Bíróság elé állítanák a nigeri elnököt

A Nigerben nemrég puccsal hatalomra jutott junta vasárnap éjjel bejelentette, hogy hazaárulás vádjával állítaná bíróság elé Mohamed Bazoum elmozdított elnököt.

A televízióban is beolvasott közleményében Amadou Abdramane, a junta szóvivője elmondta: elegendő bizonyítékot gyűjtöttek ahhoz, hogy bíróság elé állítsák Bazoumot és az országban tevékenykedő külföldi támogatóit hazaárulásért és a nemzetbiztonság veszélyeztetéséért. 

Kiemelte továbbá, hogy az elmozdított elnök továbbra is kapcsolatba léphet a külvilággal, valamint hangsúlyozta, hogy Bazoumot egy orvos is rendszeresen felkeresi.

Bazoumot és családját a július 26-i puccs óta az elnöki rezidencián tartják őrizetben. Az elmozdított államfő többször arra panaszkodott, hogy túszként tartják fogva.

A junta mindemellett törvénytelennek, embertelennek és megalázónak nevezte a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) által a puccs miatt Nigerre kirótt szankciókat, sajtóközleményben pedig felrója a szervezetnek, hogy a büntetőintézkedések miatt a nigeriek nehezebben jutnak gyógyszerhez és élelemhez is.

A nigeri junta nyitott a diplomáciára, hogy feloldják a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségével (ECOWAS) kialakult patthelyzetet – közölte vasárnap a Niameyben tárgyaló nigériai vallási küldöttség.

A békés rendezés iráni törekvés jeleként Bola Tinubu nigériai államfő, aki egyben az ECOWAS soros elnöke is, szombaton jóváhagyta a vallási küldöttség útját. A delegációt a junta vezetője, Abdourahamane Tiani is fogadta. A megbeszélés a küldöttséget vezető Abdullahi Bala Lau sejk szerint több órán át tartott.

– közölte Lau. Tiani sajtójelentések szerint Niger és Nigéria történelmi kapcsolatait méltatta, mondván, hogy testvéri országok között barátsággal kell megoldani a nézeteltéréseket, amit többen úgy értékeltek, hogy nyitott a diplomáciai megoldás felé.

Az ECOWAS parlamentje szombati virtuális rendkívüli ülésén határozott arról, hogy egy saját tárgyalóküldöttséget hoz létre a nigeri hadsereggel való egyeztetésekhez – ismertette vasárnap a Voice of Nigeria rádió. A junta ugyanakkor mindeddig nem akart szóba állni az ECOWAS delegációival.

Határozatlan időre elhalasztotta a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége azt a tanácskozást, amelyen a Niger elleni további lépésekről döntöttek volna. Azt már csütörtökön bejelentették, hogy készek akár katonai akcióra is, hogy helyreállítsák a rendet Nigerben, ahol a puccsisták emiatt harckészültségbe helyezték a hadsereget. Elemzők szerint a konfliktus elmérgesedése újabb tömeges migrációt indíthat el Európa felé.

A békéért imádkoztak Niger fővárosában. A nagymecset előtti téren az ország vallástudósai és a nigériai vallási vezetők közösen kérték Istent, hogy vessen véget az országaik közti konfliktusnak. A nigériai ulemák küldöttsége szombaton érkezett Niameybe, hogy közvetítsen a nigeri puccsisták és a nyugat-afrikai közösség országai közti egyre inkább elmérgesedett konfliktusban.

„Le kellene ülni tárgyalni, hiszen mi nigeriek és nigériaiak testvérek vagyunk, egy határ két oldalán élünk, és mindnyájan afrikaiak vagyunk” – magyarázza egy fővárosi lakos.

Egyelőre azonban csak annyi történt, hogy a nyugat-afrikai közösség elnapolta azt az ülést, amelyen a katonai megoldásról egyeztettek volna. A határok viszont zárva maradtak.

Az ország földrajzi adottságai miatt a legtöbb árut délről – Nigériából és Beninből – szerezte be. E két ország azonban bejelentette, egészen addig zárva tartják a határokat, amíg vissza nem helyezik hatalmába a megválasztott elnököt.

„Niger nem fog összeomlani. Nem tudják lezárni a Maliba és Burkinába vezető utakat, és tárgyalunk Algériával is. Algéria nem tagja az ECOWAS-nak” – magyarázta a puccsisták egyik vezetője.

Kérdés, mennyire indokolt az optimizmusa. Elektromos áramot ugyanis nem tudnak beszerezni máshonnan, és az ország nem termeli meg a működéséhez szükséges mennyiséget.

„Az embereknek most zseblámpákat, és generátorokat kell venni. Azokhoz viszont elem meg üzemanyag kell. Ezekre a kiadásokra senki nem számított. Ezek is meg fogják emelni az inflációt” – mondta a nigeri főváros egyik lakója.

Az áramhiány persze csak a lakosságnak azt a mintegy egy hatodát érinti, akik eddig is hozzájutottak a villamossághoz. Vidéken nem jelent különösebb változást. Az inflációt azonban ott is megérzik.

„Két zsák rizst 22 ezer frankért szoktam venni, és azon még nekem is van hasznom. Most 30 ezerbe kerül, ami elviszi a teljes hasznomat, mert ennyivel nem emelhetem meg az árakat. Ha így megy tovább, inkább bezárom az éttermet” – magyarázta egy fővárosi vendéglős.

Bár a lakosság négyötödét a mezőgazdaság foglalkoztatja, az elmaradottság, az évszázados módszerek miatt a gyorsan növekvő népesség igényeit nem képes kielégíteni az ország.

Az pedig egyelőre nem látszik, hogyan képzelik a puccsisták az ország finanszírozását.

Így szakértők szerint egyre közelebb kerül az ország teljes összeomlása – ami katasztrofális következményekkel járhat a térségre és Európára nézve is. Nemcsak a migrációs nyomás növekedhet, hanem újjáéledhetnek a szélsőséges iszlamista mozgalmak is.

Egyelőre nincs szó katonai beavatkozásról Nigerben, ahol katonai puccsal mozdították el a demokratikusan megválasztott államfőt. A humanitárius válság és egy újabb migrációs hullám veszélye egyre fenyegetőbb. Az M1-nek nyilatkozó szakértők szerint az Európai Unió ennek kezelésére nincs felkészülve.

Csütörtökön újabb rendkívüli csúcstalálkozót tart a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) a katonai puccs után kialakult nigeri helyzetről, és akár egy katonai beavatkozásról is dönthetnek. A nigériai elnök szóvivője azonban szerdán arról beszélt: az ECOWAS mostani találkozóján a diplomácia élvez elsőbbséget az erőszakos megoldással szemben.

„A diplomácia a legjobb megoldás. Bola Tinubu nigériai elnök az ECOWAS államfőinek álláspontját képviselve világosan közölte, hogy inkább a békés megoldást részesítené előnyben bármi mással szemben. És ez lesz az az álláspont, amit az ECOWAS csütörtöki csúcstalálkozóján is fenntartanak” – mondta Ajuri Ngelale.

A múlt héten még sokkal harciasabb hangot ütött meg az ECOWAS. Ugyanis ultimátumot adtak a tagországok a nigeri junta vezetőinek, amiben arra figyelmeztették a puccsistákat, hogy ha vasárnapig nem helyezik vissza pozíciójába az erőszakkal elmozdított Mohamed Bazoum nigeri elnököt, akkor katonai beavatkozást rendelhetnek el Niger ellen.

„Állam- és kormányfőink szilárd elhatározása, hogy véget vetnek ennek, és példát statuálnak Nigerrel, hogy soha többé ne engedjük meg, hogy a régió demokratikus konszolidációja felé vezető út megszakadjon. Mindannyian eltökéltek vagyunk”

– közölte Abdel-Fatau Musza biztonságért felelős biztos.

Az ECOWAS országok azonban eddig nem váltották be a fenyegetéseiket, pedig sokak szerint a puccsistáknak nem is célja az alkotmányos rend helyreállítása.

Nigert több mint két hete katonák vezetik, miután Mohamed Bazoum, demokratikusan megválasztott elnököt őrizetbe vették. A katonai hatalomátvételt mások mellett az ENSZ, az Afrikai Unió és az Európai Unió is elítélte.

A magyar diplomácia is gyorsan reagált a fejleményekre. Szijjártó Péter korábban kijelentette: az európai országoknak, köztük Franciaországnak és Magyarországnak is ki kell tartania az alkotmányosság helyreállítása mellett.

A külügyminiszter egyben hangsúlyozta, a térségben kritikus fontosságú a stabilitás,

mert akkor sokkal kisebb a valószínűsége az újabb, nagy migrációs hullámok megindulásának Európa felé, és elejét lehet venni a terrorfenyegetettség további súlyosbodásának is.

A nigeri válságnak súlyos migrációs következményei lehetnek egész Európára – mondta az üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkár néhány napja az MTI-nek. Azbej Tristan arra figyelmeztetett: a nigeri katonai puccs miatt fegyveres konfliktusok, humanitárius katasztrófa és migrációs válság várható, mert a következő években akár 100 milliós migránstömeg indulhat Afrikából.

A nigeri válság és az amiatt kialakuló migrációs hullám elszenvedője Európa lehet – mondta az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője az M1-en. Horváth József aláhúzta: a migránsok csak Európa felé tudnak jönni, az uniónak viszont nincsenek eszközei a migrációs hullám kezelésére.

„Azok, hogy majd most visszatoloncolunk, majd most nyílt táborokba, majd most szociális ellátórendszeren keresztül próbáljuk intézni, nem működnek. Tehát az jól látható,

ha itt egyszer csak két–három millió ember érkezik be Európába egy erősebb rohammal, az is már az európai rendszert olyan kihívások elé állítja, amit pillanatnyilag nem tud megoldani”

– fogalmazott.

Horváth József arról is beszélt: a migránsok beáramlása visszafordíthatatlan folyamatokat indít el, megváltoztatva a népességet, és meggyengítve a gazdaságilag erős országokat is.