"Az ukránoknak térden állva kell kegyelemért könyörögnie!"

Az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese szerint nehéz lenne elítélni azt, hogy egyesek a háború befejezésére vágyakoznak, illetve lehetetlen vitatkozni az ENSZ alapokmányában foglalt alapelvekkel.  

A politikus szerint ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a szuverenitás mellett létezik nemzeti önrendelkezés. 

A Medvegyev Telegram csatornájára írt üzenetben a politikus a szaúdi békekonferenciával kapcsolatban több megállapításra is jutott. Elmondta, hogy ahhoz, hogy egy békejavaslat megvalósulásának akkor van esélye, hogyha három fontos feltétel egyszerre teljesül. 

Az első ilyen, hogy a konfliktusban résztvevő mindkét oldal képviseltesse magát, ez pedig egyenlőre nem valósult meg, ugyanis a békekonferenciára Oroszországot nem hívták meg, így az nem tudta elmondani a véleményét. 

A második, a történelmi kontextus figyelembevétele. A politikus szerint ugyanis fontos megjegyezni, hogy Ukrajna önálló államként 1991-ig nem létezett, ez az állam szerinte az Orosz Birodalom egyik töredéke. 

A harmadik, szintén jelentős megállapításában pedig Medvegyev arra jutott, hogy a jelenlegi realitások figyelembe vétele is kulcsfontosságú a tárgyalások során. A politikus szerint pedig a realitás az, hogy Ukrajna jelenleg is a hanyatlás stádiumában van, a korábbi területeinek egy része pedig már visszatért Oroszországhoz. 

− emelte ki Medvegyev, majd megjegyezte, hogy 

Eközben a szaúdi békekonferenciáról számos információ kiszivárgott, amely szerint a tárgyaló feleknek sikerült megállapodniuk a kulcsfontosságú kérdésekben. Ugyanakkor a felek a csúcstalálkozó lezárásaként nem tesznek közzé végső nyilatkozatot. A Le Monde francia lap egy európai diplomata forrásra hivatkozva azt írta, hogy megállapodás értelmében a béketárgyalások során fontos szempontnak kell lennie Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának.

Számos ország biztonsági szakértője kezdett szombaton Szaúd-Arábiában tárgyalásokat, amelyek célja az ukrajnai háború politikai rendezésének kidolgozása – jelentette a szaúdi állami televízió.

A nemzetbiztonsági tanácsadóknak a Vörös-tenger partján fekvő Dzsiddában tartott találkozóján megoldásokat kívánnak kidolgozni az ukrán-orosz válságra – jelentette az el-Ehbaríja.

A találkozón nyugati nagyhatalmak és fejlődő országok tisztségviselői vesznek részt. Egy szaúdi diplomata közölte: a júniusi koppenhágai találkozó elveit követve a résztvevő országok képviselői eszmecserét folytatnak a válság békés megoldásáról, közös közleményt az esemény konzultatív jellegénél fogva nem adnak ki.

Szaúd-Arábia közölte: a tárgyalások megrendezése a Mohammed bin Szalmán trónörökös által tett humanitárius kezdeményezések és erőfeszítések folytatásába, illetve az orosz és az ukrán vezetéssel a válság első napjaitól folytatott kommunikációba illeszkedik bele.

Rijád mind Oroszországgal, mind Ukrajnával jó kapcsolatokat tart fönn. Oroszország nem képviselteti magát a találkozón, a Kreml szóvivője annyit mondott, hogy Moszkva távolról figyeli a fejleményeket.

Szaúd-Arábia több alkalommal is felajánlotta, hogy közvetít Oroszország és Ukrajna között. Rijád tavaly hadifoglyok cseréjében működött közre. Májusban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vett részt az arab országok szaúdi éves csúcstalálkozóján.

Andrij Jermak, az ukrán elnök hivatalának vezetője, aki Kijevet képviseli a dzsiddai találkozón, kijelentette: „A tárgyalások nem lesznek könnyűk, de az igazság a mi oldalunkon áll”.

Jermak péntek este egy televíziós interjúban hangsúlyozta az ukrán álláspont érvényesítésének fontosságát: „a feladatunk az, hogy egyesítsük az egész világot Ukrajna körül"

Az amerikaiak többsége ellenzi, hogy a kongresszus további finanszírozást engedélyezzen Ukrajna támogatására az Oroszországgal vívott háborúban – derül ki a CNN új, az SSRS által végzett közvélemény-kutatásából. A közvélemény megosztott abban, hogy az Egyesült Államok már eddig is eleget tett-e Ukrajna megsegítésére.

Összességében 55 százalék szerint az amerikai kongresszusnak nem kellene további finanszírozást engedélyeznie Ukrajna támogatására,

míg 45 százalék szerint a kongresszusnak engedélyeznie kellene. 51 százalék szerint az USA már eddig is eleget tett Ukrajna megsegítésére, míg 48 százalék szerint többet kellene tennie. A 2022 február végi orosz invázió első napjaiban végzett közvélemény-kutatás szerint 62 százalékuk úgy vélte, hogy az USA-nak többet kellett volna tennie.

A pártok közötti megosztottság azóta a felmérés óta tovább nőtt. A demokraták és a republikánusok többsége már ellentétes állásponton van az Egyesült Államok ukrajnai szerepvállalásával kapcsolatos kérdésekben.

Vezető amerikai lap szivárogtatta ki, hogy az ukránok nem értek el kellő sikereket a nyugati kiképzéssel, így vissza kell térniük saját harcmodorukhoz, az viszont könnyen anyagcsatához vezethet, ami nem feltétlenül nekik kedvez. A hirado.hu-nak nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő elmagyarázta, miért nem meglepő, hogy az ukrán katonák nyugati kiképzése nem hozta el az orosz vonalak áttörését. Elöljáróban annyit: nem a katonák képességeiben és bátorságában van hiány.

Az, hogy az ukránok most visszatérnek a posztszovjet harcmodorhoz, nem azt jelenti, hogy nem jó katonák, hanem hogy a haderejük nem alkalmas arra, hogy az amerikai taktikát sikeresen alkalmazzák – reagált a hirado.hu-nak Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője a New York Times amerikai lap azon értesülésére, miszerint az ukrán egységek kiképzése a nyugati taktikára nem váltotta be a reményeket a nyári ellentámadás során, ezért

Kijev visszatért a védekezés időszakában jól bevált harcmodorhoz, amely leginkább a tüzérségre hagyatkozik.

Horváth József  (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)

A New York Timesnak nyilatkozó szakértők elmondták, attól tartanak, hogy az ukránok döntése anyagcsatát fog eredményezni. Horváth József viszont úgy vélekedett,

az anyagcsata már régóta tart és egyértelműen az oroszoknak kedvez.

„A nagy nyugati támogatás és az ukrán katonák hősies helytállása ellenére Kijev vesztésre áll” – fogalmazott. Hozzátette: „az offenzíva a mérhetetlen veszteségekhez képest elenyésző eredményekkel járt. Kétszáz négyzetkilométernyi terület került újra ukrán kézre a kilencvenezerből. Mindezért az ukránok hihetetlen árat fizettek.”

Mi hiányzik az ukránoknak az áttöréshez?

Horváth József szerint borítékolható volt, hogy bármilyen stratégiát vagy taktikát alkalmaznak az ukránok, légi támogatás nélkül sikeres áttörést legfeljebb csak óriási szerencsével tudnak majd végrehajtani.

„A huszadik század közepe óta klasszikus értelemben vett háborút légi fölény kialakítása nélkül nem lehet megnyerni.”

Az ukrán csatatér nem Vietnam, ahol az amerikai légi fölény a vártnál kevesebb eredményt tudott csak elérni. „Ez a nyugati szakértők számára is látható volt az első perctől kezdve” – mondta.

Ukrán katonák Grad rakéta-sorozatvetõvel lõnek orosz állásokat a kelet-ukrajnai Donyecki területen, Bahmut térségébe húzódó frontvonalnál 2023. júlus 12-én (Fotó: MTI/AP/Roman Chop/Roman Chop).

Adódik a kérdés, mi a helyzet az ukránok modern légvédelmi fegyvereivel? Miért nem tudják vele semlegesíteni az orosz légi fölényt?

„Az oroszok tudatosan támadják az ukrán nagyvárosokat a levegőből, azért hogy kijevi hadvezetés a modern, nyugatról kapott légvédelmi fegyvereit ne csoportosíthassa át a frontvonalra. Ez ráadásul az anyagháború része is. Az arányok nagyjából úgy néznek ki általában, hogy az ukránok kilőnek egy több százezer dolláros rakétát egy négyezer dolláros drónra”

– öntött tiszta vizet a pohárba a biztonságpolitikai szakértő.

Hozzátette: mindennek már látszik az eredménye. Megfigyelhető ugyanis, hogy az orosz harci helikopterek egyre bátrabban és egyre nagyobb hatékonysággal jelennek meg a frontvonalon, és egyre komolyabb veszteségeket okoznak az ukránoknak.

Nyugodtan vehetik üzenetnek a The New York Times cikkét

Horváth József úgy vélekedett, nem véletlen, hogy mi szivárog ki és mi jelenik meg vezető amerikai lapokban a háborúval kapcsolatban. A biztonságpolitikai szakértő szerint üzenet értéke van, hogy a New York Times arról ír, hogy az ukránok a jelentős amerikai segítség ellenére is rosszabb eredményeket értek el az ellenoffenzívában, mint amire előzetesen lehetett számítani.

Ukrán katonák BM-21-es Grad rakétavetõvel lövik az orosz állásokat a kelet-ukrajnai Bahmut közelében húzódó fronton 2023. június 21-én (Fotó: MTI/AP/Irina Ribakova).

„Ez üzenet. Nem csak az ukránok irányába, hogy lehűtsék vele Kijev várakozásait, és a követelőzéseik hangerejét lentebb tekerjék, de a belföld felé is. A Biden-adminisztráció szeretné az amerikai közvéleményt újrapozícionálni a háborúval kapcsolatban. Ahogy közeledünk az elnökválasztás startvonalához, a Biden-kormány igyekszik elkerülni, hogy a konfliktus veszteseként tűnjön fel. Másrészt kongresszusi támogatás kell ahhoz, hogy újabb költségvetési összegekhez jussanak hozzá, miközben az Egyesült Államokat saját hitelminősítői minősítik le. A katonai és politikai problémákon felül az USA most egy súlyos gazdasági problémával is szembesült, ez a három együtt már bőven sok a jóból” – magyarázta.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Megvonta az Egyesült Államoktól az „AAA” besorolást a Fitch Ratings

A cég egyidejűleg levette az osztályzatot a negatív figyelőlistáról és stabil kilátással látta el az új besorolást.

A szakértő azonban arra is rávilágított, hogy

az amerikaiak ezzel a szivárogtatással az oroszoknak is üzenhettek,

hiszen nemrég az is kiszivárgott, hogy szakértői szintű diplomáciai tárgyalások már folynak az Egyesült Államok és Oroszország között.

Horváth József emlékeztetett, az amerikaiak biztonságpolitikai horizontján mindeközben a kínai fenyegetés egyre csak nő.