Vészhelyzet! Lezárták a krími hidat

A Krím félszigetet Oroszországgal összekötő híd használatának elkerülésére szólították fel a lakosságot, miután a hivatalos szervek „vészhelyzetet” állapítottak meg – írta a BBC News.

Támadásnak nem nevezték, de meg nem erősített hírek szerint a helyiek hétfőn kora reggel robbanásokat hallottak.

Ukrán dróntámadást vert vissza az orosz légierő reggel a Krím félszigeten lévő Szevasztopolnál – jelentette be a város Moszkva által kinevezett kormányzója. Az oroszok kilenc drónt semmisítettek meg a Fekete-tenger partján fekvő város felett, áldozatok nincsenek. Közben a kelet-ukrajnai Harkivból halálos áldozattal járó orosz rakéta-támadásról számoltak be – számolt be róla az M1 Híradó.

Az ukrán hadsereg megpróbált áttörni Donyeck, illetve Krasznolimanszk felé a hétvégén, de sikertelenül – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint az ukrán hadseregből egy nap alatt 740-en haltak meg, közülük 270-en a Donyeck régióban dúló harcokban. Mint mondta, csak a donyecki hadszíntéren az ukrán erők tizenöt támadását verték vissza, és megsemmisítették Razdolivka és Ivano-Darivka térségében az 54. gépesített dandár, illetve az ukrán Nemzeti Gárda 4. műveleti célú dandárjának lőszerraktárait, valamint a 3. rohamdandár parancsnoki pontját Dilejivka mellett.

Herszonban a 126. ukrán területvédelmi dandár lőszerraktárát semmisítették meg.

Zaporizzsjában a 33. és a 65. ukrán gépesített dandár hadianyagraktáraira mértek csapást.

Közölte azt is, hogy az orosz légvédelem elfogott három HIMARS-, illetve földi célpontok megsemmisítésére átalakított Sz-200-as típusú légvédelmi rakétát, valamint tizenhárom ellenséges drónt is. A megsemmisített haditechnikai eszközök között három, amerikai gyártmányú M777-es tarackot is említett.

A kérészéletű Wagner-lázadást követően sokáig nem derült ki, merre lehetnek a magánhadsereg katonái. Az orosz elnök több lehetőséget is felkínált a lázadóknak, akik most megérkezhettek Fehéroroszországba. Az illetékes minszki minisztérium közlése szerint a zsoldosok a fehérorosz hadsereg kiképzésében vesznek részt.

A Wagner-csoport zsoldosai – az ukrán és lengyel hatóságok szerint – Fehéroroszországba érkeztek. Egy egyelőre meg nem erősített jelentés szerint egy 60 járműből álló konvoj szombaton kora reggel érkezett fehérorosz területre.

A járművek között teherautók, furgonok, áruszállítók és buszok is voltak.

A kérészéletű Wagner-lázadás után sokáig nem derült ki, hogy hol vannak a fellázadt zsoldosok.

Vlagyimir Putyin orosz elnök „több lehetőséget is felkínált” a lázadóknak, az egyik változat szerint Fehéroroszországba távozhattak. Ezt erősítette most meg az ukrán állami határőrség szóvivője, Andrij Demcsenko, valamint Stanislaw Zaryn varsói kormánymegbízott is.

A mintegy három héttel ezelőtti  lázadást követően a zsoldoscsoport harcosai – Minszk szerint – a fehérorosz fegyveres erők katonai kiképzőjeként kezdtek el tevékenykedni.

„A Wagner katonai magáncég harcosai számos harcászati területen oktatóként tevékenykednek” – közölte az illetékes fehérorosz minisztérium.

Ahogy korábban mi is beszámoltunk róla, a Wagner-csoport június 24-i felkelése során elfoglalta az orosz hadsereg főhadiszállását a délnyugat-oroszországi Rosztov-na-Don városában, és Moszkva felé nyomult. A lázadás azonban már aznap este véget ért, miután Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök közvetített a felek közt:

Eszerint  Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér Fehéroroszországba távozhat.

Oroszország mind ez idáig nem vetett be kazettás bombát Ukrajnában, de fenntartja magának a jogot ahhoz, hogy ha ilyen fegyvert vetnek be az orosz erők ellen, akkor hasonlóan vágjon vissza – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz állami televízió vasárnapi, Moszkva. Kreml. Putyin című heti műsorában közzétett interjúban.

Leszögezte: Oroszországnak „kellő mennyiségű kazettás bombája van raktáron”. Egyúttal bűncselekménynek nevezte, hogy Ukrajna is hozzájutott ilyen fegyverekhez. Kijev az Egyesült Államoktól kapott kazettás bombákat, az amerikai védelmi minisztérium csütörtökön erősítette meg, hogy a szállítmány megérkezett Ukrajnába.

A kijevi kormány közölte, hogy ezeket a lőszereket csakis a „megszállók elűzésére” fogja használni saját területén, és lakott területen nem fogja bevetni.

Putyin a vasárnap közzétett interjúban úgy vélte, hogy Washington azért adott ilyen lőszereket Ukrajnának, mert a nyugati országok már nem képesek ellátni a kelet-európai országot megfelelő hagyományos fegyverekkel.

A kazettás bombákat több mint 100 országban betiltották, mert veszélyt jelentenek a civil lakosságra is, de ezt az egyezményt sem az Egyesült Államok, sem Oroszország, sem Ukrajna nem írta alá.

Ukrán dróntámadást vert vissza az orosz légierő vasárnap reggel a Krím félszigeten lévő Szevasztopolnál – jelentette be a város Moszkva által kinevezett kormányzója.

Mihail Razvozsajev Telegram-üzenetében azt közölte, az orosz fél kilenc drónt semmisített meg a Fekete-tenger partján fekvő Szevasztopol fölött, áldozatok nincsenek, „a városban nyugalom van”.

Az RBC orosz hírügynökség azt jelentette, hogy a támadás miatt a kikötő körüli kompjáratokat néhány órára felfüggesztették. A bejelentést Ukrajna egyelőre nem kommentálta. Szevasztopolt többször támadták az ukrajnai háború kezdete óta.

Magyarország és a NATO sem sodródhat bele az ukrajnai háborúba – jelentette ki a honvédelmi miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. Szalay-Bobrovniczky Kristóf kifejtette: Magyarország és a szövetség sem szállíthat halált okozó eszközt ebben a konfliktusban, ahogy Magyarország és a NATO mint szervezet is küzd az eszkaláció ellen.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy fogalmazott, a NATO álláspontja lényegében fedi a magyar álláspontot a tekintetben, hogy Magyarország és a NATO sem sodródhat bele a háborúba. Magyarország és a szövetség sem szállít halált okozó eszközt ebben a konfliktusban, ahogy Magyarország és a NATO mint szervezet is küzd az eszkaláció ellen.

Ugyanakkor számos NATO-tagállam háborús retorikát folytat. Ezzel szemben Magyarország határozottan kiáll amellett, hogy a konfliktusban azonnali tűzszünetre, a béketárgyalások megkezdésére és a lehető leghamarabb békére van szükség. Ez kisebbségi álláspont, de érezhetően változik a hangulat – hangsúlyozta a politikus.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint látszik, hogy a katonai megoldás, amit mindkét oldal forszíroz, nem vezet eredményre.

A vilniusi NATO-csúcstalálkozón Ukrajna nem kapott meghívást a szövetségbe, mert sem az ország, sem a helyzet nem áll készen erre. Ukrajna szuverenitása súlyos veszélyben van, részben azért, mert háborúban áll. Egy háborúban álló ország pedig berángatná az egész szövetséget a konfliktusba – mondta a miniszter.

A politikus elmondta, Magyarország a háború közepette is fejleszti haderejét: a katonai kiadások idén és – a kormánypártok többségi szavazatával elfogadott költségvetés szerint – jövőre is elérik a GDP 2 százalékát. Ezt – bár NATO-alapelv lenne – az európai országok döntő többsége meg sem próbálta teljesíteni.

Hozzátette: NATO-elvárás az is, hogy a katonai költségvetés 20 százalékát kifejezetten fejlesztésre fordítsák, Magyarországon ez az arány már évek óta sokkal magasabb.

Ez visz minket egyre közelebb ahhoz, hogy a magyar haderő képes legyen megfelelő elrettentő erőt felmutatni, és közben növeljük a nemzet ellenálló-képességét is – mondta a miniszter.

Szavai szerint egyre több ember ismeri fel a haza fegyveres védelmének fontosságát.

Mint mondta, „a békéhez erő kell”, ezért fontos, hogy az ezzel járó költségvetési terhet vállaljuk, hogy kiváló altiszteket, tiszteket képezzünk, hogy területvédelmi rendszert állítsunk föl. Ezek a lépések mind abba az irányba mutatnak, hogy „a nemzeti ellenálló-képességünk és ezen keresztül az elrettentő erőnk fennálljon” – mondta.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf kifejtette, a magyar haderőfejlesztés nagyon jó időben, évekkel ezelőtt elkezdődött. Ez nem pusztán az eszközök beszerzését jelenti, legalább ennyire fontos a szervezeti átalakulás, és a változás az identitásbeli gondolkodásmódban.

A magyar haderő a jövőben két komponensen nyugszik: a hivatásos katonákból álló, az országban támaszpontszerűen jelenlévő high-tech eszközökkel felszerelt professzionális hadseregen, valamint a területvédelmi ezredeken és területvédelmi parancsnokságon, amely döntően tartalékos katonákból fog állni.