Zelenszkij felszólította az EU-t

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a brüsszeli EU-csúcson videókapcsolaton keresztül elmondott beszédében felszólította az Európai Unió tagországainak állam-, illetve kormányfőit, hogy a következő hat hónapon belül kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával.

Uniós diplomaták tájékoztatása szerint az uniós csúcstalálkozón Zelenszkij azt mondta, hogy az elkövetkező hat hónap fontos lesz Európa számára, történelmi időszak, az Ukrajna uniós tagságáról szóló tárgyalások megkezdéséhez.

Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy az értékek, a tartós béke, valamint az erős és szabad Európa elképzelhetetlen Ukrajna nélkül.

„Készen állunk a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Az Európai Bizottság ajánlásainak végrehajtásában elért előhaladásunkat értékelni kell” – fogalmazott Zelenszkij, majd hozzátette: Ukrajna eltökélt szándéka, hogy teljes mértékben felkészüljön a csatlakozási tárgyalások mielőbbi megkezdésére. „Ennek érdekében mindent meg fogjuk tenni” – tette hozzá.

Az ukrán elnök a Wagner katonai magánhadsereg június 24-i lázadásával és annak elfojtásával kapcsolatban azt mondta, hogy a Vlagyimir Putyin elleni fellépés kiszámíthatatlanabbá és veszélyesebbé tette az orosz elnököt.

„Azonban látjuk a gyengeségüket is, amelyre nagy szükségünk van” – fogalmazott.

Minél gyengébb Oroszország, és minél jobban tartanak vezetői a lázadásoktól és felkelésektől, annál jobban félnek attól, hogy felingereljék Ukrajnát. Oroszország gyengesége biztonságot jelent mások számára – tette hozzá beszédében Volodimir Zelenszkij.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke csütörtök esti sajtótájékoztatóján azt mondta: szeretné, ha az Európai Unió már idén december közepéig megkezdené a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával.

Szavai szerint Ukrajna reformtörekvései rendkívüliek, „még háború idején is sőt, különösen a háború idején” – mondta.

„Be kell tartanunk a tárgyalások megkezdésére vonatkozó ígéreteinket. Ha a reformokra vonatkozó kritériumok teljesülnek, reagálnunk kell” – fogalmazott.

A máltai politikus reményét fejezte ki az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megkezdését illetően, ugyanis – mint mondta – „optimista” a tagállami vezetőktől hallott nyilatkozatok alapján.

Röviddel a megkísérelt zendülés elindítása előtt tudta meg Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoscsoport alapítója, hogy megszüntetik cége finanszírozását, mivel megtagadta, hogy szerződést kössön a védelmi minisztériummal – jelentette ki csütörtökön Andrej Kartapolov, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnöke újságíróknak nyilatkozva Moszkvában.

„Néhány nappal a lázadási kísérlet előtt a védelmi minisztérium bejelentette, hogy minden harci feladatot ellátó alakulatnak szerződést kell kötnie a védelmi minisztériummal, és mindenki elkezdte ezt a döntést, ezt az abszolút helyes döntést végrehajtani. Mindenki, kivéve Prigozsin urat” – mondta.

Kartapolov szerint Prigozsinnnal közölték, hogy ebben az esetben a Wagner nem fog részt venni a különleges hadműveletben, azaz nem kap finanszírozást, anyagi eszközöket, ez pedig Prigozsin úr számára az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb – fogalmazott a volt védelmi miniszterhelyettes.

A bizottság vezetője szerint a következők adódtak össze: először a pénz, másodszor az ostoba és túlzó ambíció, harmadszor pedig az izgalmi állapot.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön az orosz védelmi tárca hatáskörébe utalta annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy mi a helyzet Szergej Szurovikin tábornokkal, az Ukrajna területén harcoló orosz csapatok egyesített csoportjának parancsnokhelyettesével. Szurovikinről egyesek azt állították, hogy a Wagner-lázadással kapcsolatban kihallgatták vagy őrizetbe vették, mások szerint lemondott.

Arra az újságírói kérdésre, hogy megbízik-e Vlagyimir Putyin Szurovikinben, Peszkov azt mondta, hogy az orosz elnök főparancsnokként a védelmi miniszterrel és a vezérkari főnökkel áll kapcsolatban, és a tárcán belüli struktúrával kapcsolatos kérdéseket ismét a minisztériumhoz irányította át.

Azt is mondta, nincs információja arról, hogy Prigozsin jelenleg hol tartózkodik.

Peszkov szerdán spekulációnak minősítette a The New York Timesnak azt az állítását, hogy Szurovikin előre tudhatott a június 23-án kitört zendülésről.

A Wagner-vezérhez köthető repülőgépek kedd késő este elhagyták a Minszk közelében található Macsuliscsi légibázist, és sajtóhírek szerint az egyik egyenesen Moszkva felé vette az irányt.

A független fehérorosz The Hajun Project csoport légiforgalmi adatok alapján azt írta, hogy a Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezérhez köthető két repülőgép kedd késő este elhagyta a Minszk közelében található Macsuliscsi légibázist – számolt be a Portolio.

Az egyik gép helyi idő szerint kedd este tíz óra után hagyta el a légibázist, miután összesen 15 órát tartózkodott ott. A gép ezután repülőgép-járatkövetési információk szerint

átlépte a fehérorosz–orosz határt, és egyenesen Moszkva irányába tartott.

A másik gép kedden reggel érkezett Szentpétervárról a Macsuliscsi légibázisra, majd még aznap este visszarepült a második legnagyobb orosz városba, ahol egyébként a Wagner-csoport központja is található, írja a portál.

Igor Girkin egykori orosz katonatiszt, aki jelenleg katonai bloggerként ismert, úgy nyilatkozott, Prigozsin visszatért Oroszországba, hogy orosz katonatisztekkel és szervezete parancsnoki tanácsával egyeztessen.

Arra, hogy Prigozsin valóban Oroszországban lenne, egyelőre nincs konkrét bizonyíték.

Sajtóhírek szerint letartóztatták Szergej Szurovikin vezérezredest, az orosz hadsereg második számú parancsnokát.

A Sky News egy orosz médiajelentés alapján arról ír, hogy Szergej Szurovikin vezérezredest – akinek hollétéről szombat este óta nincsenek információk –, az orosz hadsereg második számú parancsnokát letartóztatták.

Az orosz védelmi minisztériumhoz közel álló két forrás a The Moscow Timesnak beszélt a letartóztatásról, bár ezt mindeddig hivatalosan nem jelentették be.

Az egyik forrás szerint a Armageddon tábornok néven is ismert Szurovikin a lázadás során Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér oldalára állt, ezért kegyvesztetté vált.

Úgy fogalmazott, „tökön ragadták”. Arra a kérdésre, hogy hol van most a tábornok, a források nem adtak választ.

A lap emlékeztet: orosz katonai bloggerek korábban már többször is beszéltek arról, hogy Szurovikint letartóztathatják a hétvégi események miatt.

Sajtóértesülés szerint a nyugati tisztviselők már egy ideje tudtak arról, mit forral a Wagner-csoport vezetője, a nyugati források szerint ráadásul Jevgenyij Prigozsin eredeti tervének jó esélyei voltak.

Prigozsin eredetileg Szergej Sojgu védelmi minisztert és Valerij Geraszimov tábornokot, az orosz vezérkar főnökét akarta elfogni egy Ukrajnával határos déli régióban tervezett látogatásuk során. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, vagyis

az FSZB azonban nyugati tisztviselők szerint két nappal a terv végrehajtása előtt tudomást szerzett a tervről

– írta meg a  The Wall Street Journal (WSJ) amerikai lap.

A WSJ-nek egy, az ügyet ismerő személy azt állította, nyugati hírszerző ügynökségek is korán tudomást szereztek a Wagner-csoport vezérének terveiről elektronikus kommunikációs lehallgatások és műholdképek elemzésével, nyugati tisztviselők pedig úgy vélekedtek, hogy az eredeti tervnek jó esélye volt a sikerre, amíg ki nem szivárgott, azután Prigozsin kénytelen volt egy alternatív akciót rögtönözni.

A cikkben az is olvasható, nyugati hírszerzők szerint

már napokkal a támadás előtt nagy mennyiségű lőszert, üzemanyagot, tankokat, páncélozott járműveket és kifinomult mobil légvédelmi rendszereket gyűjtöttek össze a lázadás előtt.

Ahogy azt korábban a hirado.hu megírta, az amerikai CIA tudott Prigozsin lázadási tervéről, de nem akart beavatkozni, és még az ukránokat sem tájékoztatta előzetesen a készülő akcióról.

A NATO-tagországok egy része kifejezetten neheztelt az Egyesült Államokra, amiért az nem osztotta meg velük a Wagner-lázadás előkészületeiről szerzett információit. Az amerikaiak szerint viszont ez az információforrásaikat veszélyeztette volna. Éppen ezért még az ukránokat sem tájékoztatták előzetesen a készülő akcióról.

Az amerikai hírszerzés a kezdetektől fogva nyomon követte Jevgenyij Prigozsin, valamint az orosz katonai felső vezetés és az amerikai védelmi minisztérium közötti konfliktust, arról naprakész információkkal rendelkeztek – írja a CNN. Ezt azonban nem osztották meg szövetségeseikkel, mondván, nagyon érzékeny forrásokkal dolgoznak, és nem kívánják veszélybe sodorni őket.

A szombat hajnalban meginduló akcióról még az ukránok sem tudtak, elsősorban azért, mert a CIA attól tartott, hogy az amerikai és az ukrán tisztviselők közötti beszélgetéseket az ellenfeleik lehallgathatják.

Voltak arra utaló jelek, hogy a Wagner fegyvereket és lőszert halmozott fel a lázadás előtt. Mark Warner virginiai demokrata szenátor, a szenátus hírszerzési bizottságának elnöke azt mondta, hogy Prigozsin felkelése „a szemünk előtt bontakozott ki”.

Az viszont kifejezetten meglepő volt az amerikai hírszerzők számára, hogy a Wagner milyen kevés ellenállásba ütközött. A tíz évvel ezelőtti Putyin soha nem engedte volna, hogy ez így megtörténjen – mondta Warner, hozzátéve, hogy Vlagyimir Putyin egyértelműen meggyengült.

A Wagner-csoport katonái „Szibéria” feliratú harckocsival zárnak el egy utcát a dél-oroszországi Rosztov-na-Donu belvárosában 2023. június 24-én 

(Fotó: EPA/STRINGER)

„Az a tény, hogy van egy zsoldoscsoport, amely nem hiszem, hogy 25 ezer katonával rendelkezett, ahogy Prigozsin állította, de képes volt szó szerint bevonulni Rosztovba, egy egymilliós városba, ahol az ukrajnai háború orosz parancsnoki központja is volt, és alig egy lövés nélkül elfoglalni azt – ez enyhén szólva példátlan” – fogalmazott a szenátor.

A CNN-nek nyilatkozó amerikai és nyugati tisztviselők szerint

Putyint meglehetősen váratlanul érte Prigozsin akciója, és nem volt ideje felsorakoztatni erőit a Wagner ellen, mielőtt sikerült volna elfoglalniuk a rosztovi katonai parancsnokságot.

Az orosz elnök valószínűleg nem is akart jelentős erőforrásokat elvonni Ukrajnától – tették hozzá.

Szerintük ugyanakkor Prigozsin, amennyiben megpróbálta volna elfoglalni Moszkvát, akkor döntő vereséget szenvedett volna. Minden bizonnyal azért is fogadta végül el Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök ajánlatát, mert ő is belátta mindezt.

Az Egyesült Államok az események közepette mindent megtett annak érdekében, hogy világossá tegye, sem Washingtonnak, sem más NATO-tagállamoknak nincs közük a lázadáshoz.

Éppen ezért értesítették az ukrán vezetést is, hogy maradjon nyugton, és ne használja ki a káoszt arra, hogy Oroszországon belül csapást mérjen.

Ez persze nem vonatkozott az ukrajnai frontra.