Csehország lakóinak 10 százaléka külföldi

Több mint egymillió külföldi állampolgár élt július végén Csehországban, az ország összlakosságának mintegy 10 százaléka – közölte a cseh belügyminisztérium kedden.

A hivatalos kimutatás szerint a 10,7 milliós országban a külföldiek száma 1,037 millió volt. Ebből 342 ezer letelepedési engedéllyel, 344 ezer átmeneti tartózkodási engedéllyel, míg 350 ezer ideiglenes védelemmel él Csehországban. Ez utóbbiak közé döntően a háború elől elmenekült ukránok tartoznak. Prágában a külföldiek száma meghaladja a 200 ezret, ami a város lakosságának mintegy 20 százaléka.

Az engedély nélkül az országban tartózkodó idegenek számát több tízezerre becsülik a hatóságok. Az első félévben a rendőrség 5217 olyan külföldit vett őrizetbe, aki engedély nélkül tartózkodott Csehországban. Ez 775-tel több, mint a tavalyi év első hat hónapjában.

A külföldiek több mint fele, 551 ezer személy Ukrajnából származik, a szlovák állampolgárok száma meghaladja a 118 ezret, őket a vietnamiak, illetve az oroszok követik 67 ezerrel, illetve 43 ezerrel.

Speciális programot dolgoz ki a cseh kormány az országban élő ukrajnai menekültek önkéntes hazatérésének támogatására – közölte hétfőn a CTK hírügynökség. A program tervezetét a kormány sajtóosztálya bocsátotta a hírügynökség rendelkezésére.

A dokumentum szerint a cseh kormány konkrét segítséget nyújtana a hazájukba visszatérni kívánó ukrajnai menekülteknek, s átvállalná a költségek egy részét. Az állam például állná a menetjegyek árát, illetve biztosítaná a menekültek személyes dolgainak a hazaszállítását. A tervezet rövidesen a kormány elé kerül, amely az elfogadás után a szükséges pénzügyi alapot is létrehozza.

A dokumentumból kitűnik, hogy a cseh kormány előzőleg egy évvel meghosszabbítaná az ukrajnai menekülteknek ideiglenes védelmet nyújtó intézkedéscsomagot, mégpedig 2024 márciusától 2025 március végéig.

A tavalyi kormánydöntés alapján az ukrajnai menekültek ideiglenes tartózkodási engedélyt kapnak, amely feljogosítja őket a cseh társadalom- és egészségbiztosítási rendszer igénybevételére, a gyerekek iskolába járhatnak, és a felnőttek szabadon munkát vállalhatnak. A menekültek bizonyos ideig havi több ezer koronás pénzügyi támogatást is kapnak.

Ukrajna tavaly februári megtámadása óta több mint félmillió ukrajnai menekült érkezett Csehországba. A prágai belügyminisztérium kimutatása szerint közülük augusztus elején még 360 900-an tartózkodtak Csehországban, többségükben nők és gyerekek.

Az ENSZ menekültügyi biztosa a közelmúltban felszólította a tagállamokat, hogy erőszakkal ne küldjék vissza Ukrajnába a menekülteket, mert a háború elhúzódására lehet számítani. A cseh kormánytervezet szerint minden önkéntes alapon történne.Az idei év első hat hónapjában 799 illegális migránst vett őrizetbe a cseh rendőrség, 106-tal kevesebbet, mint az előző év hasonló időszakában. Többségükben szíriai, török és afgán állampolgárokról volt szó.

Nemzetközi védelmet az első félévben 708 külföldi állampolgár kért a cseh hatóságoktól, többségükben törökök, üzbégek, vietnamiak, ukránok és moldovaiak.

Csehország nem elégedett a jelenlegi európai uniós migrációs politikával, és meggyőződése, hogy változásokra van szükség. Ezeket a változásokat a migrációs paktum nyújtja – jelentette ki Petr Fiala cseh miniszterelnök kedden Prágában, Ódor Lajos szlovák kormányfővel folytatott tárgyalásai után közös sajtótájékoztatójukon.

Petr Fiala kérdésre válaszolva úgy vélte, hogy Lengyelország és Magyarország az uniós tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács ülésén nem a migrációs paktumot utasították el, hanem azt, hogy az ülés záródokumentumába olyan következtetések kerüljenek, amelyek a migrációs helyzet megoldását jelentik.

Szerinte a migrációs paktumról a belügyminiszterek döntöttek, s azt az Európai Tanács nem tárgyalta, az érvényes szabályok szerint nem is tárgyalhatta. Varsó és Budapest többiektől eltérő álláspontját a cseh kormányfő nem támogatja.

„Én ezt nem tartom ésszerűnek, mert a migrációval foglalkoznunk kell. Csehország nevében egyértelműen kijelenthetem, hogy mi nem vagyunk elégedettek az európai migrációs és befogadási politikával. Változásokat akarunk, és ezeket a változásokat a (migrációs) paktum nyújtja. Végre hatékonyabb megoldásokra kerülhetne sor”

– fejtette ki a cseh kormány álláspontját Petr Fiala.

Fontosnak nevezte, hogy megszűnne a migránsok szabad mozgása, megerősítenék a schengeni külső határok őrzését, a befogadási procedúrára a határokon kerülne sor, és tárgyalások kezdődnének harmadik országokkal a probléma megoldásáról. „Fenntartani a jelenlegi állapotot, amit valószínűleg Magyarország és Lengyelország szeretne, számunkra rossz út, rossz helyzet” – mutatott rá a cseh kormányfő.

„Az, hogy ez a két ország elutasította a migrációs helyzet megoldására irányuló következtetéseket, a cseh nemzeti érdekek szempontjából biztos, hogy nem jó”

– húzta alá Petr Fiala.

Csehország számára ezzel kapcsolatban van még egy fontos probléma – hívta fel a figyelmet a kormányfő. Elmondta: az EU-ban lakosságarányosan Csehország fogadta be a legtöbb ukrajnai menekültet, ezért „mi szintén részesülni szeretnénk az európai szolidaritás valamilyen formájában” .

Petr Fiala arra emlékeztetett, hogy Brüsszelben pénzügyi segítséget javasolt Csehország számára az EU-tól.

„Ez a mondat szintén benne volt a Lengyelország és Magyarország által elutasított következtetésekben. Ezt szintén tudatosítani kell. Én Csehország érdekeit képviselem. Mindazok, akik nálunk Csehországban azt hangoztatják, hogy Magyarország és Lengyelország oldalára kellett volna állnunk, azok Magyarország és Orbán Viktor érdekeit védik. Ez azonban nem a cseh állampolgárok érdeke”

– jelentette ki a cseh miniszterelnök.

Úgy vélte, hogy Szlovákia álláspontja ebben a kérdésben nagyon közel áll a cseh állásponthoz.

Ódor Lajos szerint a szlovák belügyminiszter azért tartózkodott az európai uniós tárcavezetők találkozóján a migrációs paktumról szóló szavazáson, mert ügyvivő kormány képviselőjeként nem akart belekeveredni a vitába.

A migráció problémájáról beszélni kell, ennek elutasítása nem jelenti azt, hogy a probléma nem létezik, és magától megszűnik – tette hozzá Szlovákia miniszterelnöke.