Egyre hatékonyabb az árfigyelő

Bevált az árfigyelő, amely arra kényszeríti a multikat, hogy csökkentsék az élelmiszerárakat – erről a kormányszóvivő beszélt egy internetes videóban. Az árfigyelő részére ugyanis mind a hat multinak be kell küldenie az aktuális élelmiszerárakat, ahol bárki összehasonlíthatja, hogy a nagyáruházakban mi mennyiért kapható. Vagyis az üzletláncok versenyt futnak a vevőkért és csökkentik az árakat. Az alkalmazást egy hónap alatt már több mint 750 ezren használták.

Jelenleg hat kiskereskedelmi lánc hozzávetőleg 1200 boltjában, összesen 62 termékkategóriában kereshetik a legolcsóbb terméket a vásárlók. Az adatokat a boltok naponta frissítik, méghozzá úgy, hogy pontosan figyelik a versenytársak árait. Elemzők szerint az infláció letörésében a július 1-jén indult online árfigyelő az egyik leghatásosabb kormányzati intézkedés. A kormányszóvivő a közösségi oldalán úgy fogalmazott,

az árfigyelő az élelmiszerek árának csökkentésére kényszeríti a multikat.

„Mindössze egy hónapja működik, de már most sokat segít spórolni a magyar családoknak. Az elmúlt hónapokban azt tapasztaltuk, hogy nem elég, hogy a háború és a szankciók jelentősen megemelték az inflációt és az élelmiszerárakat, de a multik is elkezdtek nyerészkedni a mostani helyzeten, és a több profitért még ők is rátettek egy lapáttal az élelmiszerárakra” – hangsúlyozta Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.

A kormány ennek fékezésére indította el a Gazdasági Versenyhivatal által működtetett árfigyelő oldalt, ami máris bizonyította, hogy bevált. Indulása óta már 750 ezren használták a honlapot. A kormányszóvivő hangsúlyozta: az árak naprakészek, így

a vásárlás előtt feltérképezhetjük, mi, hol a legolcsóbb.

A legnagyobb mértékben – csaknem 14 százalékkal – a zöldségárak mérséklődtek. A gyümölcsök árai átlagosan 8 százalékot meghaladó mértékben estek. A margarin és a spagetti 12-13 százalékkal, a kenyerek és a tojás pedig átlagosan 8-9 százalékkal lett olcsóbb. A húsok közül a legnagyobb mértékben a pulykamell ára csökkent, mintegy 10 százalékkal.

Az árakat azért is érdemes figyelni, mert

a kormány augusztustól a legfontosabb élelmiszereknél legalább 15 százalékos árakciót írt elő az üzletek számára.

Augusztusban már rekordot dönthet a Szép-kártyák használata is azzal, hogy a kormány intézkedése nyomán a munkáltatók újabb 200 ezer forinttal tölthetik fel ezeket, így a keretösszeg 450 ezerről 650 ezer forintra nő.

A Híradó által felkeresett kaposvári boltban már nagyon várják a Szép-kártyásokat, mert biztosan növelik a forgalmat azzal, hogy december végéig élelmiszert is vásárolhatnak a legnépszerűbb cafeteriaelemmel.

„Nagyon fontosnak tartom, azt hogy segítséget kap a Szép-kártya elfogadásával az élelmiszer-kereskedelem, hideg élelmiszerrel beválthatjuk augusztus 1-től az utalványokat, illetve a kártyákat, és ez segítheti a kiskereskedelem forgalmának növelését” – magyarázta Hatta József, a Kapos-Coop Zrt. kereskedelmi igazgatója.

A Szép-kártya az nem egy kötelező juttatás a dolgozóknak, de a Kossuth Rádióban nyilatkozó munkaerőpiaci szakértő szerint mégis sokan támogatják így munkavállalóikat.

„Ez értelemszerűen azért jó, mert egyszerűbb és könnyebb kifizetni, mint a bért, a munkavállalónak meg azért, mert végül is ugyanúgy fizethetünk a Szép-kártyával, mint a sima bankkártyánkkal, bizonyos megkötésekkel” – mutatott rá Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdasági és Versenyképességi Kutatóintézetének munkatársa.

Elemzők szerint a bolti akciók mellett nagyon fontos szerepe lehet a fogyasztás növelésében a Szép-kártyák egyre szélesebb körű használatának is, mert így növekedni tud a magyar gazdaság.

Jelenleg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tud a leghatékonyabban fellépni a „pofátlan túlárazások” terén, az árfigyelő működése beváltotta a reményeket. A magyar élelmiszeripar versenyképessége azonban nagyon alacsony – mondta a Növekedés.hu-nak Lentner Csaba közgazdász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora.

A közgazdász a lapnak azt mondta, a GVH tavasszal elindított tényfeltáró tevékenysége, majd az árfigyelő rendszere az infláció-fékezés hatékony eszközének bizonyult.

A fogyasztói kosárban az élelmiszervásárlás a legnagyobb arányú a legtöbb társadalmi csoportnál, így az élelmiszerárak alakulása az inflációt igen nagy mértékben befolyásolja – jelezte, sajnálatosnak nevezve, hogy a hatósági árszabályozás 2022 év eleji bevezetése után az élelmiszerek piacán sorozatosak voltak a kereskedői túlárazások.

Úgy folytatta, hogy a kormány által bevezetett tavalyi év eleji élelmiszer hatósági árak messzemenőleg tükrözték a jó szándékot, a szociális érzékenységet, ám főleg a nagyobb élelmiszerüzletláncok megkerülték a kormány szándékát, sőt azzal éppen ellentétes hatást idéztek elő.

A hatósági árazott termékekből a készletezésük sok esetben ugyanis nem érte el az igényeket, míg a hasonló, úgynevezett helyettesítő termékekre jelentős árrést raktak.

Így történhetett meg, hogy például a tej- és tejtermék árak 80 százalékkal emelkedtek – tette hozzá.

Az árfigyelő rendszer alkalmas a reális ár-érték arány visszaállítására, az indokolatlan túlárazások megszüntetésére, hiszen az árak összehasonlíthatósága által egyrészt a túlárazó kereskedő lelepleződik, ezzel veszít a jó hírnevéből, másrészt a fogyasztó is oda megy vásárolni, ahol ugyanazt a terméket kedvezőbb áron kapja meg- hangsúlyozta a szakértő.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kereskedők az emelkedő költségeket gyorsan áthárították a fogyasztókra, sőt még ennél is nagyobb drágulást idéztek elő.

Magyarországon megjelent a profit húzta infláció, mint az árszínvonal emelkedés egyik komponense, amelyben az élelmiszeráruházak az élen jártak. Viszont a jövőbeli inflációs pálya szempontjából kiemelt jelentőségű lesz, hogy a nyersanyagárak jelenlegi, csökkenő trendje is hasonlóan gyorsan megjelenjen a fogyasztói árakban – tette hozzá.

Közölte, számos ágazatban kimutatható, hogy a vállalatok a költségek emelkedésén felül árazták a termékeiket és szolgáltatásaikat az elmúlt években.

Ezekben az ágazatokban a GVH úgy tud segíteni, hogy átláthatóvá, összehasonlítható teszi az árakat, amivel a tisztességes alapokon nyugvó piaci verseny újraépítését előmozdítja – mondta Lentner Csaba.

Arra a kérdésre, hogy minek köszönhető, hogy az árfigyelőben megtalálható 62 termékkategóriából 53-ban csökkentek az árak, ami alig pár hét alatt közel két százalékkal járulhatott hozzá az élelmiszer-infláció mérséklődéséhez, azt válaszolta, hogy megfelelő visszatartó erővel bír a versenyhivatal. A kereskedők elgondolkodnak azon, hogy megéri-e az árakat tovább srófolni. Az a kereskedő viszont, amelyik hosszabb távon tervez, és a piacon szeretne maradni, nem kockáztathatja meg, hogy a GVH ellenőrzések során lelepleződjön, hiszen ezzel vásárlókat veszíthet, sőt az üzleti tisztességén is csorba eshet.

Elmondta, lássuk be, volt egy időszak amikor szabad volt a pálya, ahol lényegében szabadon, ellenőrizetlenül emelhettek árakat, de most ennek vége. Kevesebb profittal is be kell érjék – fogalmazott a közgazdász.

„A magyar kormány elkötelezett az infláció ellenes küzdelemben. Kézben tartja a lakossági rezsiköltségeket, törekszik a fegyelmezett államháztartási gazdálkodásra. Ám álláspontom szerint állami térfélen most a Gazdasági Versenyhivatal tehet legtöbbet az infláció lefékezésére” – emelte ki Lentner Csaba.

Az interjúban elhangzott, hogy augusztus 1-jétől a kormány kivezeti az árstopokat és megemeli a kötelező akciózás mértékét. A közgazdász erről azt mondta, hogy az eddigi árstoppos termékek lesznek a kötelező akciózás újabb termékei.

A kedvező hatás eléréséhez természetesen szükség van a forint-euró árfolyam kedvező alakulására is, a forintot ne érjék újabb spekulációs támadások, mert ez a jelentős élelmiszerimportra drágító hatást gyakorolhat, sőt, feszültségeket hozhat a piacon – figyelmeztetett a szakértő.

„Számításaim szerint a kormány és a Magyar Nemzeti Bank intézkedései célt értek. A megfelelően kézben tartott élelmiszerpiaci viszonyok, a levédett lakossági rezsiköltségek, és a nemzeti bank kamatpolitikája az infláció elleni küzdelemben még további lehetőségeket is jelenthet. Szükség van a kormány, a GVH és a jegybank közötti folyamatos egyeztetésekre, a gyorsan változó világgazdasági helyzethez való alkalmazkodásra, és az esetleges negatívumok hazai piacon való semlegesítésére” – hangsúlyozta Lentner Csaba, hozzátéve, hogy az infláció ellenes küzdelem még csak éppen elkezdődött, sok tennivaló van még.

Hozzátette: 10 százalékig – a versenyhivatal és a Magyar Nemzeti Bank hatékony fellépéseivel – az év végéig simán levihető az infláció, de ahhoz, hogy további csökkenés történjen, bizonyos ágazati problémákat meg kell oldani, különösen a magyar mezőgazdaság helyzetét, amelynek termelése, Bulgáriát leszámítva, a legversenyképtelenebb az Európai Unióban.

A legfőbb problémának azt nevezte, hogy a rendszerváltozás idején szétesett, majd jobbára a baloldali kormányok alatt szétprivatizált mezőgazdasági élelmiszerfeldolgozók és kereskedő cégek a termelőkkel nincsenek egy vertikumban.