Egyedül Ukrajna dönthet a béketárgyalások feltételeiről

Egyedül Kijev dönti el, mikor teljesülnek a feltételek, melyek az ukrajnai háború lezárását célzó béketárgyaláshoz szükségesek – szögezte le csütörtökön a NATO főtitkára a norvégiai Arendalban.

Jens Stoltenberg hangsúlyozta: kizárólag az ukrán fél mérlegelheti, mi az, amit elfogadhatónak tart a tárgyalóasztalnál, a NATO feladata pedig Ukrajna támogatása.

Kedden Stian Jenssen, Stoltenberg vezérkari főnöke egy – ugyancsak Arendalban rendezett – panelbeszélgetésen felvetette, hogy az ukrán fél esetleg lemondhatna az orosz erők által megszállt területei egy részéről Moszkva javára a háború lezárása érdekében. Jenssen szavait Kijev felháborodással fogadta, a vezérkari főnök pedig ezt követően elnézést kért.

Stoltenberg csütörtökön hangsúlyozta, hogy a NATO nem változtat jelenlegi politikáján,

tehát Ukrajna határainak továbbra is a nemzetközileg elismert határokat tekinti, és támogatja az ország területi egységét, szuverenitását.

A júliusi, Vilniusban rendezett NATO-csúcson a tagországok megállapodtak abban, hogy Ukrajna csak akkor fog tudni csatlakozni a szervezethez, ha „a szövetségesek ebben egyetértenek, és az ehhez szükséges feltételek teljesülnek”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezt követően csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a csúcson hazája nem kapott meghívást a szervezetbe és leszögezte: Ukrajna nem mond le azon területek iránti igényeiről, amelyeket sajátjának tart, cserébe a NATO-tagság perspektívájáért.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kabinetfőnöke, Stian Jenssen szerint egyfajta megoldást jelentene az ukrajnai konfliktus megoldására az, ha Ukrajna területeket adna át az oroszoknak, cserébe pedig megkaphatná a hőn áhított NATO-tagságot. Az ukránok nem voltak elragadtatva a felvetéstől.

Stian Jenssen a norvég Verdens Gang nevű lapnak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, szerinte egyfajta megoldást jelentene az, ha Ukrajna területeket adna át az oroszoknak, cserébe pedig megkaphatná a hőn áhított NATO-tagságot. A NATO-főtitkár kabinetfőnöke hozzátette, Ukrajnának kell eldöntenie, hogy mikor és milyen feltételek mellett hajlandó erről tárgyalni. „A kérdés már felvetődött a szövetségen belül. Nem állítom, hogy ennek így kell lennie, de ez egy megoldás lehet” – szögezte le.

Elmondta azt is, hogy már jelen pillanatban is folynak a tárgyalások Ukrajna jövőbeli státuszáról, és előrelépések is tapasztalhatók a kérdésben. Mindeközben, jegyezte meg, Oroszország nagyon komoly katonai nehézségekkel küzd, ami meggátolja abban, hogy újabb területeket foglaljon el.

Jenssen szerint mindenkinek az az érdeke, hogy ez a háború ne ismétlődhessen meg.

A Sky News emlékeztet, Jens Stoltenberg NATO-főtikár álláspontja eleddig következetesen az volt, hogy Ukrajnának kell eldöntenie, hogyan és mikor kezdődjenek meg a tárgyalások Oroszországgal.

Az ukrán külügyminisztérium finoman szólva sem értékelte Jenssen szavait, elfogadhatatlannak minősítve azokat. Oleh Nyikolenko külügyi szóvivő a következőket írta közösségi oldalán:

„Ukrajna nem kereskedik a területeivel.”

Nyikolenko szerint a NATO-tisztviselők tudatos vagy tudattalan részvétele egy ilyen narratíva kialakításában egyértelműen Oroszország kezére játszik, az euro-atlanti térség biztonságát pedig Ukrajna győzelmének felgyorsítása és a NATO-ba való felvétele biztosíthatná.

A nemzetközi partnerek nem próbálják rávenni Ukrajnát arra, hogy kezdjen béketárgyalásokat Oroszországgal – jelentette ki Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára egy kedden megjelent lapinterjúban.

„Az állítólagos nyomásgyakorlásról szóló jelentéseket semmi nem erősíti meg. Csak az interneten léteznek. Nem tudom, lehet, hogy ez az orosz trollhadsereg munkája, de a partnerek nem támasztottak semmilyen követelményt a tárgyaláshoz. Ukrajna maga oldja meg ezt a problémát” – mondta Danyilov a La Repubblica című olasz napnak adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál is ismertetett.

Leszögezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel „nem lehet tárgyalni”. Szerinte Oroszországot „úgy kell elpusztítani, mint Karthágót”. Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes egy tévéműsorban arról beszélt, hogy

az orosz tüzérségi támadások száma némileg csökkent Kelet-Ukrajnában,

miután az ukrán erők erőteljes csapást mértek az orosz csapatokra a Harkiv megyei Kupjanszk és a donyecki régióban lévő Liman város térségében.

„Az elmúlt héten, sőt még tegnap is, a hét első napján, mennyiségileg valóban csökkent az ágyúzás és a keleti támadások száma, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy hogy az ellenség visszakozna, hogy elállna terveitől. Csak arról van szó, hogy csapataink valóban nagyon erős csapást mértek rájuk, amikor Kupjanszk és Liman irányában fokozták az ellentámadásaikat. A mieink valóban nagyon hatékonyan megállították őket ott, és sok ellenséges katonát és felszerelést semmisítettek meg” – fejtette ki a miniszterhelyettes.

Úgy vélte, hogy az oroszok ezért most újracsoportosítják erőiket, és emiatt csökkent a támadások száma. Meggyőződésének adott hangot, hogy a heves harcok újra ki fognak újulni a térségben.

A Donyeck megyei Bahmutnál szavai szerint az ukrán katonák „fokozatosan, de biztosan haladnak előre a déli szárnyon”. Maljar hozzátette, hogy a helyzet a déli országrészben nehezebb, „mint máshol a fronton”.

Most ádáz harcok zajlanak, az ukrán erők folytatják támadóműveleteiket Zaporizzsja megyében, Melitopol és Bergyanszk felé.

Vadim Bojcsenko, a Donyeck megyei – orosz megszállás alatti – Mariupol polgármestere a Telegramon arról adott hírt, hogy ötven sebesült orosz katonát vittek reggel a város kórházába, miután a megszállt Jurjivka településen hétfőn találat ért egy orosz katonai bázist és tűz ütött ki. A polgármester közlése szerint a sebesültek közül 17-en a kórházban meghaltak.

Az ukrán vezérkar közlése szerint az orosz hadsereg Ukrajnában már 255 ezer katonát vesztett el. Azt is bejelentették, hogy az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egy orosz helikoptert, hét harckocsit, 29 tüzérségi rendszert és ugyanennyi drónt.

Nagy port kavart a liberális mainstream médiában és az ukrán vezetés körében is Nicolas Sarkozy korábbi francia elnök véleménye az ukrajnai háborúról. A volt államfő a Le Figaro konzervatív lapnak adott hosszabb interjút, amelyben többek között arról beszélt, hogy Európának történelmi okokból is szüksége van Oroszországra, az ukrajnai háborúnak pedig kizárólag diplomáciai úton lehet véget vetni. Sarkozy ráadásul azt is kiemelte, hogy Ukrajnának semlegesnek kell maradnia, a nyugati szövetségesek pedig hamis ígéretekkel áltatják az ország vezetését, amikor a NATO- és az EU-tagság lehetőségét lebegtetik.

Súlyos cselekedetnek és kudarcnak nevezte Oroszország ukrajnai invázióját Nicolas Sarkozy volt francia elnök a Le Figaro konzervatív lapnak adott interjúban, amelyben ugyanakkor azt is leszögezte, hogy Oroszország Európa szomszédja, és a félreértések ellenére szükséges együttműködni Moszkvával.

„Szükségünk van rájuk, és nekik szükségük van ránk” – hangsúlyozta.

Az exelnök kitartott amellett is, hogy Vlagyimir Putyin orosz vezető nem irracionális, és megfelelő európai diplomáciával célt lehet érni nála. Felidézte Moszkva 2008-as grúziai invázióját, amelyről Sarkozy kijelentette: „meggyőzte (Putyint), hogy vonja vissza tankjait”.

Nem lett népszerű

A volt francia államfő több olyan kijelentést is tett, ami nemcsak az ukrán vezetés, de a mainstream média tetszését sem nyerte el. Sarkozy kiemelte például, hogy az ukrajnai háborúnak kizárólag diplomáciai úton lehet véget vetni. A jelenlegi általános európai hozzáállással szemben azt is kiemelte, hogy Európának meg kell határoznia a sajt stratégiáját, és középutat kell elérnie, szemben azzal a „furcsa ötlettel”, hogy egy olyan háborút finanszírozzon, amit el sem kezdett.

Sarkozy azzal a kijelentéssel sem tette népszerűvé magát a mainstreamben, hogy Ukrajnával kapcsolatban kijelentette: Ukrajnának semlegesnek kell maradnia. Mint mondta, a NATO-tagsággal és az EU-tagsággal a nyugati szövetségesek hamis ígéretekkel hitegetik Ukrajnát, amit aztán nem tartanak be.

A volt francia államfő úgy véli, Ukrajna előtt két út áll: vagy népszavazás útján döntenek az Oroszország által megszállt területek sorsáról a nemzetközi közösség szigorú felügyelete mellett, vagy erővel próbálják visszaszerezni azokat, ami legjobb esetben is egy befagyott konfliktushoz vezethet.

A hivatalban lévő Emmanuel Macron francia elnök politikájával kapcsolatban Sarkozy kiemelte, hogy kollégája letért a szerinte helyes útról az Oroszországgal kapcsolatos külpolitika terén, mert engedte, hogy a kelet-európai országok, így például Lengyelország is, nyomást gyakoroljanak rá, hogy ne tárgyaljon Vlagyimir Putyinnal.

Heves ukrán reakció

A Sarkozy-interjút követően az ukrán reakció sem váratott magára. Volomidir Zelenszkij ukrán elnök főtanácsadója, Mihajlo Podoljak az X platformon (korábbi nevén: Twitter) reagált, aki bűnrészességgel vádolta a volt francia kormányfőt Vlagyimir Putyin háborújában.

Oroszország 2008-as és 2014-es fegyveres bevonulásairól szólva Podoljak azt írta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök külföldi területek elfoglalására tett szándékát európai politikusok is támogatták. Mint írta:

„A bűnözőket nem szabad bátorítani a »földet a békéért« kifejezéssel. Nincsenek »Oroszországnak új területei«, nincs orosz népszavazási jog, nincsenek kulturális vagy nyelvi sajátosságok. Nem kereskedhetsz mások területeivel, mert félsz valakitől, vagy mert barátságban vagy a bűnözőkkel.”

Ezt követően az ukrán elnöki főtanácsadó leszögezte, hogy a Krím és Donbasz Ukrajna feltétel nélküli területei. Az ukrán álláspontot ismételve azt írta, hogy a háború kizárólag Oroszország vereségével érhet véget.

Majd zárásképpen azzal vádolta meg Nicolas Sarkozyt, hogy „szándékosan vett részt az ukrán területek Oroszország általi elfoglalására, majd egy nagyszabású népirtás és háború megszervezésére irányuló bűnszövetkezetben”.

A volt francia államfő kijelentései után a francia baloldal is reagált. Julien Bayou, a Zöldek képviselője orosz influenszernek nevezte Sárkozyt, majd arra is emlékeztetett, hogy a korábbi elnökkel szemben nyomozás zajlik, mivel a gyanú szerint egy orosz biztosítótársasággal együttműködve bűncselekményeket titkolhattak el.