Augusztus 20: ingyenesen látogatható a Nemzeti Múzeum

Augusztus 20-án ingyenes programokkal várja a látogatókat a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM): idén egy különleges utazásra invitálja az érdeklődőket, amely során saját múzeumi útlevéllel járhatják végig a 170 évre visszatekintő világkiállításokat, és ismerhetik meg a magyarok büszkeségeit - tájékoztotta az intézmény szerdán.

Az MNM közleményében kiemeli, hogy a múzeumi útlevelet a látogatók ingyen kapják, majd az egyes állomásoknál pecsételhetnek. Délután Katona Csaba történész vezetésével történelmi és gasztronómiai tárlatvezetéshez, valamint sör- és pezsgőkóstolóhoz lehet csatlakozni.

A felfedező túrának a családok a múzeum boltjában jelképes összegért, 90 százalékos kedvezménnyel megvásárolható hátizsákkal is nekivághatnak majd, és a benne lévő játékos kutatófüzettel kereshetik fel a kiállítás legérdekesebb darabjait, új ismereteket és élményeket szerezhetnek, valamint a meglepetéscsomag otthoni alkotóprogramokra is lehetőség ad

– áll a közleményben.

AZ ÁLLAMALAPÍTÁS ÜNNEPÉN ÉS SZENT ISTVÁN NAPJÁN, VASÁRNAP 10 ÉS 18 ÓRA KÖZÖTT INGYEN LÁTOGATHATÓ A MÚZEUM VALAMENNYI KIÁLLÍTÁSA, VALAMINT MEGTEKINTHETŐ A MAGYAR KIRÁLYOK KORONÁZÁSI PALÁSTJA IS, AMELY A NEMZETI MÚZEUM EGYIK LEGJELENTŐSEBB KINCSE.

A hímzett felirat szerint a palástot 1031-ben Szent István király (997-1038) és Gizella királyné készíttette és ajándékozta a székesfehérvári Szűz Mária-bazilikának. Az európai textilművészet páratlan értékű kincse eredetileg harang alakú, zárt miseruha volt, amelyet később alakítottak át palásttá, alapanyaga rozettamintás bizánci selyem.

Szinte a teljes felületet beborító aranyhímzés összetett képi program szerint készült, amelynek alapja egyes kutatók szerint a Te Deum vagy a Mindenszentek litániája lehetett, és több mint nyolcvan alak és jelenet rajzolódik ki rajta - emeli ki a múzeum közleménye.

Szűz Mária mennybevitelének napja, augusztus 15-e a katolikus egyház legjelentősebb Mária-ünnepe. Az egyetemes (katolikus) kereszténység Mária-alakja Magyarországon sajátos magyar névvel és jelentésárnyalattal gazdagodott: a Nagyboldogasszony elnevezés ősvallási hagyatékot is tükröz, emellett az új vallás meghatározta kultúrkörben Szűz Mária szakrális politikai (fő)szerepet kapott, Magyarország égi védelmezője, patrónája lett. Az ő ünnepén halt meg az 1038. esztendőben az, akinek mindezt így rendelte: István király. - írja Szabados György, Magyarságkutató Intézet
a László Gyula Kutatóközpont és Archívum igazgatója a Magyarságkutató Intézet honlapján.

Túl sok emberre mondták már, hogy jelkép erejű, sorsfordító jelentőségű személyiség. Egyvalaki esetében ezt viszont nem lehet elégszer kijelenteni: ő István, az utolsó magyar nagyfejedelem, egyszersmind első magyar király. Az első ezredforduló sorsfordító alakjáról legendák, krónikák, oklevelek vallanak; életét, országlását, korát és hagyatékát tanulmányok és monográfiák elemzik, tudományos és tudományon kívüli viták övezik. Ez alkalomból csak e hatalmas életút végére vetül az emlékező tekintet.

Istvánnak még 60 év sem jutott osztályrészül. Az életút kezdete a 980–982 közötti évekre keltezhető, s nem korábbra, ahogy hazai krónikáink évszámváltozatai tükrözik. Hiszen nemcsak az István-legendák korjelölő utalásai, de a köztörténet összefüggései is azt mutatják, hogy hatalomra jutásakor (997) serdülőkorát élte.

Aki a magyar sztyeppe-állam helyére a legmagasabb szintű külpolitikai elismertség és támogatás közepette állított egy római hagyaték ihlette keresztény államot (ennek több újítása, így a területi közigazgatás, a kodifikált törvénykezés, az államelméleti gondolkodás ma is él); aki minden háborúját megnyerte, az a családi életében a legsúlyosabb csapásokat kellett, hogy kiállja: el kellett temetnie mindegyik fiát. Éppen a német támadás győzelmes visszaverésének évében, 1031-ben halt meg Imre herceg, István király nagy gonddal nevelt egyetlen felnőtt kort megért fia, így a trónutódlás kérdése nyitva állt. Nagybátyjának idősebb fia, Vazul lépett volna a helyébe, ám ez a lehetőség nem találkozott István szándékával. Hogy miért, azt csak sejteni lehet. Az István életéről írt kisebbik legenda elmondja, hogy merényletet kíséreltek meg a király ellen, aki a bűnösöket megvakíttatással és karlevágással büntette.

SZINTE BIZTOS, HOGY EBBEN A MERÉNYLETBEN VÁLLALT SZEREPET VAZUL, DE ALAPOS OKA LEHETETT MEGNEHEZTELNI KIRÁLYI UNOKATESTVÉRÉRE, MERT AZ A FIÁGI ÖRÖKLÉSREND ELLENÉRE EGYIK NŐTESTVÉRÉNEK A VELENCEI DOZSÉTÓL VALÓ FIÁT, ORSEOLO PÉTERT JELÖLTE UTÓDÁUL.

A fejleményekről egy közel korabeli tudósítás olvasható az Altaichi Évkönyvekben. „A jó emlékű István király, ennek [Péternek] anyai nagybátyja, miután az ő fia [Imre] még az atyja életében meghalt, s mivel másik fia nem volt, ezt örökbe fogadta, és őt a királyság örökösévé megtette. Rokonának fiát [Vazult], noha az méltóbb volt a királyságra, minthogy ebben nem értett vele egyet, megvakította, s kicsiny fiait száműzetésbe küldte."

István király, amikor közeledni érezte végét, előbb a földiekkel rendezte el az ország dolgát, azután az égiekhez fordult, a Hartvik-féle legendaszerkesztmény szerint e szavakkal: „Mennyországnak királynéja, dicső megújítója a világnak, ez utolsó könyörgésemben a te oltalmadra bízom a szentegyházat püspökeivel és papjaival, az országot főembereivel és népével együtt, s tőlük búcsút véve lelkem a te kezedbe ajánlom." Az égiek közbenjárását kérte saját utolsó dolgában is. „Jeles ünnep közeledett akkor éppen, ugyanazon mindenkor szűz Mária mennybevételének angyalok és emberek által egyaránt megült napja, s mivel úgy sejtette, hogy nagyobb irgalmat remélhet, ha ennek örömében távozik testéből, külön fohászokkal könyörgött, sóhajok és könnyek között próbálta kieszközölni."

Szent István és Szent Imre sírhelye a Szűz Mária-bazilika romjai között (a szerző felvétele)FORRÁS: HTTPS://MKI.GOV.HU/HU/HIREK-HU/EVFORTULOK-HU/HALAL-ES-FELEMELTETES-I-985-EVE-HUNYT-EL-SZENT-ISTVAN-KIRALY

E kérése teljesült: 1038. augusztus 15-én, Szűz Mária mennybemenetelének napján hunyt el, 56–58 esztendős korában. „Beköszöntött hát ez a boldog nap, mely az ő halála révén majdan még boldogabbá lesz. Ott állott körben a papság meg a püspök atyák, s szolgák hada mellett az ispánok vezérkara, ahol az Istennek oly kedves király feküdt középen. Miután a lelki kenet szentségét felvette, szent lelkét a mi Urunk, Jézus Krisztus testéből és véréből vett útravalóval frissítette fel, s azt az Úr megtestesülésének 1033. [1038.] esztendejében a mindenkor szűz és a szent angyalok kezébe átadta, hogy az örök, mennyei boldogság nyugalmába kísérjék. Rokonainak körében hangos siránkozás, az angyalok közt nagy öröm támadt, de az a siránkozás később örökös vigasságra fordult a majdan születendő és az akkor élő emberek számára egyaránt. Temetési szertartására seregestül érkeztek Pannónia valamennyi vidékéről. Testét a királyi székhelyre, vagyis Fehérvárra vitték, s mivel a Boldogságos Szűz tiszteletére általa emelt templomot még nem szentelték fel, a főpapok tanácsot tartván úgy határoztak, hogy előbb szenteljék fel a bazilikát, s csak azután bízzák testét a földre. A szentelés ünnepi szertartásának végeztével a szent testet az épület közepén álló, hófehér márvány szarkofágba helyezték..."

Nem tudjuk, hogy e két esemény egyazon helyszínen ment-e végbe, vagy a nagybeteg király még egyházi és világi előkelői körében tette meg földi útjának utolsó szakaszait.

HA ABBÓL INDULUNK KI, HOGY FELNŐTT FIA MELLÉ KÍVÁNT TEMETKEZNI, AKKOR LOGIKUS ARRA GONDOLNI, HOGY IMRE SZÉKESFEHÉRVÁRI SÍRJA MELLETT, A SZŰZ MÁRIA-BAZILIKÁBAN TÖRTÉNT MEG AZ ORSZÁG FELAJÁNLÁSA.

Ám a Hartvik-legenda azon utalása, amely szerint a holttestet Fehérvárra vitték, egyértelműen azt mondja, hogy az első király nem saját székvárosában hunyt el. Az is biztos, hogy 1038 késő nyarán már nem az első, hanem a második dinasztikus temetés ment végbe a Szűz Mária-bazilikában, hiszen a természet rendjével ellenkező módon a fiú, Imre, hamarabb hunyt el, mint az apa, István. Tekintve azt, hogy Imre 1031-es halálakor a koronázó bazilika már egy hercegi holttest sírba tételére alkalmas hely volt (István 1000/1001-ben Székesfehérvárott végzett királlyá koronázásáról nem szólva), a Hartvik-legendában említett felszentelést úgy helyes értelmezni, hogy 1038 előtt a Szűz Mária-bazilika épületén olyan változtatásokat végeztek, amelyek újra felszentelést kívántak. A király holtteste ezután évtizedekig nyugodott békében: a halál és a felemeltetés között 45 év és 5 nap telt el.

(Forrás: Magyarságkutató Intézet: https://mki.gov.hu/)

A változó világban a legfőbb korparancsunk megmaradni magyarként és keresztényként - hangoztatta Kövér László, az Országgyűlés elnöke vasárnap a XXVI. Szentkirály Szövetségi Találkozón, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Szentistvánon.

A házelnök ünnepi köszöntőjében hozzátette: mindezt úgy, hogy megőrizzük szuverén államunkat, megóvjuk és továbbadjuk keresztény kultúránkat, megerősítjük nemzeti összetartozásunkat és megtartjuk hazánk és szülőföldünk otthonosságát.

EZT ÖNERŐBŐL, ÖNFEGYELEMMEL ÉS ÖNBIZALOMMAL KELL TENNÜNK, "ÚGY, AHOGYAN SZENT ISTVÁN ÉS NEMZEDÉKE EGYKOR MEGTEREMTETTE MINDAZT, AMINEK MI, MAI MAGYAROK FELELŐS ŐRZŐI VAGYUNK"- tette hozzá Kövér László.

Az Országgyűlés elnöke kiemelte, "napjaink viharos időszakában" fontos megnyernünk a diplomáciai csatákat, hogy Magyarország kimaradhasson a szomszédban dúló háborúból, és a másfél évnyi küzdelem után előbb fegyverszünet, majd béke következhessen.

Emellett meg kell nyerni a politikai és szellemi csatákat is, melyeket a "nyugati világot elpusztítani akaró, Szent II. János Pál pápa megfogalmazása szerint a halál kultúrájának nevezett erő ellen kell megvívnunk" - folytatta Kövér László.

ELMONDTA, EZEN KULTÚRA ERŐINEK "NEMCSAK AZ ANYAGI JAVAINK KELLENEK, HANEM A LELKÜNK IS", EZÉRT EL AKARJÁK IDEGENÍTENI AZ EMBERT ÖNMAGÁTÓL, CSALÁDJÁTÓL, HITBÉLI ÉS NEMZETI KÖZÖSSÉGÉTŐL.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a XXVI. Szentkirály Szövetségi Találkozón, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Szentistvánon 2023. augusztus 13-án.

FORRÁS: MTI/VAJDA JÁNOS

Kövér László úgy fogalmazott: a küzdelemben Európa nyugati fele, és az általa meghatározott Európai Unió nem áll győzelemre. 2023 derekán az európai valóságot többek között a tömeges illegális migráció, a társadalmi szétesés, az erőszakos genderpropaganda, a demokrácia kiüresítése és a gazdasági lecsúszás jellemzi - fűzte hozzá.

Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta, Szent István Magyarországának örököseiként "ma sem térhetünk ki a kihívás elől, hogy családjainkat és nemzetünket, keresztény kultúránkat és életformánkat megvédve, ugyanakkor együttműködve minden Kárpát-medencei és európai sorstárs nemzettel hozzájáruljunk az élet kultúrájának győzelméhez Európában is".

KIEMELTE, AUGUSZTUS 20-ÁHOZ KÖZELEDVE SZÁMBA KELL VENNÜNK "ISTVÁN KIRÁLY MŰVÉT" ÉS ÖRÖKSÉGÉT, MINDAZT, AMI MEGMARADT AZ ÁRPÁDOK ORSZÁGÁBÓL, AMI TÚLÉLTE A SZENT KIRÁLY UTÁN KÖVETKEZŐ POLGÁRHÁBORÚS IDŐKET.