Fehérorosz határ: 10 000 lengyel katona

Lengyelország tízezerre emeli a lengyel-fehérorosz határ térségébe átcsoportosított katonák számát, közülük négyezren a határőrséget segítik, hatezren pedig a kelet-lengyelországi helyőrségekben gyakorlatoznak – jelentette be csütörtökön Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter.

Lengyelország keleti határai védelmének megerősítését Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök-helyettes, a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt elnöke jelentette be június végén

Fotó: NurPhoto via AFP/Beata Zawrzel

A tárcavezető a lengyel közszolgálati rádiónak adott interjúban arra reagált, hogy a Fehérorosz Hazafias Erők nevű, Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt támogató szervezet minap „a lengyel testvérekhez” intézett, a lengyel politikusokat háborús retorikával vádoló felhívást adott ki. „A történelem sok példáját ismeri annak, hogy a fehéroroszok visszaverték a nyugatról érkező inváziót. Ne törekedjetek arra, hogy ezt a saját bőrötökön tapasztaljátok” – áll a felhívásban.

Ez újabb fehérorosz provokációkat jelez a Lengyelországgal közös határon – értelmezte a felhívást Blaszczak. Aláhúzta: különféle  forgatókönyvekre kell készülni, az illetékes lengyel hatóságok ezért úgy döntöttek, hogy a támadó elrettentése végett közelebb viszik a fegyveres erőket a keleti határhoz.

Újságírói kérdésre válaszolva a miniszter a 2021-es évhez hasonlította a helyzetet, amikor a lengyel-fehérorosz határszakaszon kitört a migrációs válság. Bejelentette: a jövőben a 2021-es létszámhoz hasonló lesz a határ közelében szolgáló katonák száma.  

„Mintegy tízezer katonáról lesz szó” – közölte, kifejtve: a kontingensből négyezren a határőrség műveleteit támogatják, hatezren pedig tartalékban maradnak azon helyőrségekben, amelyek működését az utóbbi években Kelet-Lengyelországban megújították.

Lengyelország keleti határai védelmének megerősítését Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök-helyettes, a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt elnöke jelentette be június végén. A döntést a Wagner orosz zsoldoscsapatok fehéroroszországi jelenlétével is összefüggésbe hozta.

Jelenleg a közös határszakaszon mintegy kétezer katona és több száz rendőr támogatja a határőröket. Blaszczak szerdán jelentette be, hogy ezt a létszámot kétezer katonával erősítik meg. A migrációs nyomás miatt Lengyelország már korábban riasztórendszerrel felszerelt acélkerítést épített a fehérorosz határon, és riasztórendszert létesít az orosz exklávé, a kalinyingrádi kerület határán is.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök pénteken bejelentette: utasította kormányát, hogy vegye fel újra a kapcsolatot Lengyelországgal – számolt be a Belta fehérorosz hírügynökség.

A tájékoztatás szerint Lukasenka közölte: „Szükséges beszélni a lengyelekkel. Utasítottam a miniszterelnököt, hogy vegye fel velük a kapcsolatot.”

Minszk és Varsó között nagy a feszültség az ukrajnai háború miatti megosztottságukból fakadóan, mivel Lengyelország anyagilag és katonailag segíti Kijevet, míg Fehéroroszország Moszkva szövetségese.

A NATO-tag Lengyelország csütörtökön közölte, hogy „elrettentésként” mintegy tízezer katonát tervez telepíteni Fehéroroszországgal közös keleti határának védelmére.

Lukasenka szerint a lengyel kormány az október 15-i lengyelországi parlamenti választások előtt „a helyzet eszkalálására törekszik, hogy megmutassa, hadserege erős”.

A fehérorosz vezető valószínűtlennek tartotta, hogy a következő két hónapban olyan jelentős változások történnének Varsó álláspontjában, ami „számukra és számunkra is előnyös lenne”. „Sokat követelnek tőlünk (…), de mi ezt nem fogadhatjuk el, mert ellentétes volna az érdekeinkkel” – tette hozzá.

Bár azt is mondta, hogy

„nyitott az együttműködésre”, Aljakszandr Lukasenka egyenesen azzal vádolta meg „az amerikaiakat, hogy felhasználják Lengyelországot az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktus miatt amúgy is jelentős feszültség növelésére a térségben”.

Lengyelország nemrégiben figyelmeztetett a Fehéroroszország felől érkező provokációk veszélyére és a Wagner orosz zsoldoscsoport jelentette lehetséges veszélyre, miután a biztonsági magáncég Fehéroroszországba települt.

Varsó azzal is vádolja Minszket és Moszkvát, hogy a térség destabilizálása érdekében újabb migránsáradatot szervez az Európai Unióba.

Lengyelországban október 15-én tartják a parlamenti választásokat – jelentette be a lengyel államfő hétfőn, miután aláírta a vonatkozó határozatot.

Andrzej Duda a közösségi médiában tette közzé döntését, és Lengyelország jövőbeni sorsára tekintettel a választáson való részvételre szólította fel az állampolgárokat. A határozatot öt napon belül kell közzétenni a jogi közlönyben, ezt követően hivatalosan is megkezdődik a választási kampány.

Lengyelországban négyévente választják újra az alsóház (szejm) 460 képviselőjét, valamint a felsőház 100 szenátorát.

A legutóbbi, 2019-es választásokon az alsóházban a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt szerzett többséget, amely közös frakciót alkot két kis konzervatív párttal együtt. A szenátusban a liberális és baloldali ellenzék van többségben.

A PiS-nek az utóbbi hetek felmérései szerint 33-38 százalékos támogatottsága van.

A fő ellenzéki erő a Polgári Platform (PO), mely a legnagyobb pártja a Polgári Koalíció (KO) nevű, további három kis balliberális pártból álló frakciónak. A KO felmérések szerint 28-32 százalékot kapna, ha most tartanák a választásokat.

A jelenleg mért támogatottság nyomán sem a PiS, sem a KO nem tudna önállóan kormányozni.

A szejmben a többséget a jelenlegi helyzet szerint csak a nemzeti és az újliberális pártok alkotta szövetséggel, a Konföderációval (Konfederacja) kötendő koalícióban tudnák biztosítani.

A Konföderációnak jelenleg 10 képviselője van a 460 fős szejmben, a felmérésekben azonban a harmadik legerősebb párttá nőtte ki magát (8-14 százalék). Az érintett pártok elhatárolódnak a PiS-Konföderáció, illetve a KO-Konföderáció koalíció létrehozásának lehetőségétől.

Az ötszázalékos bejutási küszöb átlépésére esélyes még az Új Baloldal (Nowa Lewica) nevű választási lista. A közösen induló több baloldali tömörülésnek jelenleg 7-9 százalékos a támogatottsága.

Harmadik Út néven koalícióban indul a választásokon a Lengyel Parasztpárt (PSL) és a Szymon Holownia volt elnökjelölt által alapított Lengyelország 2050. Koalíciók esetében 8 százalékos a bejutási küszöb, a szövetség támogatottsága jelenleg 5-9 százalék között mozog.

A szenátusi választáson az ellenzéki KO, az Új Baloldal és a Harmadik Út egy tömbben szándékozik indulni, bár a koalíciót hivatalosan még nem erősítették meg. A választások napján rendezik meg a tervek szerint az európai uniós migrációs csomagról szóló népszavazást is, az ezt lehetővé tevő törvényről a szejm augusztus közepén fog szavazni.

Az őszi lengyel parlamenti választásokba történő beavatkozásként értelmezi Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciójának vezetője a „jogállamellenes” lengyel kormánypárt „legyőzéséről” beszélt.

„Betelt a pohár!” – fakadt ki Morawiecki kedden az X-en (volt Twitter). Kijelentette: a demokratikusan megválasztott parlament többséget képviselő kormány miniszterelnökeként nem engedi meg, hogy valaki ilyen súlyosan becsmérelje a lengyel nép választását.

A lengyel kormányfő felidézte: Manfred Weber azon EP-frakció német vezetőjeként, amelyhez a fő lengyel ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) tartozik, a legyőzendő pártok közé sorolta vasárnap a lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosságot (PiS). „Ellenségnek nevezett bennünket, ez már nem az első ilyen kijelentés. Elég ebből!” – fogalmazott Morawiecki.

Ezzel arra utalt, hogy Weber a ZDF német televízióban kijelentette: minden pártnak el kell fogadnia a jogállamiság elvét, és amelyik ezt nem teszi, mint például a német AfD, a francia Le Pen (vezette) vagy a PiS Lengyelországban, az az ellenségünk, és le fogjuk győzni.

Morawiecki ezért október 2-ára tévévitára invitálta Webert. „A demokratikus szabályok megsértésével vádol bennünket? Tessék ezt tévévitában lengyelek millióinak szemébe mondani!” – írta. Hozzátette: a következő napokban kész megbeszélni egy ilyen „ütközet” részleteit.

„Ha a németek elismerik, hogy bele akarnak avatkozni a lengyelországi választásokba, akkor álljanak ki nyílt sisakkal!” – tette hozzá. Felszólította az EPP frakcióvezetőjét, hogy ezúttal ne vegye igénybe Donald Tusk segítségét.

A PO az EPP tagja az Európai Parlamentben, a párt élén Donald Tusk volt lengyel kormányfő, az Európai Tanács és az EPP volt elnöke áll. A PO elnöke október 1-jére Varsóba ellenzéki tüntetést jelentett be.

Weber már júniusban is kijelentette a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német napilapnak: frakciója a radikálisokat kizáró irányvonal mellett áll ki, és ennek jegyében tűzfalat épít a PiS-szel szemben. Az egyetlen erő vagyunk, amely leválthatja a PiS-t Lengyelországban, és visszavezetheti az országot Európába – mondta. A lengyel kormányszóvivő akkor szintén a közeledő lengyel parlamenti választások befolyásolásával vádolta meg a német politikust.

Kedd este Morawiecki az X-en közzé is tette a Webernek címzett meghívólevelet, amelyben azt javasolja, hogy a vitát valamelyik tévében, illetve más médiumban közvetítsék. A megvitatandó témák közül a lengyel kormányfő a migrációs válságot, a társadalmi és gazdasági kérdéskört emelte ki.

Ha Németország úgy döntött, hogy „beismeri a lengyel választásokba történő beavatkozás szándékát”, a kérdést nyílt fórumon kell megbeszélni – áll a levélben.

Morawiecki szerint a kortárs történelemben nem fordultak elő a Weberéhez hasonló kijelentések, amelyeket – mint írta – „közvetlen beavatkozási kísérletnek” lehet minősíteni az október 15-i választások előtt.

„Lengyelországot nem kell kioktatni demokráciából, mert a Szolidaritás mozgalomnak köszönhetően Európának e részében ma létezik a szabadság és a demokrácia” – fogalmazott a lengyel kormányfő.