tóth gabi
Újabb és újabb hálózatok.
Embereket Szíriából Európába csempésző hálózatot számolt fel a spanyol rendőrség a német hatóságok és az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezetének (Europol) segítségével.
A spanyol nyomozók vasárnapi közlése szerint 19 gyanúsítottat állítottak elő, hatan közülük vizsgálati őrizetbe kerültek.
A nyomozók szerint a migránsok fejenként 20 ezer eurót (7,7 millió forint) fizettek a bűnszervezetnek, hogy az Európába juttassa őket. Először Szíriából a szomszédos Libanonba vitték az embereket, ahonnan repülővel Egyiptomba jutottak – tették hozzá. Egyiptomból szárazföldi úton folytatták útjukat Tunézián és Líbián keresztül Algériába, onnan pedig bárkákon érték el a spanyol partokat – írták a nyomozók.
A migránsokat az embercsempészek Madridba, Cuencába és Toledoba szállították, ahol nyomorúságos körülmények között voltak elhelyezve. Itt eldönthették, hogy maradnak Spanyolországban, vagy ezer eurós felárért Németországba, vagy kétezer euróért Norvégiába mennek tovább. Az összegek kifizetését titkos közvetítőkkel működő – az iszlám világban megszokott – informális utalványozással, úgynevezett havala rendszeren keresztül teljesítették – derítette ki a nyomozás.
Kiterjedt embercsempész-maffiát számoltak fel egy összehangolt nemzetközi nyomozás keretében spanyol és német rendőrök. A hálózat rendkívül szervezetten dolgozott: fejenként hét és fél millió forintnak megfelelő euróért juttattak el afrikai és közel-keleti migránsokat Spanyolországba, onnan pedig, aki tovább akart utazni, felárakért más úti célt is kérhetett az embercsempészektől. Németországba például ezer euró volt az útdíj, Norvégiába már kétezer- írja a hirado.hu.
A spanyol és a német rendőrök az Europollal közösen csaptak le az embercsempészekre. Nagy erőkkel törtek be egy lakásba, ahol előbb igazoltattak, majd egy kutyával fésülték át a helyszínt kábítószer után kutatva. A lakásban iratokat, pénzt és útleveleket találtak.
A spanyol rendőrök 19 gyanúsítottat állítottak elő, hatan közülük vizsgálati őrizetbe kerültek.
Először Szíriából Libanonba utaztatták az embereket, majd onnan repülővel Egyiptomba. Innen szárazföldön folytatták útjukat Tunézián és Líbián keresztül Algériába, onnan pedig bárkákon érték el a spanyol partokat. Itt eldönthették, hogy maradnak Spanyolországban, vagy ezereurós felárért Németországba vagy kétezer euróért Norvégiába mennek tovább.
A tengeri átkelés szempontjából ideális körülmények uralkodnak a Földközi-tengeren. A hétvégén ezer migráns érkezett az olasz Lampedusa szigetére. Beszámolóik szerint a tunéziai Kábesz, Szfaksz és Mahdia városokból indultak Európába. A négyszáz férőhelyes lampedusai befogadóközpontban jelenleg több mint kétezren vannak.
„Január óta elképesztő számban érkeznek a migránsok, emberfeletti erőfeszítésekbe kerül ellátni ennyi embert. Az elmúlt órákban ismét segítségért fordultunk a római kormányhoz: azt kértük, hogy küldjenek egy hajót, amivel kizárólag a migránsokat szállítják el a szigetről és másra nem használják. A második kérésünk az, hogy segítsenek megszabadítani Lampedusát attól a rengeteg elhagyott csónaktól, kis hajótól, amivel a migránsok ide érkeztek. Ezek ugyanis környezeti katasztrófát okozhatnak” – mondta Lampedusa polgármestere.
Szakértők szerint az Európába érkező migránsáradat felerősödhet, ha nem oldódik meg a nigeri válság. Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi tanácsadója az M1-en arról beszélt, milliók indulhatnak el Európa irányába, ha a Száhel-övezet destabilizálódik.
„Európa 600 millió eurót adott arra, hogy visszafogja Niger a migrációs hullámokat. Ez néhány évig tartott ki, ma már újra a 2016-os szinten áll a kibocsátása. Nagyon fájó, és e mögött a legkevésbé sem az euroszkepticizmus húzódik meg, hogy ennek a nagy vesztese az Európai Unió és Franciaország lehet, ennek a mostani folyamatnak, duplán is, gazdasági értelemben és a migráció megnövekedésében” – fogalmazott az alkotmányjogász.
A magyar kormány hamar felismerte, hogy ami a Száhel-övezetben történik, az közvetett hatással van hazánk biztonságára és migrációs helyzetére is. Éppen ezért Magyarország kiemelten érdekelt abban, hogy a térségben stabilitás legyen, és a lakosság ne induljon el Európa felé.
Jelentősen nőtt idén az Európát elérő migránsok száma. Az év eleje óta 89 ezren értek partot, ami kétszer annyi, mint tavaly egész évben. Többségük Olaszországba érkezett. Az elmúlt napokban ismét óriási a forgalom a tengeri migrációs útvonalakon, csak az Ocean Viking nevű NGO-hajó két nap alatt több mint 600 bevándorlót vett fel a fedélzetére. Főként Líbiából és Tunéziából egymás után indulnak útnak az újabb és újabb migránscsoportok.
Egymást érik a migránsokat szállító hajók a Földközi-tengeren. Az időjárási viszonyok most kedveznek az átkelőknek, sokan ezt használják ki, hogy Európába jussanak. Egy NGO-hajó négy migránst vett a fedélzetére, kiderült, hogy eredetileg 45-en voltak. Tunéziából, Szfakszból indult Olaszországba, de felborult a csónakjuk. Egy másik, 12 méteres hajó Líbiából indult el, az embercsempészek 80 afrikai migránst zsúfoltak össze a tengeri átkelésre alkalmatlan lélekvesztőre.
Rekordszámok
„Amikor rábukkantunk a hajóra, láttuk hogy két szintes, és a belseje teljesen üres, emiatt nagyon veszélyes és instabil volt” – mondta Carlo Maisano, az Emergency Life Support NGO vezetője, akik megtalálták a hajót.
A migránsok halálát okozó emberkereskedőkre húsztól harminc évig terjedő börtönbüntetés bevezetéséről határozott az olasz kormány amely megszigorította az illegális bevándorlási rendeleteket.
Giorgia Meloni miniszterelnök bejelentette:
„ A korábbi úton haladunk előre, bizonyítva, hogy felelősségteljes politikát követünk, és megtörjük a harmadik évezred rabszolgatartását, melyet az embercsempészek bűnszervezetei működtetnek” – jelentette ki Meloni.
Hozzátette, kormánya harcot indít az emberkereskedők ellen az egész világon. A kormányhatározat szerint illegális migránsok szállításáért öttől tizenhat évig terjedő börtön szabható ki, és az emberkereskedőket minden bevándorló után tizenötezer euró bírságra is ítélik.
Ha a migránsok testi sérülést szenvednek a tengeri vagy szárazföldi útvonalon, az emberkereskedők tíztől húsz évig terjedő börtönt kockáztatnak, ha egy embernek a halálát okozzák, büntetésük tizenöt és húsz év között várható. Ha egyszerre több bevándorló veszíti életét, a büntetés húsz és harminc év közöttire emelkedik.
A rendelkezéscsomag szigorítja az úgynevezett migránstáborok működését is, ahol a kiutasításra várók tartózkodnak. Továbbá szabályozza azoknak a bevándorlóknak a számát, akik a következő három évben törvényes munkavégzés céljából legálisan léphetnek be Olaszországba. Nem fogadták el az a korábbi tervet, amely szerint a tengeri migráció ellenőrzése egyenesen a védelmi tárcához került volna át.
Giorgia Meloni hozzátette, hogy a kormány újra be akarja vezetni a volt belügyminiszter, Matteo Salvini nevével fémjelzett migrációs-biztonsági törvénycsomagot, amelyet 2018-ban vezettek be, majd a későbbi, baloldali kormány eltörölte.