Brutális orosz rakétatámadás Ukrajna ellen

Nagyszabású orosz rakétatámadás érte kedd hajnalban Ukrajna nyugati részét, Lemberget (Lviv), és az északnyugati Volhíniai területet (Voliny), a beszámolók szerint ez utóbbi régióban három ember meghalt – közölték helyi tisztviselők.

Egész Ukrajnában légiriadót rendeltek el mintegy két órán keresztül, amely hely idő szerint hajnali 2 óra körül (magyar idő szerint 1 órakor) kezdődött. Lemberg polgármestere, Andrij Szadovij a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról számolt be, hogy egy égő lakóház kiürítésére adtak utasítást.

A lembergi támadás, és az ottani károk teljes mértéke egyelőre nem ismert. Korábban Makszim Kozickij, a terület kormányzója jelentette be, hogy „orosz rakéták csoportjai” tartanak a régió felé.

Az ukrán média arról számolt be, hogy

a keddi támadás volt a legnagyobb a régió ellen azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megtámadta az országot.

Támadás érte a Lembergtől mintegy 150 kilométerre északra fekvő Volhíniai területet is, amely határos Lengyelországgal. A térség székhelyén, Luckban halálos áldozatai voltak a légicsapásoknak.

Jurij Pohuljajko volhíniai kormányzó a Telegramon azt írta, hogy Luckban, egy ipari vállalat telephelyén áldozatokat is követelt a támadás.

„Sajnos, a légicsapás következtében halálos áldozatok is vannak. Egyelőre három ember meghalt. Több sebesült kórházban van”

– tudatta a politikus.

Az Egyesült Államok 200 millió dolláros (mintegy 70 milliárd forintnyi) új fegyvercsomagot küld Ukrajnának – jelentette be az amerikai külügyminisztérium hétfőn.

A közlemény szerint a fegyverszállítmányt az elnöki felhatalmazás (Presidential Drawdown Authority) alapján az amerikai katonai készletekből hívják le, ami lehetővé teszi, hogy az eszközök rövid idő alatt Ukrajnába érkezzenek. Az újabb, 200 millió dolláros csomag a 44. lehívás az amerikai készletekből, amelyet az Egyesült Államok Ukrajnának juttat.

A múlt héten megjelent előzetes kormányzati információk szerint a biztonsági segítség tartalmaz irányított rakétákat többek között Patriot légvédelmi rendszerekbe, valamint egyéb rakétákat, aknamentesítő felszereléseket és 12 millió lőszert kisebb fegyverekbe.

A védelmi minisztérium – a Pentagon – múlt heti összesítése alapján az Egyesült Államok a háború kezdete óta 43 milliárd dollár értékű katonai támogatást nyújtott Ukrajnának az orosz agresszió elleni védekezéshez, köztük 2000 Stinger légelhárító-, és több mint 10 ezer Javelin páncéltörő rendszert valamint több, mint 2 millió 155 milliméteres löveget bocsátott az ukrán erők rendelkezésére, ami a leggyakrabban használt lőszer-típus.

A Fehér Ház ugyanakkor pénteken megerősítette, hogy „hosszabb időbe telik”, amíg Ukrajna megkaphatja a megígért amerikai F16-os vadászgépeket, ami az ország melletti hosszú távú amerikai elköteleződés része.

John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs koordinátora egy sajtóbeszélgetésen azokra a médiajelentésekre reagált, melyek szerint Ukrajna szóvá tette, hogy a következő nyárnál előbb ukrán pilótáknak nem lesz lehetőségük F16-os vadászrepülők használatára Oroszország ellen.

Brit vadászgépek feltartóztattak két orosz bombázó repülőgépet hétfőn a nemzetközi légtérben, Skóciától északra, a NATO északi járőrövezetén belül – közölte James Heappey, a brit védelmi minisztérium fegyveres erőkért felelős államtitkára.

A Typhoon típusú gyorsreagálású brit vadászbombázók hétfő reggel emelkedtek a levegőbe, miután felderítésre és tengeralattjáró-ellenes hadviselésre használt, nagy hatótávolságú Tu–142-es orosz bombázók átrepülését észlelték a Shetland-szigetektől északra.

A Typhoon sugárhajtású repülőgépeket rendszeresen veti be Nagy-Britannia hasonló esetekben az ország légterének biztosítására, védelmére – jegyezte meg Heappey.

Emlékeztetett arra, hogy brit pilóták nemrégiben a NATO légi rendészeti misszióját vezették egy észtországi küldetésen, aminek keretében több mint ötven hasonló légi elfogást hajtottak végre. A nap folyamán korábban Oroszország azt közölte, hogy stratégiai bombázó gépei rutinrepüléseket hajtottak végre nemzetközi vizek felett az Északi-sarkvidéken.

Az ukrán fegyveres erők által „terrortámadásokhoz” használt, személyzet nélküli csónakok gyártásának és tárolásának helyszíneire mért az éjjel csoportos csapást az orosz haderő nagy hatótávolságú, tengeri telepítésű precíziós fegyverekkel – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője hétfőn.

A tábornok szerint a csapás elérte célját, és az összes – meg nem nevezett – célpont megsemmisült. Az ukrán fél július közepén tengeri drónokkal rongálta meg a Krími hidat, amely a 2014-ben elcsatolt félszigetet köti össze az orosz szárazfölddel a Kercsi-szoroson át, majd egy orosz hadi- és tankerhajót is.

Konasenkov arról számolt be, hogy az elmúlt nap folyamán ukrán támadások sorát verték vissza, és azt állította, hogy a frontvonalon elszenvedett ukrán veszteségek meghaladták a hatszáz főt. Közülük, mint mondta, több mint 240-en a donyecki régió déli részén estek el.

A megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök és katonai célpontok között nevezett meg egy Sz-300-as légvédelmi rendszert,

két harckocsit, egy német Panzerhaubitze-2000-es, egy francia CAESAR és három lengyel Krab önjáró tarackot, egy spanyol Alacran önjáró aknavetőt, egy brit FH-70-es és három amerikai M777-es tarackot, valamint egy lőszerraktárt.

Gyenyisz Pusilin, a donyecki régió Moszkva által megbízott vezetője hétfőn az orosz TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy a térségben az ukrán ellentámadás még mindig tart, de már kifulladóban van, és szó sincs az offenzíva második hullámáról. Azt hangoztatta, hogy a frontvonalon még mindig van néhány forró pont, ám az orosz hadsereg kiképzettsége „teljesen más szinten áll, mint fél évvel ezelőtt”.

A moszkvai katonai tárca szerint az Ukrajnával határos Belgorod megye légterében hétfőn két ukrán drónt lőtt le a légvédelem.

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi csapást.

A Donyeck megyei Jurjivkában egy hatéves gyerek megsebesült, Herszon megye orosz megszállás alá került részén találat érte a korszunkai Szűz Mária-kolostort.

Az ukrán erők három négyzetkilométert szabadítottak fel a Donyeck megyei Bahmutnál – jelentette be hétfőn Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes.

Kiemelte, hogy összesen már negyven négyzetkilométert vett vissza az ukrán hadsereg orosz erőktől a bahmuti csatározások déli szárnyán. Megjegyezte, hogy az oroszok az elmúlt héten megpróbálták visszaszerezni elvesztett pozícióikat Bahmuttól nyugatra, Kliscsijivka, Andrijivka és Kurgyumivka településeknél.

Maljar elmondta azt is, hogy az ukrán csapatok sikereket értek el a donyecki régió déli részén, Urozsajne településnél, valamint tovább nyomulnak előre a Zaporizzsja megyei Melitopol és Bergyanszk irányába.

Megerősítette, hogy az ukrán hadsereg „sikeresen teljesítette feladatát” a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partján, a dél-ukrajnai Herszon megyében.

Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára kijelentette az X közösségi oldalon, hogy Oroszországnak nincsenek valódi tervei az általa megszállt ukrán területek helyreállítására.

Szerinte Oroszország célja az, hogy az elfoglalt területeket tartósan ökológiai katasztrófa sújtotta „szürke zónává, egy összoroszországi szemétlerakóvá, művelésre és életre alkalmatlan területté alakítsák”. Mivel katonailag képtelen legyőzni Ukrajnát, Oroszország harctéri kudarcait a felperzselt föld taktikájával igyekszik kompenzálni – vélekedett a tisztségviselő.

Danyilov kifejezte meggyőződését arról, hogy Oroszország nem tervezi a vállalkozások újraindítását Ukrajna ideiglenesen megszállt területein.

Ehelyett – szavai szerint – a még működő vállalkozásokat is kritikus állapotba akarják hozni. A létfontosságú infrastrukturális létesítményeket pedig „technológiai fegyverként” készülnek felhasználni annak érdekében, hogy maximális akadályokat állítsanak a védelmi erők támadóműveletei elé – vélekedett a védelmi tanács titkára.

Mihajlo Fedorov ukrán digitális fejlesztési miniszter a Telegramon arról számolt be, hogy 235 millió hrivnyát, azaz csaknem 2,2 milliárd forintot kezdtek el gyűjteni tízezer drón beszerzésére, és az első három órában már több mint 35 millió hrivnya (327 millió forint) gyűlt össze csak lakossági adományokból. A miniszter hozzátette, hogy a drónokat külföldről készülnek megvásárolni.