Így erősödik Magyarország energiabiztonsága

Megerősíthetik Magyarország energiabiztonságát azok a megállapodások, amelyeket hétvégén kötöttek Budapesten Azerbajdzsán, Törökország és Türkmenisztán vezetői. Elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy Magyarország így a jövőben a lehető legtöbb helyről, és a lehető legtöbb útvonalon képes tud majd gázt beszerezni.

A Török Áramlat vezetéket két éve adták át, és azóta a gázkereskedelem legfontosabb vezetékévé vált Magyarország számára. Itt érkezik ugyanis az orosz nyersanyag többsége, mintegy 3,5 milliárd köbméter. A határkeresztező vezetékrendszer fontossága a jövőben még jobban felértékelődhet.

A hétvégi diplomáciai nagyüzem ideje alatt ugyanis

több energetikai együttműködés is született új gázbeszerzésekről. Mindegyik esetében az alapanyagot a Török Áramlaton keresztül szállítják.

Magyarország és Azerbajdzsán között például létrejött a fizikai földgázszállítási kapcsolat azzal, hogy megegyeztek 50 millió köbméternyi azeri gáz itthoni tárolásáról. Ez az első lépés abban a folyamatban, amelynek eredményeként idén százmillió, a jövőben pedig egymilliárd köbméternyi nyersanyag érkezhet a dél-kaukázusi országból évente.

Hamarosan egy új helyszínről, Törökországból is elindulhat a földgáz szállítása, miután a két ország gázkereskedelemmel foglalkozó cégei megállapodtak 275 millió köbméternyi gáz jövő évi vásárlásáról. A külgazdasági és külügyminiszter fontosnak nevezte a megállapodást.

„Új dimenzióba kerül az energetikai együttműködésünk, mert amellett, hogy Törökország egyre fontosabb tranzitszerepet játszik Magyarország földgázellátásának biztonsága tekintetében, úgy új elemként immáron forrásországgá is válik” – fogalmazott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A török nyersanyag, mint ahogy várhatóan majd a türkmenisztáni gáz is a Török Áramlaton keresztül érkezik Európába, és ezen belül Magyarországra. Szakértők szerint a türk gáznak óriási a jelentősége, hiszen a közép-ázsiai ország jelentheti a megoldást az európai földgázellátási problémákra, itt található ugyanis a világ egyik legnagyobb földgázkészlete.

Magyarországnak politikai megállapodása van arról, hogy az Európába irányuló jövőbeli türkmén földgázexport egyik célországa hazánk legyen.

Nagyon fontos az is, hogy ha Ukrajna felmondja az Oroszországból érkező földgáz tranzitjára vonatkozó korábbi megállapodást, mint ahogy ezt már lebegteti is, akkor az így kieső hozzávetőleg egymilliárd köbméternyi gáz szállítását Szerbia biztosítja majd.

A megállapodásoknak több jelentősége is van, egyrészt megerősíthetik Magyarország jelenlegi ellátásbiztonságát. Másrészt, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy hazánk a későbbiekben a lehető legtöbb helyről, a lehető legtöbb útvonalon képes legyen gázt beszerezni. Erről a Századvég elemzője beszélt, aki hozzátette, hogy a megállapodásokban szereplő számok kicsiknek tűnhetnek Magyarország évi 9 milliárd köbméteres fogyasztásához képest, de mégis nagyon fontosak.

„Ezeknek a gázmegállapodásoknak a jellemző folyamata egy politikai megállapodással kezdődik, ahol a két ország vezető politikusai leütik azt, hogy a következőkben elindul az együttműködés. Ez után az országok vállalatai azok, amelyek elkezdenek tárgyalni, és ezeket a tárgyalásokat és megállapodásokat tipikusan egy kisebb volumenű szerződés, egy kisebb volumenű szállítás követi, ami megágyazhat a későbbi nagyobb volumenű szállításoknak” – magyarázta Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője.

Így szinte biztos, hogy a török, az azeri és a türkmenisztáni gázszállítás is jelentősen növekszik majd. Ez azért is fontos, mert így garantálni lehet az ország energiabiztonságát, a több forrásból beszerzett nyersanyag pedig versenyre kényszeríti a beszállítókat – így a Gazpromot is –, ami lefelé szoríthatja az árakat.

Orbán Viktor kormányfő és Recep Tayyip Erdogan török elnök tárgyalásán napirenden volt a két ország közötti energetikai együttműködés és a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjának ügye is – tájékoztatott vasárnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A tárcavezető leszögezte, hogy Magyarország és Törökország között eddig is stratégiai partnerség volt, a felek pedig már korábban megállapodtak arról, hogy ezen együttműködés szintjét kiemelt stratégiai partnerséggé emelik.

Ennek megfelelően

a török elnök ismét Budapestre látogat december 18-án, amikor megtartják a felső szintű stratégiai tanács ülését, amelynek során aláírják a megállapodást a kiemelt stratégiai partnerség megteremtésérő és a kölcsönös veszélyhelyzeti segítségnyújtásról

– közölte.

„Ez világosan mutatja az elkötelezettséget a két ország között az együttműködés fokozására, másrészt azt, hogy mindkét ország kifejezetten sokat profitál ebből a kétoldalú együttműködésből” – jelentette ki.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy sajnos az elmúlt időszakban több olyan esemény is történt, amely aktuálissá és indokolttá teszi az ilyen típusú megállapodásokat.

„Törökország rendkívül fontos, sőt nélkülözhetetlen szerepet játszik Magyarország energiaellátásának biztonságában, hiszen a Magyarországra irányuló földgázszállítások egy jelentős része Törökországon, a Török Áramlat gázvezetéken keresztül érkezik”

– mutatott rá.

Majd kifejtette, hogy Törökország tranzitszerepe tovább fog erősödni a magyar-azeri földgázszállítási szerződés életbe lépésével, valamint azzal, ha megindul a türkmenisztáni export is Európa irányába.

Illetve aláhúzta, hogy az energetikai együttműködés azáltal is új dimenzióba lép, hogy

Törökországból is elindulhat a földgázszállítás, miután sikerült véglegesíteni a megegyezést az MVM és a Botas között 275 millió köbméternyi gáz jövő évi vásárlásáról.

„Ez a 275 millió köbméternyi földgáz majd hozzájárul az ország energiaellátásának biztonságához, és megteremti a fizikai földgázszállítási kapcsolatot Törökország és Magyarország között” – fogalmazott.

„Erről is tovább fogunk lépni, hiszen most döntés született arról, hogy a török földgáz magyarországi bértárolásáról is megkezdjük a tárgyalásokat” – tette hozzá.

A miniszter végül beszámolt arról is, hogy szóba került Svédország NATO-tagságának ratifikációja is, és emlékeztetett rá, hogy a magyar és a török parlament is nyári szünetet tart, így majd ősszel válhat újra aktuálissá a napirendre vétel kérdése.

„Abban maradtunk, hogy folyamatos egyeztetésben és kapcsolatban maradunk, tájékoztatjuk egymást a nemzeti parlamenti eljárások állásáról, illetve folyamatairól” – mondta.

Mint ismert a nemzeti ünnep és az atlétikai vb alkalmából diplomáciai csúcsüzem van Budapesten: sorra érkeztek a hétvégén az állami vezetők és politikusok a Karmeilta kolostorba, ahol Orbán Viktor miniszterelnökkel és Szijjártó Péterrel tárgyaltak.

Szombaton Budapestre érkezett Rusztam Minnyihanov, Tatárföld elnöke, Savkat Mirzijojev, az Üzbegisztáni Köztársaság elnöke, valamint Alekszandar Vucsics, a Szerb Köztársaság elnöke.

Vasárnap Türkmenisztán, Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság elnökével, valamint a bosznia-hercegovinai államelnökség képviselőjével folytatott kétoldalú tárgyalásokat a miniszterelnök, ezen kívül  az azeri, a kirgiz és a török államfőt is vendégül látta.

A tárgyalások fontos kérdése az energetika volt, hiszen a türkmén, az azeri és a török elnök mellett Alekszandar Vucsics szerb államfővel is egyeztettek a kérdésben.

„Szerbia biztosítani fogja a szállítási útvonalat, amennyiben Ukrajna felmondja az Oroszországból érkező földgáz tranzitjára vonatkozó korábbi megállapodást” – mondta a tárgyalások után vasárnap Szijjártó Péter.