Dőlnek az ijesztő adatok a dollármédiáról

Azon túl, hogy a DatAdat központi szerepet töltött be a több milliárd forintnyi külföldi pénz szétosztásában a baloldali dollármédiumok között, a cégcsoport jórészt maga vezényelte az ellenzék választási kampányát. Számos olyan adatkezelő és pénzgyűjtő vállalkozással működtek együtt, mint a Nation Builder, a Lunda vagy az Action Network. E modell működésmódja abból is jól látható, ahogy a DatAdat a Szikra Mozgalom projektjeiben menedzselte e formációkat. A mérnöki gonddal felépített kampánygépezetben fontos szerepe volt a személyi összefonódásoknak is. Például Jámbor András, a Szikra elnökségi tagja korábban a Mérce főszerkesztője volt, s a portál a mai napig a mozgalom szócsöveként működik.

Bár a DatAdatnak a baloldal kampányfinanszírozási botrányában játszott szerepéről elsősorban az jelent meg eddig a sajtóban, hogy a cégcsoport miként osztotta tovább a külföldről érkező milliárdokat a szivárványkoalíció üzeneteit közvetítő médiumok felé, ez pusztán a jéghegy csúcsa. 

Szövevényes DatAdat-szál 

A Jámbor Andrást, a szivárványkoalíció képviselő-jelöltjét a tavalyi választáson támogató mozgalom adatfeldolgozói között a DatAdat Észtországban és Ausztriában bejegyzett ága is megtalálható, de ennél jóval szerteágazóbb a kapcsolatuk az adatgyűjtésre, választói profilozásra szakosodott cégcsoporttal. Ugyanis a Szikra Mozgalom egy sor olyan online pénzgyűjtést és adatfeldolgozást bonyolító vállalkozással is együttműködött, amelyek szoros kapcsolatban állnak a DatAdattal és amelyek különböző áttéteken keresztül az amerikai Demokrata Párthoz is be vannak csatornázva. 

A Szikra honlapján például adatkezelőként és adatfeldolgozóként említik a Nation Builder kampányfejlesztő vállalkozást, amely egy politikai kampányokra fejlesztett közös botprogramot is jegyzett a DatAdattal. A másik ilyen kampányeszköz a Lunda, amelynek a felületén hirdette meg a Szikra Mozgalom az egyik adománygyűjtési kampányát. A Lundát a DatAdat működteti, és az adatkezelési tájékoztatója is a cégcsoport honlapján található. 

A Szikra korábban azon az Action Networkön keresztül is végezett adománygyűjtéseket, amely ugyancsak együttműködik a DatAdat több ágával. Számos európai országban végeztek közösen adatgyűjtést és adatfeldolgozást politikai kampányok során, de egyebek mellett a lengyelországi LMBTQ-párti Basta Foundationnal is együttműködtek. Emlékeztetőül: az Action Network kezelte azoknak a magyaroknak az adatait, akik azokat megadták NoÁr webshopjában, vagy akik feliratkoztak egy NoÁr-féle hírlevélre, illetve regisztráltak az általuk is népszerűsített tüntetésekre. 

Mérce, mint a Szikra szócsöve 

Az elmúlt időszakban a Szikra Mozgalom elsősorban annak kapcsán került a sajtó érdeklődésének homlokterébe, hogy az egyik aktivistájuk lakásán forgathattak gyermekpornót az Exxpress nevű osztrák hírportál beszámolója szerint. 

Gyakorlatilag a Szikra Mozgalom szócsöveként működik a szélsőbaloldali tartalmakat közlő Mérce nevű portál, amely az említett antifa tüntetés idején elővette egy korábbi, 2020-as írását, amelyben azt fejtegették, hogy legalizálható az erőszak, amennyiben azt az általuk nácinak vélt emberek ellen követik el. Egyebek mellett a Fizessenek a gazdagok nevű kampányt is közösen jegyzi a két szervezet: míg a támogatói aláírásokat a Szikra honlapján gyűjtik, addig a kiáltvány a Mércén olvasható. A Szikra elnökségében jelenleg is tagsággal bíró Jámbor András személye is összeköti a mozgalmat az általa 2017-ben alapított portállal, amelynek korábban főszerkesztője is volt. 

Kaotikus elszámolás a kampány évében 

A Soros-pénzekből is támogatott Mérce zavaros elszámolása miatt korábban az is felmerült, hogy a beérkező donációk jelentős részét baloldali szereplők kampányára költhették. Ugyanis a portál látogatottsága 2018-ban volt a legmagasabb és akkor készült a legtöbb cikkük is – 5 ezer darab –, ám annak ellenére, hogy a következő évben az anyagaik száma elmaradt ettől, mégis közel duplájára emelkedtek a költségeik. Ez a szembeötlő aránytalanság azért is figyelemre méltó, mert a Mércéhez hasonló lapok esetében a kiadások oroszlánrészét egyszerűen az újságírók díjazása teszi ki. Érdekes körülmény, hogy a kiadások megmagyarázhatatlan növekedése a legutóbbi önkormányzati választás évében történt. 

A Mércéhez rendszeresen folynak be jelentősebb összegek baloldali szervezetektől. A 300 „filantróp” donort, köztük a Soros György alapítványának (OSF) tagjait is tömörítő The Edge Funders Alliance 2020 júniusától 2021 végéig 5 ezer euróval támogatta a Mércét. A 2022-es és az idei esztendőre pedig a CEU Journalism Breakthrough programja keretében kaptak ugyanekkora összeget. Ennél jóval nagyobb pénzek is érkeztek hozzájuk a „filantrópoktól”: a Mércét kiadó Kettős Mérce Blog Egyesület közhasznúsági jelentése szerint a The Europe Journalism Centre – amelyet a Bill és Melinda Gates Alapítvány is támogat – közel 4 millió forinttal finanszírozta a portál által indított újságírói ösztöndíjat 2019-ben. Figyelemre méltó, hogy a közhasznúsági jelentésből nem derül ki, hogy pontosan mekkora támogatást kaptak az Investigative Journalism for Europe (IJ4EU) programtól, amelynek a finanszírozói között megtalálható az Európai Bizottság és az OSF is. 

A Partizán alapítványától is milliók érkeztek 

A Gulyás Márton-féle Partizán mögött álló alapítványtól szintén jelentős pénzek érkeztek a Mércéhez. A 2021-2022-es időszakra 7,6 millió forintot kaptak a Partizán Rendszerkritikus Tartalomelőállításért Alapítványtól a Helyközi Járat elnevezésű projektjükre. Mint megírtuk, Gulyás Márton idén tavasszal több hétre az Egyesült Államokba utazott, miután az USA kormányától elnyert egy ösztöndíjat, amelynek a leírásban a baloldali narratíva jól ismert elemei szerepeltek: a kurzuson egyebek mellett azt vizsgálták, hogy „a független média milyen alapvető szerepet játszik a szólásszabadság és a demokrácia megvédésében és erősítésében”. 

A Partizán műsorvezetőjének az amerikai Demokrata párti körökhöz fűződő szoros kapcsolatát mutatja az is, hogy 2018-ban az Institute for Democracy nevű amerikai szervezet 26,6 millió forinttal támogatta a Közös Ország Alapítványt, amely Gulyásék több kezdeményezését is finanszírozta. Ugyanebben az időszakban olyan kevésbé ismert hazai szervezeteken keresztül is ömlött a pénz az alapítványhoz, mint az Alternatív Közösségek Egyesülete, vagy a Polgár Alapítvány az Esélyekért. Utóbbitól 3 millió forintot kaptak 2018-ban, az egyesülettől pedig 2 milliót. 

Mint közismert, a Nemzeti Információs Központ jelentése szerint a Korányi Dávid-féle Action for Democracy közreműködésével összesen több, mint 4 milliárd forint érkezett Magyarországra az USA-ból és egy svájci alapítványon keresztül, a baloldal választási kampányának támogatására. Ennek a pénznek nagyjából 90 százaléka landolt a DatAdatnál és az EzaLényeg médiabirodalom lapjait kiadó, a Páva Zoltán érdekeltségébe tartozó Oraculum 2020 Kft.-nél. Páván keresztül a kampánymédiumok a Gyurcsány-párthoz is kapcsolódnak, ugyanis az egykori MSZP-s komlói polgármester fia ügyvezetőként tevékenykedik a Demokratikus Koalíció parlamenti frakciója által megbízott EagleEye Marketing nevű cégben, amely az idei első fél évben például 43 millió forintnál is nagyobb összeget kapott „social media tanácsadás” nevű feladatok teljesítésére.