A nigeri válság egész Európára veszélyt jelent

A nigeri válságnak közvetlen és súlyos migrációs és biztonsági következményei lehetnek egész Európára nézve – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára csütörtökön az MTI-nek. Azbej Tristan májusban járt Nigerben és Csádban, ahol humanitárius adományokat adott át a helyi katolikus egyház oktatási tevékenységének és a menekültek ellátásának támogatására.

A nigeri hivatalos látogatás során a magyar delegációt több magasrangú kormánytisztviselő mellett Mohamed Bazoum, Niger mostani, államcsínnyel megtámadott elnöke is fogadta. A találkozó nyomán több együttműködés indult, köztük az azóta aláírt magyar-nigeri védelmi együttműködés is.

Az államtitkár kifejtette, hogy a 26 milliós Niger az észak-afrikai Száhel-övezet egyik utolsó stabil országa volt a július 27-i katonai államcsínyig. A Száhel-övezet az EU biztonsági és migrációs határának a külső védvonala, mivel Európa közvetlen szomszédjainak a szomszédjai tartoznak ide.

Ha a Száhel-övezetben megszűnik a stabilitás, annak súlyos migrációs és biztonsági következményei lehetnek az egész földközi-tengeri térségben és Európában.

Hozzátette, a Száhel-övezethez tartoznak ugyanis azok a migrációs tranzit- és forrásországok, ahonnét a mediterrán térségen át Európába érkeznek az afrikai migránsok.

Azbej Tristan hangsúlyozta, hogy a Száhel-övezet országai az elmúlt időszakban egymás után, dominószerűen dőltek be. Mali északi részén állandósultak a fegyveres konfliktusok.

Niamey, 2023. augusztus 3.
A puccsot végrehajtó Amadou Abdramane ezredes támogatói az ország függetlenségéért és a külföldi beavatkozás ellen rendezett tüntetésen Niger fõvárosában, Niameyben 2023. augusztus 3-án. Az afrikai országban katonai hatalomátvétel történt július 26-án.
MTI/AP/Sam Mednick

Burkina Fasóban az elmúlt egy évben több katonai puccs is történt, az ország jelentős részét iszlamista terrorszervezetek uralják.

Áprilisban polgárháború tört ki Szudánban, ami az ország egyes részein humanitárius katasztrófához vezetett.

Kifejtette: ebben a helyzetben megnőtt Niger politikai jelentősége, mert bár számos kihívással küzdött, stabil, demokratikus országnak számított. Az elmúlt években a Nigerrel szomszédos négy országból is terrorista szervezetek (al-Kaida, Iszlám Állam, Boko Haram) fegyveresei törtek be Nigerbe, amely kisebb humanitárius válságot és belső menekültválságot idézett elő az országban, de a stabil államszervezettel eddig fel tudták velük venni a küzdelmet.

Májusban látogatása során az államtitkár még azt tapasztalta, hogy Nigerben addig másfajta humanitárius veszéllyel néztek szembe. A Szahara déli részét sújtó elsivatagosodás miatt élelmiszerhiány lépett fel az országban, és ezt csak súlyosbította, hogy a világ egyik legtermékenyebb országáról van szó: egy nigeri családban átlagosan több mint 7 gyermek születik. Ennek megfelelően Niameyben örömmel fogadták a magyar humanitárius és fejlesztési partnerségi ajánlatot, amelynek keretében a helyi katolikus egyház oktatási tevékenységét támogatják, amely a belső menekülteket segíti – közölte.

Elmondta, a múlt szerdai nigeri katonai puccs következménye, hogy további fegyveres konfliktusok, humanitárius katasztrófa, és migrációs válság várható. A következő években akár 100 milliós migránstömeg indulhat meg Afrikából Európába, és nincs az az európai határvédelmi megoldás, amely ilyen méretű migrációs hullámot kezelni tud.

Az államtitkár szerint nem véletlen tehát, hogy Orbán Viktor miniszterelnök elsőként ítélte el a nigeri katonai államcsínyt.

Hozzátette, Magyarország és az EU is diplomáciai megoldást szorgalmaz a stabilitás és a béke helyreállítás érdekében. Ilyen helyzetben felértékelődik a szomszédos Csád szerepe, ahol a humanitárius kockázatok kezelése és a segélyezés jelenthet megoldást.

Azbej Tristan felidézte, hogy ennek megfelelően, júliusi látogatása során a Nigerrel szomszédos Csádban átadta a magyar kormány adományát a helyi hatóságoknak a Szudánból az országba menekült emberek humanitárius támogatására, és Budapest nemrégiben Száhel-övezeti különmegbízottat nevezett ki Máthé László Eduárd személyében.

Az államtitkár kifejtette, hogy 2017-es indulása óta a Hungary Helps Program a közel-keleti térségre és a Száhel-övezetre (Mali, Niger, Észak-Nigéria) összpontosított a humanitárius válságok elkerülése és az iszlamista terrorszervezetek által üldözött keresztény közösségek megsegítése terén végzett tevékenységében.

Niger nagyobb városaiban – Niameyben, Maradiban és Zinderben – áramszünetek vannak a múlt heti államcsíny óta, az áramkimaradásokért a puccs miatti szankciókat okolják – számolt be róla internetes oldalán szerdán a BBC brit műsorszolgáltató.

Az áramszünetek viszonylag ritkák Nigerben, de az ország energiaellátása 70 százalékban függ déli szomszédjától, Nigériától, a legfontosabb áramellátójától. A nigériai áramszállító nem akarta kommentálni az áramkimaradásokat, de egy illetékes arról tájékoztatta a BBC-t, hogy elnöki utasításra állították le kedden a nigeri áramszállítást.

Mohamad Bazoum demokratikusan megválasztott nigeri elnököt a múlt héten menesztették államcsínnyel a saját elnöki gárdájának a tisztjei. Az alkotmányt felfüggesztették, és Abdourahmane Tchiani tábornokot, az elnöki gárda parancsokát iktatták be államfőnek.

Magyarország kiáll a demokratikusan megválasztott nigeri elnök, Mohamed Bazoum mellett – tudatta a honvédelmi miniszter csütörtökön a Facebookon.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt írta a közösségi oldalán, hogy egész Európa és Magyarország biztonsága szempontjából is „szoros figyelemmel kísérjük” a Nigerben történteket. „Veszélyes és aggasztó, ami történik” – hangsúlyozta.

Hozzátette, hogy kiemelten kell kezelni a Száhel-övezetet, mert ami ott történik, az közvetlen hatással van Európa, így Magyarország biztonságára is, a térségnek ugyanis fontos szerepe van a migráció visszatartásában.

„Elemi érdekünk a régió stabilitásának megerősítése, ezért ez a jövő évi európai uniós elnökségünknek is az egyik prioritása” – fogalmazott a honvédelmi miniszter.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf közölte, alig több mint egy hónapja ezekről a kérdésekről is tárgyaltak Niger védelmi miniszterével Budapesten. „A találkozón aláírt védelmi együttműködési megállapodásunk is ennek kívánt keretet adni” – írta a honvédelmi miniszter.

Sikeresen kimenekítettek egy magyar állampolgárt Nigerből. A hírt ma reggel jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter közölte: a káoszba süllyedt afrikai országból az olasz hadsereg vezetésével hajtottak végre egy nemzetközi akciót. Olasz, amerikai, brit illetve más országok állampolgárain kívül egy magyart is evakuáltak. Egy olasz katonai gépen mindannyian épségben érkeztek meg Rómába.

„Vége az információs zárlatnak: sikeresen evakuáltunk egy magyar állampolgárt Nigerből” – jelentette be a külügyminiszter közösségi oldalán. Szijjártó Péter közölte: honfitársunkat az olasz hadsereg vezetésével történt nemzetközi akcióban hozták ki a káoszba süllyedt afrikai országból.

Szerda hajnalban landolt a katonai gép a római repülőtéren. Összesen 87-en utaztak a fedélzetén: 36 olasz, 21 amerikai, egy brit, egy ausztrál és mások mellett egy magyar is az olasz fővárosba érkezett.

Őket többek között Antonio Tajani olasz külügyminiszter fogadta. „Vannak köztük európai és nem európai állampolgárok. Kimentettük őket és garantáljuk biztonságukat” – mondta az olasz politikus.

Szijjártó Péter külügyminiszter elmondta: a magyar evakuált hazajutását ezentúl az olaszországi magyar konzulok segítik. Hozzátette: a magyar külügynek nincs tudomása további magyar állampolgárról Nigerben.

Antonio Tajani olasz külügyminiszter (j) fogadta a Nigerből kimenekített embereket a római Ciampino katonai repülőtéren 2023. augusztus 2-án hajnalban (Fotó: MTI/EPA/ANSA/Claudio Peri)

Az újságírók megpróbálták megkérdezni a kimenekítetteket, de Shawn Crowley, az Egyesült Államok olaszországi követségi ügyvivője leállította őket. Azt mondta: traumatikus élmények érték őket, nem akarnak nyilatkozni.

„Nagyon kimerültek, épp most hagytak el egy válságövezetet, de nagyon örülnek, hogy az olasz kormány a segítségükre sietett” – mondta a diplomata.

Napra pontosan egy héttel az evakuáció előtt, múlt hét szerdán robbant ki a katonai puccs a nyugat-afrikai országban. Saját testőrei vették őrizetbe Mohamed Bazoum nigeri elnököt, majd a hadsereg parancsnoka a tévéképernyőkön bejelentette: ezentúl ő vezeti az új katonaállamot.

Ekkor szabadultak el az indulatok. Tömegek vonultak utcára a bebörtönzött elnökért, de még náluk is több embert mozgósított a frissen alakult katonai junta. A puccspárti tüntetők francia zászlókat égettek és megtámadták a francia nagykövetség épületét: ablakait betörték, kapuját felgyújtották. A hadsereg ugyanis állítja: Párizs katonai beavatkozásra, új gyarmatosításra készül.

Az egykori gyarmattartó Franciaország ugyanis élesen elítélte az államcsínyt. Ezerötszáz francia katona tartózkodik jelenleg az afrikai ország területén, akik eddig az iszlamista terrorizmus elleni küzdelemben vettek részt. A tömeges erőszaktól való félelem miatt Franciaország is megkezdte állampolgárai evakuálását: szerda hajnalban több mint 260-an érkeztek Párizsba, de már a harmadik evakuációs hullám fogadására készülnek.

A magyar diplomácia is reagált a fejleményekre. Szijjártó Péter kijelentette: az európai országoknak, köztük Franciaországnak és Magyarországnak is, ki kell tartaniuk az alkotmányosság helyreállítása mellett.

Katonai beavatkozásról azonban Európában nincs szó, az intervenció mégis küszöbön áll. Niger déli szomszédja, a térség legjelentősebb gazdasági és katonai hatalma, Nigéria kijelentette: az általa vezetett nyugat-afrikai szövetség kész fegyvert ragadni, hogy helyreállítsák a jogállamiságot az uránban gazdag Nigerben.

Niger volt az egyik utolsó demokrácia a Száhel-övezetben. Burkina Fasóban tavaly, Maliban 2020-ban, Guineában 2021-ben ragadta magához a hatalmat a hadsereg. Ezek a katonaállamok most barátként üdvözlik az újabb juntát, és kedden meg is nyitották határaikat a puccs napjaira bezárkózó Niger előtt. Kijelentették: a katonai beavatkozást elfogadhatatlannak tartják, és hadüzenetnek tekintik. Elemzők szerint a háborús retorika egy regionális összecsapás árnyékát vetíti a világ egyik puskaporos hordójaként ismert nyugat-afrikai térségre.