Az uniós intézmények átláthatóbb működésére van szükség

Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén jelentést fogadott el a demokratikus intézmények és az EP feddhetetlenségének védelméről, a dokumentum szerint az uniós parlament átláthatóságának fokozására, elszámoltathatóságának javítására, valamint a korrupció elleni küzdelemre vonatkozó szabályainak reformjára van szükség.

Az Európai Parlament tájékoztatása szerint a 441 szavazattal, 70 ellenszavazattal és 71 tartózkodás mellett elfogadott jelentésben az EP-képviselők magatartási kódexük haladéktalan felülvizsgálatát, és hatékony szankciókat kértek az abban foglaltak megsértésének eseteire.

Véleményük szerint a kódexben hatékonyabb védelmet kell biztosítani a visszaéléseket bejelentőknek és meg kell erősíteni a képviselők összeférhetetlenségére, a vagyonnyilatkozatokra és a mellékjövedelmek bevallására vonatkozó szabályokat, és annak tilalmát, hogy fizetett mellékállásokat vállaljanak az úgynevezett Átláthatósági Regiszter hatálya alá tartozó szervezeteknél.

A különböző érdekcsoportok képviselői és a döntéshozók közötti párbeszéd ugyan továbbra is nélkülözhetetlen része az európai demokráciának, a szabályokat sértő befolyásolás, a megvesztegetés és más bűncselekmények elfogadhatatlanok – hangsúlyozták.

Arra figyelmeztettek, hogy a demokráciába való beavatkozási kísérletek „széles körben elterjedt jelenségek, amelyek ellen a lehető legerőteljesebben fel kell lépni”. Megdöbbenésüknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy három aktív és egy volt európai parlamenti képviselő, valamint egy parlamenti asszisztens a vád szerint korrupcióban, pénzmosásban és bűnszervezetben való részvételben érintett. Ezért azonnali intézkedéseket sürgettek az ártó szándékú külföldi beavatkozás célpontjává vált uniós intézmények védelmére. Rámutattak, hogy számtalan kiskapu kínálkozik az EP feddhetetlenségi és átláthatósági szabályaiban és azok érvényre juttatásában.

Nyomatékosították, hogy a külföldi befolyásolás vagy annak kísérlete nem maradhat következmények nélkül. Fel kell függeszteni minden olyan folyamatban lévő jogalkotási vagy nem jogalkotási eljárást, amely egy korrupciós ügyben érintett ország hatóságaival való együttműködésről szól. Az uniós pénzek folyósítását szintén le kell állítani, a civil szervezetek, a független média és a humanitárius segítségnyújtás finanszírozásának kivételével – írták.

Az EP-képviselők azt kérték, hogy a létrehozni tervezett uniós etikai testület kísérje figyelemmel, hogy a hivatalukból távozó európai parlamenti képviselők tartják-e a hathónapos visszavonulási időszakot. Be kell vonni azoknak a belépőkártyáját, akik közülük magas kockázatúnak ítélt országok nevében lobbiznak az uniós parlamentnél – írták.

A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljutatott közleményében azt írta: Brüsszel eltussolná a korrupciós botrányt.

„A brüsszeli korrupció felszámolására nem az Európai Parlament látszatintézkedései, hanem a 2024-es európai parlamenti választások eredménye jelenti majd a csattanós választ” – fogalmaztak a Fidesz EP-képviselői, majd kiemelték: az európai parlamenti javaslatok a „felszínt kapirgálják”, és semmilyen érdemi választ nem tartalmaznak a Brüsszelt megrázó súlyos korrupciós botrányra.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője emlékeztetett: tavaly decemberben minden idők legsúlyosabb brüsszeli korrupciós botrányára derült fény, amely során bilincsben vitték el az Európai Parlament alelnökét, és több más baloldali képviselőt. „Ehhez képest hónapok óta azt látjuk, hogy Brüsszelben mismásolnak, és igyekeznek mindent a szőnyeg alá söpörni” – fogalmazott.

Az EP-képviselő hozzátette: a belső reformjavaslatok „teljes abszurditását” mutatja, hogy a jelentést egy olyan parlamenti bizottság készítette, amelynek elnöke a korrupciós botrányban érintett szocialista pártból kerül ki.

Nyilvánvaló, hogy a korrupciós gépezet haszonélvezői, a brüsszeli bürokraták nem akarják felszámolni ezt a számukra kedvező rendszert – hívta fel a figyelmet Hidvéghi Balázs.

Hidvéghi Balázs, az Európai Parlament plenáris ülésének a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésról szóló, a 2019-2021 közötti időszakra vonatkozó éves jelentésről tartott vitáján elmondott felszólalásában azt mondta: pénzel teli bőröndök, rejtélyesen eltűnt sms-ek, milliós ajándékok, se szeri se száma a brüsszeli korrupciós ügyeknek.

„Ezért mondjuk mi, magyarok, hogy a jogállamiság brüsszeli bajnokainak előbb a maguk portája előtt kellene sepregetniük a tagállamok kioktatása helyett”

– fogalmazott.

Közölte, nagyon ritkán van szó arról, hogy az európai uniós intézmények, köztük az Európai Parlament és az Európai Bizottság milyen módon tartja be a saját szabályait.

Hozzátette, nincs szó arról, hogy vajon a jogállamiság helyzete hogyan áll ezekben az intézményekben.

Szavai szerint annak ellenére ritkán van szó erről, hogy „minden idők legnagyobb korrupciós botrányának voltunk tanúi az elmúlt hónapokban”. Az uniós parlament alelnökét és képviselőjét bilincsben vitték el

– emlékeztetett.

Nem sokkal később kiderült, hogy az Európai Bizottság vezető tisztségviselői is messzemenően visszaéltek a hatalmukkal és helyzetükkel – közölte, majd hozzátette: elfogadhatatlan és védhetetlen módon fogadtak el ajándékokat és egyéb pénzügyi juttatásokat.

Emlékeztetett arra, hogy

a legnagyobb botrány a vakcinabeszerzés, amit állítólag sms-ben intézett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Később ezek az sms-ek, és csak ezek, eltűntek a telefonjáról – nyomatékosította. Ez botrányos

– jelentette ki.

Semmiféle jogalapja és hitelessége nincs az európai intézményeknek kioktatni másokat jogállamiságból, a korrupció elleni fellépésből addig, amíg a saját házuk táján nem tesznek rendet. Számoljanak el a pénzekkel és tartsák be a szabályokat – mondta felszólalásában Hidvéghi Balázs.

Trócsányi László, a Fidesz EP-képviselője a reformjavaslatok egyike, egy uniós etikai testület létrehozása kapcsán rámutatott: az etikai testület létrehozására irányuló törekvés nem oldja meg azt a problémát, hogy az európai intézmények bizonyos tagjai több alkalommal büntetőeljárást is kiváltó korrupciós botrányba keveredtek. A brüsszeli korrupció eseteiben büntetőjogi kérdésekről van szó, nem etikai kérdésekről – mondta.

A kérdés jelentőségére tekintettel a tagállamok feladata az európai intézményekre vonatkozó magatartási követelmények meghatározása – tette hozzá a fideszes politikus.

Trócsányi László magyar újságíróknak nyilatkozva közölte, az EP már szavazott egy független etikai testület létrehozásáról, válaszul az uniós intézményekben napvilágot látott korrupciós botrányokra.

A testület létrehozása nem ad választ az alapvető problémákra – hívta fel a figyelmet. A brüsszeli korrupció eseteiben büntetőjogi kérdésekről van szó, nem etikai kérdésekről. Ilyenkor büntetőhatóságoknak kell eljárniuk, és nem az etikai követelmények betartásáról kell beszélgetni.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós intézményeket megrázó ügyek visszahatnak a tagállamokra. A tagállamok feladatának kell lennie, hogy ilyen ügyekben döntsenek, és nem arra van szükség, hogy önszabályozást alakítson ki a brüsszeli bürokrácia az ügyek eltussolására – mondta.

A rendszerszintű korrupcióra adott uniós válasz nem megfelelő. Valódi megoldás megtalálása a tagállamok megkérdezése nélkül nem lehetséges, ilyen döntésekben nem lehet a tagállamok nélkül döntést hozni – jelentette ki.

Megjegyezte: minősíteni sem kell, hogy az Európai Parlamentet érintő korrupciós botrány miatt decemberben előállított szocialista EP-képviselő, Eva Kaili szerdán szavazhat az etikai testület felállításáról.