A kormány a kamatstoppal védi a lakosságot

A koronavírus-járvány, az elhúzódó háború és az elhibázott brüsszeli szankciók következtében előálló nehéz gazdasági helyzet példátlan mértékű inflációt és rendkívül kedvezőtlen pénzpiaci környezetet teremtett. A lakosság és a vállalkozások számára elérhető hitelkamatok a jegybanki alapkamattal együtt drasztikusan megnőttek, így a törlesztőrészletek kormányzati beavatkozás nélkül az egekbe emelkedtek volna: munkahelyek szűntek volna meg és családok veszítették volna el otthonukat – hívta fel a figyelmet pénteki elemzésében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).

Ebben a nehéz helyzetben a kormánynak meg kellett őriznie a háztartások és a vállalkozások pénzügyi stabilitását, a lakhatás biztonságát, hiszen az ügyfelek 20 százalék feletti hitelkamatokkal találták szembe magukat. Ezért a kormány 2022. januárban bevezette a lakossági kamatstopot, majd 2022 novemberében kiterjesztette azt vállalkozások számára is.

Az intézkedést a kormány többször meghosszabbította, legutóbb az év végéig, annak érdekében, hogy a háztartásokat és a hazai kis- és közepes vállalkozásokat is megvédje a magas hozamkörnyezet negatív hatásaitól.

A kamatstop eddig 350 ezer családnak és 60 ezer kkv-nak nyújtott segítséget, miközben jelenleg is 300 ezer lakossági jelzáloghitellel rendelkező háztartás biztonságát garantálja, továbbá 28,5 ezer vállalkozást véd meg a magas kamatoktól. A kormány intézkedése eddig közel 330 milliárd forinttal segítette a családokat és a kkv szektort.

A kormány célzott intézkedéseinek köszönhetően letörte a szankciós inflációt, így az áremelkedés mértéke már harmadával csökkent, és a jegybank is megkezdte az effektív kamat csökkentését. Így bár a kamatkörnyezet némileg javult, a családok és a vállalkozások megvédése érdekében az inflációhoz hasonlóan egy számjegyű kamatokra van szükség. Ezért a kamatstopok kivezetésére abban az esetben adódik lehetőség, ha a jegybanki irányadó kamat is egy számjegyűre csökken.

A kormány a háború és szankciók sújtotta nehéz gazdasági helyzetben is mindent megtesz a munkahelyek megvédése érdekében. A KSH adatai szerint egy év alatt 51 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, így júniusban már 4 millió 766 ezer fő dolgozott hazánkban. A kormány intézkedései tehát nemcsak megvédték, hanem tovább növelték a munkahelyeket, soha ennyien még nem dolgoztak Magyarországon – kommentálta a legfrissebb statisztikai adatokat  Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

Eközben a munkanélküliek aránya 3,8 százalékot ért el – fűzte hozzá.

Kiemelte, hogy az EU-ban Magyarországhoz képest másfélszer magasabb a munkanélküliség szintje, Görögországban és Spanyolországban pedig meghaladja a 10 százalékot.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány célja a munkahelyek és a családok megvédése. Ehhez helyre kell állítani a gazdasági növekedést és meg kell őrizni a magas beruházási aktivitást. E célok elérése, továbbá a versenyképesség megerősítése érdekében a kormány gazdaságvédelmi akciótervet fogadott el. A kormány áramár-plafont vezetett be és kiszabadította a vállalkozásokat a fixáras áramszerződésekből, 650 ezer forintra emelte a SZÉP-kártya kedvezményes keretét. Emellett a kkv-kra kiterjesztett kamatstop bevezetésekor 60 ezer, jelenleg pedig mintegy 28,5 ezer vállalkozást véd meg a magas kamatoktól.

A munkahelyek és a családok megvédését szolgálja továbbá a 6 milliárd forintos kerettel augusztus 1-től elinduló Vállalkozó Start II. program is – írta közleményében a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.

A háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt Magyarországon éves alapon a második negyedévben 2,4 százalékkal csökkent a GDP, míg az előző negyedévhez viszonyítva kismértékű, 0,3 százalékos mérséklődés volt látható. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerdai közleményében a GDP adatok kapcsán kiemelte, hogy „a háború és szankciók károsan befolyásolták a magyar gazdaság teljesítményét, ugyanis a fogyasztás visszaesését és a beruházások lassulását okozták. De a negatív külső gazdasági környezet, többek között a német gazdaság stagnálása sem segített”. A miniszter kiemelte, hogy „a 2023 második negyedévi GDP visszaesés a negatív gazdasági ciklus alja, hazánk gazdasága a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően növekedési irányba fog fordulni, a harmadik és negyedik negyedévben gyors visszapattanás várható”.

A gazdaság alapjai erősek: újabb és újabb, jelentős mértékű beruházások érkeznek hazánkba, egyre többen, már közel 4,8 millióan dolgoznak Magyarországon, miközben rekord alacsony szintre süllyedt a regisztrált álláskeresők száma. A járműipar és az akkumulátorgyártás jól teljesít, az export pedig szárnyal – sorolta a miniszter.

Megerősítette: a kormány célja, hogy 2023-ban az év egészét tekintve elkerülje a recessziót, 2024-ben pedig elérje a 4 százalékos gazdasági növekedést, miközben megvédi a nyugdíjasokat, a családokat és a munkahelyeket. Ennek érdekében a kormány 14 lépéssel erősíti a gazdaságot.

Nagy Márton az első pontban jelölte meg, hogy

a kormány letöri az inflációt, amely többek között a 15 százalékra emelt kötelező akciózásnak és az online árfigyelőnek köszönhetően már októberre egy számjegyűvé válhat.

Az eredmények már most látványosak, az év eleji csúcsról 8 százalékponttal csökkent az infláció. Az infláció letörése támogatja a fogyasztás élénkülését, ami aktívan hozzájárul a gazdasági növekedéshez.

A kormány intézkedéseinek köszönhetően már augusztustól újra emelkedhetnek a reálbérek, ezzel is növelve a családok vásárlóerejét és a fogyasztás mértékét – sorolta a második pontban a miniszter. Az infláció letörése tehát a reálbéreket újra növekedési pályára állítja – szögezte le.

A harmadik pontba sorolta, hogy a kormány

fenntartja háztartások számára a rezsivédelmet az átlagfogyasztás mértékéig, ami havonta mintegy 181 ezer forintos támogatást jelent minden magyar családnak.

A negyedik pontban említette, hogy a kormány döntésének megfelelően

a lakossági jelzáloghitelekre vonatkozó kamatstop is fennmarad évvégéig,

amely eddig már mintegy 350 ezer családot védett meg a magas kamatokkal szemben, jelenleg is 300 ezer család biztonságát garantálja. A vállalati és lakossági kamatstop intézkedés összesen már közel 330 milliárd forinttal támogatta a családokat és a kkv szektort.

A miniszter ötödik pontja szerint a kormány a családok vásárlóerejének jelentős növelése és a kereslet élénkítése érdekében

augusztustól 200 ezer forinttal, összességében 650 ezer forintra emelte a SZÉP Kártya kedvezményes keretét, amelynek felhasználhatóságát kiterjesztette a hidegélelmiszerekre is.

A hatodik pont arról szól, hogy a kormány fenntartja a teljes foglalkoztatottságot, sőt a dolgozók száma mára megközelítette a 4,8 milliót. Ahol nincs elegendő magyar munkaerő, ott az új vendégmunkásokról szóló szabályozás segíti a gazdaság zavartalan működését.

A következő pont szerint a kormány

folytatja a kkv-kat célzó Széchenyi Kártya Programot, amely keretében csak idén eddig közel 600 milliárd forintra rúg a leszerződött, kamattámogatott hitelek állománya.

A kilencedik pontban megerősítette, hogy a kormány évvégéig fenntartja a kamatstopot a kkv-k számára, amely bevezetésekor 60 ezer, jelenleg pedig 28,5 ezer kkv-t véd meg a magas kamatoktól.

Ezután kitért arra, hogy a kormány támogatást nyújtott több tízezer energiaintenzív kkv számára megnövekedett rezsiköltségeik és energiahatékonysági beruházásaik finanszírozására.

A tizenegyedik pont felidézte, hogy a kormány januárban kiszabadította a kkv-kat a váltófix áram- és gázszerződésekből, aminek köszönhetően több tízezer ügyfél energiaszámlája csökkent le 2023 áprilisában, több mint 50 százalékkal.

A tizenkettedik pontban Nagy Márton arra emlékeztet, hogy a kormány egyes kiemelt ágazatokban júliustól 200 euró/megawattos szinten áramár-plafont vezetett be, így 5 ezer vállalkozást szabadított ki a rendkívül magas áron fixált szerződéséből.

Az utolsó előtti pontban felidézi, hogy a kormány végrehajtja a Gyármentő Programot, amelynek köszönhetően 140 nagyvállalat 300 milliárd forintnyi energiahatékonysági és megújulóenergia-beruházása valósulhat meg, 120 milliárd forintos célzott támogatás mellett.

Végezetül a miniszter hangsúlyozza, hogy a kormány

továbbra is erőteljesen ösztönzi a beruházásokat, az egyedi kormánydöntéseken (EKD) keresztül 2023-ban már 35 beruházás megsegítéséről döntött,

így 70 milliárd forintos támogatás mellett több mint 350 milliárd forintnyi beruházás valósulhat meg.

Nagy Márton hozzátette, hogy a kormány 14 intézkedésének köszönhetően a fogyasztás vissza fog pattanni, miközben tovább folytatódik a termelés és beruházások növekedése, a külföldi működőtőke beáramlása, valamint fennmarad az export dinamikus bővülése is. 2023-ban a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, a Baross Gábor Tőkeprogram, a Széchenyi Kártya Program, valamint a kamatstopok mintegy 1,5 százalékponttal járulnak hozzá a növekedéshez.

A kormány célja, hogy miközben megvédi a családokat és a munkahelyeket, helyreállítsa a hazai gazdasági növekedés alapjait annak érdekében, hogy jövőre Magyarország újból a megszokott növekedési pályára álljon, elérje a 4 százalékos gazdasági bővülést – hangsúlyozta a miniszter.