Földbe kell döngölni az inflációt

Decemberben már csak 7 százalékos inflációval számol a kormány - derült ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tihanyi előadásán, aki arról is beszélt, hogy a következő hónapokban milyen ütemben csökkentenék az inflációt. A miniszter szerint kulcsfontosságú, hogy a reálbérek újból nőjenek, ehhez pedig az infláció leszorítása is kell.

„Az augusztusi infláció 16 százalék körül lesz, szeptember 11-12, október 9 és 10 között – tehát ott megyünk le – november 8 és decemberre van esélyünk a 7 százalékos inflációra”

Ez a kormány új inflációs előrejelzése 2023 második felére, amiről a gazdaságfejlesztési miniszter beszélt a Tranziton. Ennek megfelelően, az év elejéhez képest év végére csaknem 19 százalékkal csökkenhet az infláció.

Nagy Márton hangsúlyozta, a reálbérek emelkedése miatt nagyon fontos, hogy az árindexet minél nagyobb mértékben és minél gyorsabban leszorítsa a kormány. Azzal ugyanis, hogy

több mint 10 év után, idén – a háború, a szankciók miatt megugró infláció következtében – csökkent a bérek vásárlóértéke, az a kiskereskedelmi forgalmat is jelentősen visszavetette.

Ez, vagyis a fogyasztás két számjegyű visszaesése pedig a gazdaság teljesítményét is negatívan befolyásolta. Ez mutatkozott meg a második negyedévi GDP adatban is, amikor 2,4 százalékkal zsugorodott a gazdaság éves összevetésben.

A gazdaságfejlesztési miniszter azt is mondta, minél hamarább vissza kell állítani a reálbérnövekedést, hogy a lakosság visszakapja azt az életét, ami az árak elrugaszkodása előtt volt.

De ehhez – ahogy fogalmazott – földbe kell döngölni az inflációt.

A tárcavezető úgy látja, főként a kötelező akciózásnak és az online árfigyelő rendszernek köszönhetően

augusztusban már eljöhet a régóta várt fordulat, vagyis, az infláció tovább süllyed és az értéke már alatta marad a bérek emelkedésének.

„Ez körülbelül úgy fog kinézni, hogy, ahogy mondtam, augusztusban lesz ugye 16 százalék körül, a bérek 16 százalék felett, és szépen elválik egymástól, a bérek, azok 10 százalék felett maradnak az infláció pedig egy számjegyűvé válik. Ebből adódóan a reálbéremelkedés az lényegében bekövetkezik” – fogalmazott a miniszter.

A rezsicsökkentés állandóságára, mint az infláció letörésének egyik legfontosabb eszközére hívta fel a figyelmet az M1-en a Mathias Corvinus Collegium gazdaságpolitikai műhelyvezetője.

Sebestyén Géza úgy fogalmazott:

„ha a rezsiköltségeink állandóak, akkor ez azt jelenti, hogy ez a része a fogyasztásunknak, ami jelentős része, ezt mindenki látja saját kiadásain, hogy a rezsiért fizetett összeg az egy nagy része a teljes fogyasztói kiadásunknak, ez a rész viszont konstans, nem változik, ezért az inflációs értékek is kisebbek lesznek, és ez mindenképpen jó hír”.

A szakértő hozzátette: a hatósági árakkal a kormány csaknem 200 ezer forintot hagy a magyar családoknál havonta, amit másra költhetnek, ezzel is erősítve a fogyasztást és a gazdaság jó teljesítményét.

Az infláció minél gyorsabb letörése mellett a bérek, a reálbérek emelését tekinti most a kormány a legfontosabb feladatainak. Elemzők szerint minden esély adott rá, hogy már akár augusztustól, de még inkább szeptembertől a bérek emelkedési üteme meghaladja az árakét, így a következő hónaptól ismét reálbérnövekedés lesz itthon, ami a fogyasztás növekedésére ösztönözheti a családot. És ha nő a fogyasztás, akkor a gazdaság teljesítménye is erősödhet az év hátralévő részében.

A júniusban bevezetett kötelező akciózásnak és a júliusban elindult online árfigyelésnek köszönhetően egyre több terméket lehet egyre olcsóbban megkapni.

Ez az inflációt is erőteljesen fékezi, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy az év elejéhez képest júliusban már több mint 8 százalékkal csökkent az árindex.

Elemzők szerint augusztustól még látványosabb lesz az áresés. Ez azt jelenti, hogy a kerestek emelkedése meghaladhatja az infláció értékét, vagyis, újból reálbérnövekedés lesz.

A reálbér az egyik legfontosabb gazdasági mutató, hiszen azt mutatja meg nekünk, hogy a fizetésünk vásárló értéke hogyan változik.

Ezt vizsgálva – a Mathias Corvinus Collegium gazdaságpolitikai műhelyének vezetője szerint – Magyarország sikeres éveket tudhat maga mögött, hiszen

az elmúlt kormányzati ciklusokban 20-30 százalékkal növekedtek a reálbérek.

Így a közelmúltban a 2010-es évek elejéhez képest több mint 50 százalékkal nőtt a családok jövedelme. Ez a pozitív folyamat szakadt meg, amikor megugrott az infláció, tőlünk független okok miatt.

„Az infláció növekedésének külső okai voltak – energiaár növekedés, illetve az élelmiszerárak növekedése – ez nyilván nem hatot jól a reálbér értékére, azonban azt is láthatjuk, hogy a bérnövekedésünk stabilan 16 százalék körül van, miközben az infláció már csökkenő trendet mutat. Várakozásaim szerint az augusztusi inflációs ráta már 16 százalék lesz, hogyha az infláció növekedése kisebb, mint a bér ütem, akkor ez azt jelenti, hogy a fizetésünk értéke is növekszik” – magyarázta Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium gazdaságpolitikai műhelyvezetője.

Ez pedig fogyasztásra ösztönzi a családokat: egyre többen, egyre többet költenek majd a boltokban.

Vagyis, a kiskereskedelmi forgalom az év első felében tapasztalt komoly visszaesés után újra növekedésnek indul, ami szeptemberben már látványos fordulatot vehet.

„Ha szeptembertől újra reálbérnövekedés van, az azt fogja eredményezni, hogy többet fognak vásárolni az emberek, ha pedig többet fogyasztanak, akkor a gyártók többet tudnak termelni. Ha többet termelnek, akkor ez által már beruházásra is ösztönözheti ez őket. Ez pedig összességében növeli a gazdaságot” – fogalmazott Tóth Levente, a Bank360 Csoport vezető elemzője.

Nem véletlen, hogy az elemzők jövőre már akár a 4 százalékot is elérő gazdasági növekedéssel számolnak.

Orbán Viktor miniszterelnök is a reálbérek emelkedésének fontosságáról beszélt pénteken a Kossuth Rádióban. Azt mondta, a 2023 első felében bekövetkezett csökkenés nagyon megviselte a családokat.

„Megrángatta a családok költségvetését, nehéz helyzetet idézet elő. Az energiaárak felmentek a világban, jött a szankció, ez elrepítette a magyar árakat és ezzel a bérek nem tudtak lépést tartani és az első félév nagyon nehéz volt. Ezért fontos, hogy a második félév korrigálja az első félévet”

– fogalmazott a kormányfő.

Elemzői előrejelzések szerint, a munkaerőhiány miatt, és azért, hogy a munkaadók megtartsák jól képzett munkavállalóikat, várhatóan két számjegyű bérnövekedés lesz jövőre. A kormány úgy számol, hogy 2024-ben már 6, jobb esetben 5 százalék lesz az infláció, vagyis egész évre nézve is jelentős reálbérnövekedés várható.