megbízásokat Gyurcsány Ferenc parlamenti frakciójától. 

Összességében tehát 60 millió forintért hirdették a Juhász Péter-féle oldal tartalmait, de csak a választási kampányban. Azóta az oldal nem is frissült, erősen úgy tűnik tehát, hogy ez esetben is csak egy balliberális kampányprojektről volt szó. 

A Facebook-hirdetéseket, illetve Juhász Péter videóinak népszerűsítését a KözösÜgyünk Nonprofit Kft. fizette. Erről a vállalkozásról azt lehet tudni, hogy 2021. május 10-én jegyezték be, és a kampányidőszakban 11 alkalmazottal működött, hogy aztán 2022 júniusára az alkalmazotti létszám két főre csökkenjen. Az már a kampányban is kérdésként merült fel, hogy honnan van erre pénze Juhásznak, honnan kapott forrásokat a politikai tevékenységére? 

A külföldről pénzelt DatAdat-csoport bejövő és kimenő pénzforgalmat realizáló partnerei között mindenesetre feltűnt Juhász KözösÜgyünk Nonprofit Kft.-je is a parlament nemzetbiztonsági bizottsága számára készített jelentés szerint.  

Juhász cégét az is a Bajnai-körhöz köti, hogy online elérhetőségeként kezdetben az [email protected] címet adták meg, amely cím a DatAdat-csoporthoz köthető Molnár István egy másik vállalkozásánál, a FairPension Kft.-nél is megtalálható a cégadatbázisban. A tulajdonos neve onnan lehet ismerős, hogy Molnár szintén tulajdonolja az EagleEye Marketing Kft. nevű céget, ahol az EzaLényeg nevű lejáratóoldal kapcsán ismertté vált Páva Zoltán az ügyvezető. Az EagleEye Marketinget immár rendszeresen megbízza Gyurcsány Ferenc parlamenti frakciója, az idei első fél évben például 43 millió forintnál is nagyobb összegű, „social media tanácsadás” nevű feladat ellátásával. Molnár egyébiránt a Nemzeti Információs Központ legutóbbi jelentése szerint több offshore cég képviselője, illetve tulajdonosa is. 

Visszatérve Juhász Péter vállalkozásához, az eddig üzleti szempontból is elég rosszul megy. 

Bár az értékesítés nettó árbevétele elérte a 3,3 millió forintot (2021-ben nulla forint volt), tavaly a cég adózott eredménye mínusz 107 millió forint volt. 

Amint arról a Tűzfalcsoport 2023 júniusában hírt adott, Juhásznak, aki rendszeresen azzal kérkedik, hogy szeret győztes bírósági eljárásai kapcsán végrehajtási eljárásokat indítani, úgy tűnik, a saját cége kapcsán sem ismeretlen a végrehajtási eljárás. Ugyanis 2022. június 4. és 27. között összesen tíz végrehajtási eljárás indult a KözösÜgyünk Kft. ellen. Ezek utóbb lezárultak, de a cégügyekben forró júniust tudhatott magának a Bajnai-párt egykori elnöke. 

Később részt vett a Márki-Zay Péterhez köthető Szabadegyetem nevű programon is előadóként, amelyet a bukott kormányfőjelölt szintén a Korányi-féle külföldi forrásokból finanszírozott, már a választások után. 

Lassan egy esztendeje a baloldal finanszírozási botrányaitól hangos a magyar sajtó. Előbb az derült ki, hogy a 2022-es országgyűlési választás idején négymilliárd forintnyi dollár érkezett a magyar baloldal különféle szereplőihez, utóbb pedig az, hogy 2021 és 2022 ősze között félmilliárd forint áramlott Karácsony Gergely kampányszervezetéhez, a 99 Mozgalomhoz, főként euróban és angol fontban. 

Mindkét történetben találhatók közös vonások és szereplők. Így az, hogy állítólag magánszemélyek mikroadományaiból jöttek össze a százmilliók és a milliárdok, ahogy mindkét történetben felbukkan Bajnai Gordon volt baloldali kormányfő és Korányi Dávid Amerikában élő pénzgyűjtő ember is. Akad azonban egy történet, amely jóval régebbi, mint ezek, de pontosan ugyanez a politikai kör szerepelt benne, s pontosan ugyanígy szerzett a körülményekhez képest felfoghatatlan összeget. Jöjjenek a leleplező részletek és összefüggések!

Minden az Együtt-tel kezdődött

Egészen 2018-ig kell visszamenni az időben, az akkori országgyűlési választásokon elindult az Együtt – a Korszakváltók Pártja nevezetű formáció is. A politikai szerveződés végül nem szerepelt különösebb jól: 37 562 voksot kapott, ami a szavazatok 0,66 százalékának felelt meg. Utóbbi mutató azért fontos, mert ha egy párt nem szerez egy százalékot, akkor vissza kell fizetnie az államtól kapott kampánytámogatást. Az Együtt esetében az állami juttatás szinte forintra pontosan 153 millió forintot tett ki, amit az utolsó fillérig vissza is kellett volna fizetni. Fontos részlet, hogy az anyagi kötelezettség teljesítéséért a párt vezetői saját, személyes vagyonukkal is felelnek. A választás után azonban az Együtt öt irányítója, köztük Juhász Péter kiálltak a nyilvánosság elé és tudatták: nincs pénzük. 

A párt vezetői 2018. április 10-én hirdették meg a pénz-, helyesebben mikroadomány-gyűjtést. Öt nap múlt már megvolt 85 millió forint, újabb három nap múlva 118 millió forinton állt a számláló, a gyűjtés tizedik napjára már 130 millió jött össze, május 23-án pedig 141 milliónál tartottak. Június 17-én érkezett a bejelentés: összegyűlt a visszafizetendő 153 millió forint. Vagyis két hónap elég volt ahhoz, hogy egy olyan párt, amelyre alig 37 ezren szavaztak, összegyűjtsön 153 millió forintot.

A kezdetek

De kik is alkották az Együtt – a Korszakváltók Pártját? A szerveződés nem előzmények nélküli, a párt az Együtt 2014. mozgalomból alakult ki, amely valójában egy választási egyesülés volt, s azzal a céllal alakult, hogy a 2010-es bukás után előkészítse Bajnai Gordon visszatérését. (Sikertelenül, de ez más kérdés.) A választási egyesülésben három szervezet vett részt. Az egyik a Juhász Péter-féle Milla Egyesület volt, a másik a mára elfeledett Magyar Szolidaritás Mozgalom, a harmadik pedig a Haza és Haladás Egyesület. Utóbbi Bajnai szervezete volt, és olyan személyeket delegált a választási összefogásba, mint Szigetvári Viktor és Korányi Dávid.

Ismerős arcok

Itt vissza is kanyarodhatunk napjainkhoz. Szigetvári Viktor az MSZP kommunikációs stratégájából lett miniszterelnöksége idején Bajnai tanácsadója, kabinetfőnöke és kormányában államtitkár. Részt vett a Haza és Haladás Egyesület, majd az Együtt munkájában is, olyannyira, hogy 2018-ban ő volt a párt miniszterelnök-jelöltje. Az akkori, újabb súlyos választási bukás után visszavonult a politikától, azóta a DatAdat cégcsoportban tevékenykedik, amely szintén Bajnai érdekeltsége. A cégcsoport neve rendszeresen előkerül abban a botrányban, amely a tavalyi kampány idején a baloldalhoz érkezett külföldi finanszírozás miatt robbant ki.

A másik, napjaikra ismertté lett háttérember, Korányi Dávid szintén az MSZP környékén mozgott a 2000-es évek elején, majd Bajnai felemelkedése után miniszterelnöki főtanácsadó, végül kül- és biztonságpolitikáért felelős szakállamtitkár lett. Korányi a 2010-es kormányváltás után főnökéhez, Bajnaihoz hasonlóan a baltimore-i Johns Hopkins Egyetemen folytatta, majd bekapcsolódott a Soros-hálózat munkájába. Idehaza ő is részt vett a Haza és Haladás Egyesületben, s az Együtt alapításában. 

Korányi nem sokkal később, 2022-ben megalapította az Action for Democracy (AD) nevű szervezetet, amely azt tűzte ki célul, hogy bizonyos államokban a szerinte megfelelő irányba befolyásolja az aktuális választások alakulását. Így az AD a legutóbbi magyarországi voksolás idején már aktivizálta magát, s a magyar nemzetbiztonság tavaly év végén nyilvánosságra hozott jelentése szerint a szervezet Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalmának utalt 1,8 milliárd forintnyi dollárt, továbbá a DK-közeli Ezalényeg.hu kiadójának, az Oraculum 2020 Kft.-nek több mint egymilliárdos summát, a Bajnai Gordon-féle DatAdat cégcsoport pedig közel 150 milliót kapott.

Az összesen hárommilliárd forintnyi dollár eredetéről Korányi Dávid és Márki-Zay Péter is azt mondta, hogy külföldön élő magyar magánszemélyektől származik. Az állítást elsősorban az az internetes mentés cáfolja, amelyet Rákay Philip kommunikációs szakember tett közzé. Eszerint alig tucatnyi adományozó adta össze az AD által Magyarországra utalt összeget.

Karácsony ugyanebben a cipőben

Mikroadományozókat emlegetett Karácsony Gergely is, amikor azt kérdezték tőle, honnan származik az a több mint félmilliárd forint, amelyet 2021 augusztusa és 2022 szeptembere között Perjés Gábor párbeszédes politikus, II. kerületi önkormányzati képviselő fizetett be tizenkilenc részletben a 99 Mozgalom számlájára. 

Bár Karácsony tagadta, hogy Korányi neki is gyűjtött volna pénzt, ezt kétségessé teszi a Mediaworks egyik videófelvétele mellett az a tény, hogy korábban maga az Action for Democracy állította saját honlapján: kapcsolatban áll a 99 Mozgalommal. Később ugyan tévedésre hivatkoztak az érintettek, az AD pedig eltávolította weboldaláról a kiírást. Fokozza a kétkedést, hogy Karácsony előválasztási kampánya idején nem tűntek fel adománygyűjtő ládák, és Karácsonyék eddig nem mutatták be a mikroadomány dokumentálásakor kiállítandó jegyzőkönyveket sem.

Nyomoznak mindenhol

Sem az Action for Democracy tevékenysége, sem a 99 Mozgalom ügye nem maradt annyiban. Előbbi esetben eljárást indított az Állami Számvevőszék, volt rendőrségi feljelentés, és vizsgálatba kezdett a nemzetbiztonság is, utóbbiban az adóhivatal költségvetési csalás gyanúja miatt folyik nyomozás.