Csaknem kimerült az amerikai állam kasszája

Joe Biden amerikai elnök pótlólagos, 13 milliárd dolláros keretet kért a kongresszustól Ukrajna folytatódó katonai támogatásához egy nagyobb, 40 milliárd dolláros kiegészítő költségvetésre vonatkozó indítványban csütörtökön. A törvényhozáshoz eljuttatott dokumentum szerint a Fehér Ház 13 milliárd dollárt kér a védelmi minisztériuma számára az ukrajnai katonai támogatás céljaira, valamint 7,3 milliárd dollárt a külügyminisztériuma és nemzetközi fejlesztési ügynöksége számára, ami további humanitárius és gazdasági támogatást tenne lehetővé Ukrajnának.

Tavaly novemberben az elnök 37 milliárd dollár ukrajnai támogatás jóváhagyását kérte a kongresszustól, amely akkor ennél nagyobb összeget, 48 milliárdot szavazott meg. Az a keret mintegy kilenc hónap alatt elfogyott, ugyanakkor a Biden-kormány szerint az ukrajnai ellentámadás további segítséget igényel, mert a harcok miatt a készletek nagyon gyorsan elfogynak. Júliusban John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs koordinátora úgy nyilatkozott, hogy a Fehér Ház nem habozik majd pótlólagos támogatásért a törvényhozáshoz fordulni, ha elfogy az idei évre szánt Ukrajna-keret.

Az értékelések megjegyzik, hogy míg tavaly novemberben a kongresszus alsóházában, a képviselőházban is a demokraták voltak többségben, addig január óta republikánus többség van, amelynek egy része kritikus Ukrajna támogatásával kapcsolatban, nagyobb átláthatóságot követel az elküldött támogatások felhasználását illetően, valamint hetven konzervatív képviselő a közelmúltban javaslatot nyújtott be az ukrajnai támogatás felfüggesztésére. Kevin McCarthy republikánus házelnök többször hangoztatta, hogy a képviselőház nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy „kitöltetlen csekket” juttassanak el Ukrajnába.

Az amerikai lakosság csökkenő támogatása is témája volt a Fehér Ház sajtóbeszélgetésének szerdán, amelyen John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács koordinátora kijelentette, hogy „a háború tétje több, mint pusztán Ukrajna szuverenitása”. Úgy fogalmazott, hogy azoknak, akik a háború túlságosan magas költségei miatt aggódnak, azt ajánlja figyelmébe, hogy „a költségek – nem csak az anyagiak –, de az emberi vérben mértek, akár amerikai vérben, milyen magasak lehetnek akkor, ha Putyin leigázza Ukrajnát”. Magyarázatul hozzátette, hogy amennyiben a háború NATO-tagországokra is kiterjedne, akkor a kölcsönös védelem jegyében ott amerikai katonák is megjelennének.

Ez a közlés szerint tartalmaz irányított rakétákat egyebek közt Patriot légvédelmi rendszerekbe, valamint egyéb rakétákat, aknamentesítő felszereléseket és 12 millió lőszert kisebb fegyverekbe. A fegyvercsomagot az amerikai hadsereg készleteiből bocsátanák rendelkezésre, amely így napokon vagy heteken belül eljuthat Ukrajnába. Hétfőn Antony Blinken külügyminiszter Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel egyeztetett részben az amerikai támogatás folytatásáról, részben az elhúzódó ukrán ellentámadásról.

Az újabb, 200 millió dolláros csomag a 44. lehívás az amerikai készletekből, amelyet az Egyesült Államok Ukrajnának juttat. A múlt héten megjelent előzetes kormányzati információk szerint a biztonsági segítség tartalmaz irányított rakétákat többek között Patriot légvédelmi rendszerekbe, valamint egyéb rakétákat, aknamentesítő felszereléseket és 12 millió lőszert kisebb fegyverekbe.

A védelmi minisztérium múlt heti összesítése alapján az Egyesült Államok a háború kezdete óta 43 milliárd dollár értékű katonai támogatást nyújtott Ukrajnának az orosz agresszió elleni védekezéshez, köztük kétezer Stinger légelhárító-, és több mint tízezer Javelin páncéltörő rendszert, valamint több, mint kétmillió 155 milliméteres löveget bocsátott az ukrán erők rendelkezésére, ami a leggyakrabban használt lőszertípus.

A Fehér Ház ugyanakkor pénteken megerősítette, hogy hosszabb időbe telik, amíg Ukrajna megkaphatja a megígért amerikai F16-os vadászgépeket, ami az ország melletti hosszú távú amerikai elköteleződés része. John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs koordinátora egy sajtóbeszélgetésen azokra a médiajelentésekre reagált, amelyek szerint Ukrajna szóvá tette, hogy a következő nyárnál előbb ukrán pilótáknak nem lesz lehetőségük F16-os vadászrepülők használatára Oroszország ellen.

Nyilvánosan hozzáférhető adatokra hivatkozva a Washington Post amerikai napilap nemrég arról számolt be, hogy a háború kirobbanása óta az Egyesült Államok eddig összesen 66,2 milliárd dollár értékben küldött katonai, humanitárius és gazdasági segélyeket Ukrajnának. A portál elemzőcikke szerint ez hatalmas pénzmennyiség szinte példa nélküli az amerikai támogatások történetében, és egyedül a Marshall-tervhez - a második világháború utáni nyugat-európai helyreállítást finanszírozó csomaghoz - hasonlítható, melynek keretében összesen 150 milliárd dollárt küldött mai árfolyamon számolva az USA az öreg kontinensre.

Összehasonlításképp fontos elmondani, hogy amíg Ukrajnának 66 milliárd dollárt adott az Egyesült Államok, addig a hagyományos partnereit jóval kisebb mértékben támogatta. 2022-ben és 2023-ban Izrael 8,6 milliárd dollárt kapott, Egyiptom és Jordánia együttesen 6,2 milliárd dollárt, Tajvan pedig mindösszesen csak 300 millió dollárt.

Noha az Egyesült Államok számít a legnagyobb támogatónak, GDP arányosan más országok sokkal nagyobb mértékben támogatták Ukrajnát. Amerika mindösszesen a GDP-je 0,33 százalékát, míg Észtország például az 1,26 százalékát fordították Kijev háborús erőfeszítéseinek finanszírozására. 

Michael O'Hanlon, a Brookings Institution agytröszt munkatársa szerint a háború előrehaladtával folyamatosan csökken Ukrajna finanszírozásának támogatottsága Amerikában. A Pew Research Center júniusi felmérése azt mutatta ki, hogy a republikánusok és a függetlenek 44 százaléka véli immáron úgy, hogy Amerika túl sok segélyt ad. O'Hanlon azonban rámutatott, hogy ilyen tempóban az Egyesült Államok a végtelenségig finanszírozhatná Ukrajnát, pénzügyileg ugyanis ez nem lenne megterhelő számára. "Örökké megtehetnénk. Ez gazdaságilag nem fenntarthatatlan. De valószínűleg politikailag már az” - fogalmazott.

Ukrajna katonai erőforrásai csaknem kimerültek – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kedden a 11. Moszkvai Nemzetközi Biztonsági Konferencián.

„A harci cselekmények előzetes egyenlege azt mutatja, hogy Ukrajna katonai erőforrásai csaknem kimerültek” – mondta.

Állítása szerint az ukrajnai háborúban nyilvánvalóvá vált, hogy a nyugati fegyverek, a NATO hadművelettervezési, csapatirányítási és kiképzési módszerei nem biztosíthatnak fölényt a harctéren. Sojgu szerint a „különleges hadművelet” véget vetett a kollektív Nyugat dominanciájának a katonai szférában.

„Ma a harctéren semmi sem egyedi és sebezhetetlen az orosz fegyverekkel szemben. Sok esetben még a szovjet gyártmányú eszközök is felülmúlják harci mutatóikban a nyugati modelleket. Objektív ellenőrzési adatokkal rendelkezünk német tankok, amerikai páncélozott járművek, brit rakéták és más fegyverrendszerek megsemmisítéséről. Készek vagyunk megosztani partnereinkkel a nyugati technika gyenge oldalaira vonatkozó értékeléseinket”

– közölte a miniszter.

Elmondta továbbá, hogy Oroszország a „különleges hadművelettel” párhuzamosan, rövid határidőkkel, többszörösére növelte az előállított rakétatüzérségi fegyverek, a harckocsik és egyéb páncélozott járművek, valamint a drónok számát.

A tárcavezető kiemelte, hogy

az Egyesült Államok Kijev támogatására hivatkozva világszerte kiürítteti partnerei arzenálját, lényegében megtisztítva a piacot az amerikai hadiipar termékei számára.

Mint mondta, az új fegyverekért a partnereknek nem csak sokat kell fizetniük, hanem „bele kell egyezniük a szuverenitás korlátozásába a biztonsági szférában”. Meglátása aszerint az európai védelmi politikát alárendelték az amerikai érdekeknek.

Az orosz védelmi miniszter megismételte Moszkva álláspontját, amely szerint ma Oroszországgal nem Ukrajna fegyveres erői állnak szemben, hanem az egész kollektív Nyugat, amelyhez csatlakoztak az ázsiai-csendes-óceáni térség egyes államai is. Sojgu szerint a külföldi tanácsadók az ukrán katonákat arra használják fel, hogy elgyakoroltassák a harc különböző változatait nyugati fegyverek használatával, nem törődve az emberveszteségekkel.

Állítása szerint a fogságba esett ukrán katonák rendkívül negatívan vélekedtek a NATO-szabvány szerinti katonai kiképzésről.

Emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok, amely korábban háborús bűncselekményként emlegette a kazettás lőszerek bevetését, ilyeneket adott át Ukrajnának. Rámutatott, hogy a humanitárius szervezetek, „ahogyan az várható volt”, nem ítélik el az ilyen eszközöknek a civileket sújtó alkalmazását, és kilátásba helyezte, hogy Moszkva felülvizsgálhatja döntését, amelyben „lemondott” a kazettás eszközök használatáról.

Azzal vádolta meg Kijevet, hogy a fekete-tengeri gabonakezdeményezést pajzsként használta fel az orosz rakétacsapásokkal szemben saját fegyverei és lőszerraktárai védelmében.

A konferenciával párhuzamosan zajlik az orosz főváros vonzáskörzetéhez tartozó Kubinkában a hétfőn megnyitott Armija-2023 haditechnikai kiállítás és vásár, amelyen 85 ország képviselteti magát, ami a szervezők szerint több mint duplája a tavalyinak. A fórumon Kína, India és Irán is állít ki haditechnikai eszközöket.

Az ukrán hadiipar kulcsfontosságú vállalataira mért koncentrált csapást az orosz haderő nagy hatótávolságú, légi és tengeri indítású precíziós fegyverekkel – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve.

A tábornok nem ismertette részletesen a célokat, de azt elmondta, hogy az összes célobjektumot sikerrel megsemmisítették, és az ukrán hadiipar jelentős veszteségeket szenvedett.

Konasenkov szerint az orosz hadsereg számos támadást vert vissza a front különböző szakaszain, és az ukrán fél veszteségét csaknem 850 főben nevezte meg. Mint mondta,

közülük 230-an a Donyeck környékén vívott harcokban estek el, a donyecki régió déli részén és Zaporizzsjában pedig egyaránt mintegy kétszázan lelték halálukat.

A megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között nevezett meg egy elektronikai hadviselési és légvédelmi rendszerirányítási pontot a donyecki régióban lévő Kramatorszknál, egy lőszerraktárt, négy SCALP-AG típusú francia manőverező repülőgépet, egy Sztrela légvédelmi rendszert, öt harckocsit, két Zuzana-2-es kerekes, valamint két lengyel Krab és egy amerikai M109-es Paladin lánctalpas önjáró tarackot, továbbá két amerikai M777-es vontatott tarackot.

Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt állította, hogy az ukrán erők a régióban már bevetették a tartalékaik kétharmadát. Mint mondta, a katonák jelentős része már elesett.

Rogov azt mondta, hogy a külföldön kiképzett rohamosztagokat még nem vezényelték harcba.

Elmondása szerint több tízezer harcosról van szó, akiket majd azért fognak bevetni, hogy „kétségbeesetten próbálkozzanak” sikerre jutni a front valamelyik részén.

Az Ukrajnával határos oroszországi Brjanszk megye kormányzója arról számolt be, hogy egy civil megsebesült egy ukrán diverzáns- és felderítőcsoport meghiúsított behatolási kísérlete következtében, Belgorod megye elöljárója pedig azt mondta, hogy ukrán aknabelövések miatt két helyi lakos szenvedett sebesüléseket.

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. A tájékoztatás szerint Donyecket és Makijivkát kazettás lőszerrel lőtték.