Elkéstek a magyar EU elnökség támadói

– hívta fel a figyelmet a Szabad Európa Messziről jött ember című podcastjában Gyévai Zoltán. A Szabad Európa brüsszeli tudósítója szerint egy ilyen beavatkozás visszahatna, törést okozhatna az unió munkájában, különösen a svéd–belga–magyar hármas trió egységében. – Tovább bonyolítja a helyzetet az is, hogy Magyarország elnöksége kicsit béna kacsa időszakra esik, mivel a 2024-es európai parlamenti választások után új intézmények felállítása fog zajlani. Ez azt jelenti, hogy minden változni fog abban a félévben, amíg „Magyarország lesz az unió volánjánál”. Új parlament fog felállni, amelynek jelentősen kicserélődhet az állománya, sőt az Európai Tanács elnökének személye is változni fog – mutatott rá Gyévai Zoltán. A tudósító szerint éppen ezért sem politikailag sem időben nem reális azt feltételezni, hogy Magyarország nem fogja betölteni az Európai Tanács soros elnöki posztját- szemlézte a Magyar Nemzet.

Arra azonban vannak eszközök – folytatta –, hogy hogyan lehetne Magyarország elnökségét, ha nem is megakadályozni, de egy későbbi időpontra halasztani. Sőt nem zárható ki annak a lehetősége sem, hogy valamilyen erőfeszítést tesznek annak érdekében, hogy elsősorban a jogállami kérdésekben korlátozzák Magyarország hatáskörét, például, hogy ilyen ügyekben hazánk adja át a trió másik két tagjának az elnöklés jogát – vélekedett a tudósító. 

A 2024-es magyar és lengyel uniós elnökség ellehetetlenítésének jogi eszközeit nemrégiben a holland Meijers Bizottság is ismertette Brüsszelben. A jogászokból, egyetemi oktatókból, kutatókból, bírókból és ügyvédekből álló szakértői csoport az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) és Alkotmányügyi Bizottság (AFCO) közös bizottsági ülésén három különböző forgatókönyvet vázolt fel, amelyben a soros elnökség elvételének vagy korlátozásának lehetőségeit mutatta be. Mivel az elnökségi programot az Európai Tanács élén egymást követő három ország – jelen esetben a soron következő Spanyolország, Belgium és Magyarország – közösen dolgozza ki,

A jelek szerint a Meijers Bizottság utóbbi javaslata a baloldali EP-képviselők tetszését is elnyerte. A hazánkat elítélő EP-jelentés szerzője, Gwendoline Delbos-Corfield a Népszava kérdésére elmondta, hogy a nyári szünet után azonnal hozzá fognak látni egy állásfoglalás kidolgozásához. A francia zöldpárti európai parlamenti képviselő tájékoztatása szerint ebben a dokumentumban lefektetnék, hogy a tagállamok mely feltételek mellett tölthetik be az EU soros elnöki posztját, másrészt felsorolnák, milyen intézkedéseket hoznának abban az esetben, ha egy súlyos demokráciadeficittel küzdő ország kerülne a kormányközi testület élére.

Az európai uniós ügyekért felelős leendő miniszter, Bóka János jelezte, hogy a magyar EU-elnökség időszakát az intézményi átmenet fogja meghatározni.

– A magyar uniós elnökség különleges uniós politikai helyzetben lép hivatalba, mivel az európai parlamenti választások után lesznek, a magyar elnökség időszakát az intézményi átmenet határozza meg. Ez széles lehetőségeket kínál ahhoz, hogy az elkövetkező intézményi és politikai ciklusnak a prioritásait alakíthassa Magyarország olyan módon, hogy a magyar érdekek és prioritások is megjelenjenek – mutatott rá Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős leendő miniszter pénteken Tusnádfürdőn. 

A miniszter – aki augusztus 1-jétől tölti be a tárcavezetői posztot – a  32. Bálványosi nyári szabadegyetem és diáktábor (Tusványos) Válságok kora címmel rendezett pódiumbeszélgetésén azt mondta, mindezt egy neutrális, lojálisan együttműködő elnökség szerepében eljárva valósítaná meg Magyarország. Mint mondta, kiemelt jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy az Európai Unió a globálisan csökkenő versenyképességét valamilyen módon helyre tudja állítani, meg tudja erősíteni. Kiemelte, hogy ennek számos tematikus eleme van. Ilyennek tekintik az unió kohéziós politikáját, a regionális gazdasági felzárkóztatás politikáját, amit a leendő miniszter európai uniós sikertörténetként értékelt, majd közölte, hogy a kohéziós politika és a versenyképesség nem ellentétei, hanem segítői egymásnak.

Szeretnék folytatni az unió migrációs politikájával kapcsolatos azon törekvéseket, amelyek konszenzust élveznek. Ilyennek tekintik a külső határok megerősített védelmét, a harmadik országokkal való együttműködést annak érdekében, hogy a migrációs nyomást kezelni lehessen, valamint a migráció okainak kezelését.

Bóka János felhívta a figyelmet, hogy előrelépést érne el a bővítési folyamatban is, mivel azt szeretnék, hogy minden egyes tagjelölt és potenciális tagjelölt esetében legyen érdemi haladás. A demográfiai kihívások kezelését szintén fontos kérdésnek tartotta a leendő miniszter, aki azon lépésekben lehetségesnek tartotta a koordinációt, amelyek közös érdeknek számítanak.

– jegyezte meg.

Szerinte azt nem lehet mondani, hogy az unió sikeres volt a gazdasági válság vagy a Covid-járvány kezelésében, de azt igen, hogy a válságkezelés során újabb és újabb hatáskörök, erőforrások kerültek uniós szintre, amelyek korábban nem ott voltak. – Az Európai Unió saját geostratégiai, biztonsági és gazdasági érdekei ellen cselekszik, amikor ezen országok csatlakozását lassítja, nem kezeli politikai prioritásként, és ellentmondásos jelzéseket küld a régióba. Ennek kizárólag politikai – egyes tagállamoknál belpolitikai – okai vannak – fogalmazott a  leendő miniszter a nyugat-balkáni bővítésről szólva.

Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára Európa jövőjét illetően rámutatott: az európai biztonsági architektúra, amely 1975 után épült ki, a hatékony multilateralizmus, amelyről nemzetközi fórumokon sokat hallani, összeomlott. – A válságkezelés nem nemzetközi szervezetekben zajlik közösen, hanem külön-külön. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet gyakorlatilag megbénult a háború kezdete óta, nincs olyan döntéshozatali mechanizmus, ahol az érintett felek együtt tudnának megvitatni kérdéseket – szögezte le.

Emlékeztetett, hogy Svédország és Finnország esetében a magyar hozzáállás kezdettől támogató volt. A szövetségesi kapcsolat nagyon közeli bizalmi kapcsolat, és azt tapasztalták, hogy a két ország folyamatosan és aktívan fellép a nemzetközi szervezetekben Magyarországgal szemben. – Ezek után felmerül a kérdés, jó-e nekünk két ilyen szövetséges. Finnországnál volt egyfajta érzékenység az elmúlt egy évben arra, mi a magyar álláspont, a svédeknél ezt nem tapasztaltuk – jelezte. Hozzátette: egyértelmű katonai érdek a csatlakozás, de egyelőre kivárnak, politikai téren valamilyen gesztusra szükség van.

Benkő Levente, Magyarország korábbi izraeli nagykövete azt mondta: az Ukrajna keltette tektonikus mozgások a Közel-Keleten is érezhetőek. Rámutatott, hogy az izraeli álláspont nagyon hasonló a magyarhoz, elítélik az orosz agressziót, szolidárisak Ukrajnával, és komoly humanitárius segélyakciót indítottak, ugyanakkor minden alkalommal rögzítik: az ukrán érdekek nem sorolhatók az izraeli érdekek elé. – Kitartó európai és amerikai nyomás ellenére sem hajlandóak proaktív szerepet vállalni a fegyverszállításokban. Szempontként jelenik meg az izraeli fél oldaláról, hogy nem szeretnék a haditechnikájukat orosz vagy iráni kézben látni néhány hónap elteltével, az oda szállított fegyverek egy része ugyanis nem biztos, hogy a rendeltetési helyére kerül – tette hozzá.