Az ukránok nem adnak területet a NATO-tagságért

Zelenszkij ukrán elnök és tisztségviselői ragaszkodnak ahhoz, hogy nem fognak béketárgyalásokat folytatni Putyinnal

MH
2023. AUGUSZTUS 16. SZERDA. 9:15
FRISSÍTVE: 2023. AUGUSZTUS 16. 11:02

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó elutasította azt az elképzelést, hogy országa a NATO-tagságért cserébe feladja területi követeléseit. Kijelentette, az egyetlen megoldás az, ha a Nyugat felgyorsítja a fegyverek szállítását.

Mihail Podoljak

Fotó: Genya SAVILOV / AFP

„Területet átadni a NATO-ernyőért? Ez nevetséges” – írta Podoljak kedden az X-en, a korábbi Twitteren.

„Ha Putyin orosz elnök nem szenved megsemmisítő vereséget, az oroszországi politikai rendszer nem változik, és a háborús bűnösöket nem büntetik meg, a háború minden bizonnyal visszatér, Oroszország étvágyával együtt”.

Korábban kedden Jens Stoltenberg NATO-főtitkár vezérkari főnöke, Stian Jenssen azt mondta, hogy az Egyesült Államok vezette szövetség potenciálisan olyan alkut ajánlhat Ukrajnának, amelyben „területeket ad át, és cserébe NATO-tagságot kap”. Állítása szerint egy ilyen elképzelésről a NATO-n belül a konfliktus „lehetséges megoldásaként” beszélnek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és tisztségviselői ragaszkodnak ahhoz, hogy nem fognak béketárgyalásokat folytatni Putyinnal, és nem hagyják abba a harcot a tavaly szeptemberi népszavazások nyomán az Oroszországi Föderációhoz csatolt Donyeck, Luganszk, Herszon és Zaporizzsja régiók visszafoglalásáért. Zelenszkij azt is megfogadta, hogy elfoglalja a Krímet, amely 2014-ben egyesült újra az Oroszországi Föderációval.

Annak ellenére, hogy Ukrajna elismerte, hogy nem valószínű, hogy el tudja foglalni a Krímet, és hogy az orosz erőkkel szemben folyamatban lévő ellentámadása kudarcot vall, a nyugati vezetők – legalábbis nyilvánosan – elzárkóztak attól az ötlettől, hogy tűzszünetre törekedjenek, amely befagyasztaná a jelenlegi frontvonalakat. Antony Blinken amerikai külügyminiszter tavaly azt mondta, hogy egy ilyen megállapodás „álbékéhez” vezetne, és a Fehér Ház hivatalos álláspontja – miszerint „addig fegyverkezik Ukrajnában, amíg szükséges” – továbbra is Washington politikája marad.

„A világrend megőrzésére és egy rossz béke megteremtésére tett kísérletek … nem fognak békét hozni a világnak” – folytatta Podoljak.

„Miért javasolja az Oroszország által annyira kívánt befagyasztás forgatókönyvét, ahelyett, hogy felgyorsítanák a fegyverek szállítását?” – tette hozzá, és azzal zárta, hogy „a gyilkosokat nem szabad megdöbbentő engedékenységgel bátorítani”.

Podoljak válasza jellemző a közösségi médiában közzétett bejegyzéseire, amelyek gyakran kombinálják a totális háború maximalista deklarációit a nyugati fegyverek további beszerzésére irányuló követelésekkel.

A harctéren azonban az ukrán hadseregnek az orosz vonalak áttörésére tett erőfeszítései eddig kudarcot vallottak. Az ukrán hadsereg június óta ellentámadást folytat az orosz erők ellen, és az orosz védelmi minisztérium legfrissebb adatai szerint több mint 43 000 embert és mintegy 5000 nehézgépjárművet veszített. Több tucat nyugati harckocsi és harci jármű semmisült meg.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kabinetfőnöke, Stian Jenssen szerint egyfajta megoldást jelentene az ukrajnai konfliktus megoldására az, ha Ukrajna területeket adna át az oroszoknak, cserébe pedig megkaphatná a hőn áhított NATO-tagságot. Az ukránok nem voltak elragadtatva a felvetéstől.

Stian Jenssen a norvég Verdens Gang nevű lapnak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, szerinte egyfajta megoldást jelentene az, ha Ukrajna területeket adna át az oroszoknak, cserébe pedig megkaphatná a hőn áhított NATO-tagságot. A NATO-főtitkár kabinetfőnöke hozzátette, Ukrajnának kell eldöntenie, hogy mikor és milyen feltételek mellett hajlandó erről tárgyalni. „A kérdés már felvetődött a szövetségen belül. Nem állítom, hogy ennek így kell lennie, de ez egy megoldás lehet” – szögezte le.

Elmondta azt is, hogy már jelen pillanatban is folynak a tárgyalások Ukrajna jövőbeli státuszáról, és előrelépések is tapasztalhatók a kérdésben. Mindeközben, jegyezte meg, Oroszország nagyon komoly katonai nehézségekkel küzd, ami meggátolja abban, hogy újabb területeket foglaljon el.

Jenssen szerint mindenkinek az az érdeke, hogy ez a háború ne ismétlődhessen meg.

A Sky News emlékeztet, Jens Stoltenberg NATO-főtikár álláspontja eleddig következetesen az volt, hogy Ukrajnának kell eldöntenie, hogyan és mikor kezdődjenek meg a tárgyalások Oroszországgal.

Az ukrán külügyminisztérium finoman szólva sem értékelte Jenssen szavait, elfogadhatatlannak minősítve azokat. Oleh Nyikolenko külügyi szóvivő a következőket írta közösségi oldalán:

„Ukrajna nem kereskedik a területeivel.”

Nyikolenko szerint a NATO-tisztviselők tudatos vagy tudattalan részvétele egy ilyen narratíva kialakításában egyértelműen Oroszország kezére játszik, az euro-atlanti térség biztonságát pedig Ukrajna győzelmének felgyorsítása és a NATO-ba való felvétele biztosíthatná.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó a felvetéssel kapcsolatban azt mondta, az egyértelműen beleillik az oroszok által képviselt „befagyasztási forgatókönyv” logikájába.

Az ukrán hadiipar kulcsfontosságú vállalataira mért koncentrált csapást az orosz haderő nagy hatótávolságú, légi és tengeri indítású precíziós fegyverekkel – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve.

A tábornok nem ismertette részletesen a célokat, de azt elmondta, hogy az összes célobjektumot sikerrel megsemmisítették, és az ukrán hadiipar jelentős veszteségeket szenvedett.

Konasenkov szerint az orosz hadsereg számos támadást vert vissza a front különböző szakaszain, és az ukrán fél veszteségét csaknem 850 főben nevezte meg. Mint mondta,

közülük 230-an a Donyeck környékén vívott harcokban estek el, a donyecki régió déli részén és Zaporizzsjában pedig egyaránt mintegy kétszázan lelték halálukat.

A megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között nevezett meg egy elektronikai hadviselési és légvédelmi rendszerirányítási pontot a donyecki régióban lévő Kramatorszknál, egy lőszerraktárt, négy SCALP-AG típusú francia manőverező repülőgépet, egy Sztrela légvédelmi rendszert, öt harckocsit, két Zuzana-2-es kerekes, valamint két lengyel Krab és egy amerikai M109-es Paladin lánctalpas önjáró tarackot, továbbá két amerikai M777-es vontatott tarackot.

Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt állította, hogy az ukrán erők a régióban már bevetették a tartalékaik kétharmadát. Mint mondta, a katonák jelentős része már elesett.

Rogov azt mondta, hogy a külföldön kiképzett rohamosztagokat még nem vezényelték harcba.

Elmondása szerint több tízezer harcosról van szó, akiket majd azért fognak bevetni, hogy „kétségbeesetten próbálkozzanak” sikerre jutni a front valamelyik részén.

Az Ukrajnával határos oroszországi Brjanszk megye kormányzója arról számolt be, hogy egy civil megsebesült egy ukrán diverzáns- és felderítőcsoport meghiúsított behatolási kísérlete következtében, Belgorod megye elöljárója pedig azt mondta, hogy ukrán aknabelövések miatt két helyi lakos szenvedett sebesüléseket.

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. A tájékoztatás szerint Donyecket és Makijivkát kazettás lőszerrel lőtték.

Ukrajna katonai erőforrásai csaknem kimerültek – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kedden a 11. Moszkvai Nemzetközi Biztonsági Konferencián.

„A harci cselekmények előzetes egyenlege azt mutatja, hogy Ukrajna katonai erőforrásai csaknem kimerültek” – mondta.

Állítása szerint az ukrajnai háborúban nyilvánvalóvá vált, hogy a nyugati fegyverek, a NATO hadművelettervezési, csapatirányítási és kiképzési módszerei nem biztosíthatnak fölényt a harctéren. Sojgu szerint a „különleges hadművelet” véget vetett a kollektív Nyugat dominanciájának a katonai szférában.

„Ma a harctéren semmi sem egyedi és sebezhetetlen az orosz fegyverekkel szemben. Sok esetben még a szovjet gyártmányú eszközök is felülmúlják harci mutatóikban a nyugati modelleket. Objektív ellenőrzési adatokkal rendelkezünk német tankok, amerikai páncélozott járművek, brit rakéták és más fegyverrendszerek megsemmisítéséről. Készek vagyunk megosztani partnereinkkel a nyugati technika gyenge oldalaira vonatkozó értékeléseinket”

– közölte a miniszter.

Elmondta továbbá, hogy Oroszország a „különleges hadművelettel” párhuzamosan, rövid határidőkkel, többszörösére növelte az előállított rakétatüzérségi fegyverek, a harckocsik és egyéb páncélozott járművek, valamint a drónok számát.

A tárcavezető kiemelte, hogy

az Egyesült Államok Kijev támogatására hivatkozva világszerte kiürítteti partnerei arzenálját, lényegében megtisztítva a piacot az amerikai hadiipar termékei számára.

Mint mondta, az új fegyverekért a partnereknek nem csak sokat kell fizetniük, hanem „bele kell egyezniük a szuverenitás korlátozásába a biztonsági szférában”. Meglátása aszerint az európai védelmi politikát alárendelték az amerikai érdekeknek.

Az orosz védelmi miniszter megismételte Moszkva álláspontját, amely szerint ma Oroszországgal nem Ukrajna fegyveres erői állnak szemben, hanem az egész kollektív Nyugat, amelyhez csatlakoztak az ázsiai-csendes-óceáni térség egyes államai is. Sojgu szerint a külföldi tanácsadók az ukrán katonákat arra használják fel, hogy elgyakoroltassák a harc különböző változatait nyugati fegyverek használatával, nem törődve az emberveszteségekkel.

Állítása szerint a fogságba esett ukrán katonák rendkívül negatívan vélekedtek a NATO-szabvány szerinti katonai kiképzésről.

Emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok, amely korábban háborús bűncselekményként emlegette a kazettás lőszerek bevetését, ilyeneket adott át Ukrajnának. Rámutatott, hogy a humanitárius szervezetek, „ahogyan az várható volt”, nem ítélik el az ilyen eszközöknek a civileket sújtó alkalmazását, és kilátásba helyezte, hogy Moszkva felülvizsgálhatja döntését, amelyben „lemondott” a kazettás eszközök használatáról.

Azzal vádolta meg Kijevet, hogy a fekete-tengeri gabonakezdeményezést pajzsként használta fel az orosz rakétacsapásokkal szemben saját fegyverei és lőszerraktárai védelmében.

A konferenciával párhuzamosan zajlik az orosz főváros vonzáskörzetéhez tartozó Kubinkában a hétfőn megnyitott Armija-2023 haditechnikai kiállítás és vásár, amelyen 85 ország képviselteti magát, ami a szervezők szerint több mint duplája a tavalyinak. A fórumon Kína, India és Irán is állít ki haditechnikai eszközöket.