Van ukrán ellentámadás vagy nincs?

Putyin orosz elnök vasárnap Szentpéterváron fogadta közeli szövetségesét, Alekszandr Lukasenka fehérorosz államfőt. A találkozó során Putyin elmondta, Ukrajna ellentámadása „kudarcot vallott.”

Ukrajna a múlt hónapban kezdte meg a régóta ígért ellentámadást, viszont az csak kisebb eredményeket ért el az orosz erőkkel szemben.

„Nincs ellentámadás” – idézték Lukasenkót orosz hírügynökségek.

Putyin erre úgy válaszolt: „Létezik, de kudarcot vallott.”

Mark Milley amerikai tábornok, a vezérkari főnökök egyesített biztonságának elnöke azt mondta, hogy az ukrán hadjárat „messze nem kudarc”, viszont egy hosszú hadjáratnak ígérkezik, amely kemény és véres lesz.

Egy Lukasenkához köthető Telegram-csatorna idézte a fehérorosz elnököt, aki tréfás hangnemben elmondta, hogy a Wagner zsoldoscsoport harcosai, akik most a fehérorosz sereg kiképzését segítik, szívesen vonulnának át a határon, a NATO-tag Lengyelországba.

„A Wagner srácok nyugatra akarnak menni. Menjünk el Varsóba és Rzeszowba – ezt mondják”

– idézték. Megjegyzik viszont, semmi jele annak, hogy Lukasenka komolyan beszélt volna, és fontolgatna egy ilyen ötletet.

A fehérorosz védelmi minisztérium közleménye szerint a Wagner-harcosok megkezdték a fehérorosz különleges erők kiképzését egy katonai lőtéren, amely alig néhány kilométerre található a lengyel határtól. Lengyelország válaszlépésként további csapatokat vezényelt Fehéroroszországgal szomszédos határára.

Putyin pénteken figyelmeztetett, hogy minden Fehéroroszország elleni agresszió Oroszország elleni támadásnak minősül. Közölte, hogy Moszkva minden eszközzel válaszolni fog, amennyiben sor kerül egy Minszkkel szembeni ellenségeskedésre.

A hasznos partner

Lukasenka az ukrajnai konfliktus 2022. februári kitörését követően hasznosnak bizonyult Putyin számára, hiszen lehetővé tette, hogy az oroszok országán keresztül vezényeljenek seregeket Ukrajnába.

Ezt követően megengedte, hogy az orosz erők a katonai bázisain gyakoroljanak, közös gyakorlatokat tartott, és átvette a taktikai atomfegyvereket, amelyeket Putyin Fehéroroszországban helyezett el.

A Kreml Lukasenkának tulajdonította azt is, hogy a múlt hónapban közvetítette a Wagner-lázadás megszüntetéséről szóló megállapodást.

Putyin orosz és Lukasenka fehérorosz elnök járókelőkkel fotózkodtak Szentpéterváron, 2023. július 23-án.  (Fotó: EPA/ALEXANDER DEMYANCHUK / KREMLIN / POOL)

Az orosz elnök elmondta: a két vezető vasárnap és hétfőn találkozik, és „nagyon részletesen és mélyrehatóan” vitatja meg a fontos témákat, köztük biztonsági kérdéseket is.

Lukasenka nem kötelezte kis létszámú hadseregét arra, hogy csatlakozzon Oroszország háborújához, de egy újabb, fehérorosz földről indított támadás kockázata arra kényszeríti Ukrajnát, hogy megvédje északi határát, miközben megpróbálja fokozni ellentámadását az ország keleti és déli részén.

A Nyugat csalódott az ukrajnai ellentámadás miatt, amely nem hozott eredményeket – jelentette ki pénteken Vlagyimir Putyin elnök az orosz Biztonsági Tanács ülésén.

„Ma nyilvánvaló, hogy a kijevi rezsim nyugati kurátorai egyértelműen csalódtak az úgynevezett ellenoffenzíva eredményeiben, amelyet a jelenlegi ukrán hatóságok az előző hónapokban nagy hangon híreszteltek” – mondta az államfő.

Putyin figyelmeztetett, hogy Oroszország minden rendelkezésére álló eszközzel válaszolni fog, ha a Nyugat agressziót indít Fehéroroszország ellen. „Fehéroroszország az (orosz-fehérorosz) Szövetségi Állam része, a Fehéroroszország elleni agresszió elszabadulása az Oroszországi Föderáció elleni agressziót jelenti. Erre minden rendelkezésre álló eszközzel válaszolni fogunk” – jelentette ki.

Az ülésen Szergej Nariskin, az orosz külföldi hírszerzés (SZVR) vezetője azt mondta, a lengyel vezetés egyre erősebben hajlik arra, hogy csapatokat küldjön Nyugat-Ukrajnába, és így ellenőrzése alá vonja a területet.

Putyin kijelentette, hogy a lengyel-litván-ukrán katonai egységet a tervek szerint Nyugat-Ukrajna területeinek megszállására használják fel.

„Nem tehetek mást, mint hogy kommentálom az imént elhangzottakat és a sajtóban megjelent jelentéseket egy bizonyos úgynevezett lengyel-litván-ukrán magasabb egység létrehozásának terveiről. Vagyis nem valamiféle zsoldosok csoportosulásáról van szó – ilyenekből van elég, és azokat megsemmisítik –, hanem egy szabályos, felszerelt katonai egységről, amelyet ukrán területen tervezett műveletekre kívánnak felhasználni” – mutatott rá Putyin.

„Ideértve a modern Nyugat-Ukrajna biztonságának állítólagos szavatolását, sőt, ha a dolgokat a nevükön nevezzük, e területek későbbi megszállását. Hiszen a perspektíva nyilvánvaló – ha lengyel egységek belépnek például Lembergbe vagy más ukrán területekre, akkor ott is maradnak. Ott maradnak örökre” – hangoztatta.

A Nyugat az „ukrán ágyútöltelék” mellett lengyeleket, litvánokat és mindenkit be akar vetni, akit nem sajnál. Putyin szerint a lengyel hatóságok „revansista terveket” szőnek, ugyanakkor nem mondanak igazat a népüknek.

„Az igazság az, hogy az ukrán ágyútöltelék a Nyugat számára nyilvánvalóan már nem elég. Ezért új, feláldozható anyagot terveznek felhasználni – magukat a lengyeleket, a litvánokat és a listán lejjebb mindenkit, akit nem sajnálnak” – fejtette ki Putyin.

Úgy vélekedett: „nincsenek eredmények (az ukrán ellentámadásnak) – legalábbis még nincsenek. Nem segítenek sem a kijevi rezsimbe pumpált kolosszális erőforrások, sem a nyugati fegyverek – tankok, tüzérség, páncélozott járművek, rakéták – szállítása, sem a több ezer külföldi zsoldos és tanácsadó bevetése, akik a legaktívabb módon próbáltak meg áttörni hadseregünk frontján” – jelentette ki.

Az orosz elnök egyúttal emlékeztetett arra, hogy Lengyelország Joszif Sztálin döntésének köszönhetően kapta meg nyugati területeinek jelentős részét. Varsó ezt látszólag elfelejtette, de Moszkva kész emlékeztetni rá

– hangoztatta.

„A Szovjetuniónak, Sztálin álláspontjának köszönhetően Lengyelország jelentős nyugati, korábbi németországi területeket kapott. Ez pontosan így van, a mai Lengyelország nyugati területei Sztálin ajándéka a lengyeleknek. Varsói barátaink elfelejtették ezt? Emlékeztetni fogjuk őket erre” – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin.

Varsó provokációnak tekinti Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentéseit Lengyelország határairól, és határozottan visszautasítja őket – jelentette ki Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes szombati sajtóértekezletén, miután találkozott Oroszország berendelt varsói nagykövetével.

Szergej Andrejev nagykövetet szombat délelőtt azonnali hatállyal kérették be a külügyminisztériumba Putyin „provokatív kijelentései” és Lengyelországgal szembeni fenyegetései, valamint amiatt, hogy az Oroszországi Föderáció „ellenséges lépéseket tesz Lengyelországgal és szövetségeseivel szemben” – közölte Jablonski.

Ezzel arra utalt, hogy Putyin elnök pénteken Nyugat-Ukrajnára vonatkozó „revansista tervek” előkészítésével vádolta meg Varsót, és „Sztálin ajándékának” nevezte azt, hogy Lengyelország a második világháború után kelet-németországi területeket kapott.

A „nagyon rövid” találkozón Jablonski ismertette a nagykövettel Varsó „határozott álláspontját”. Lengyelország provokációnak, a helyzet eszkalálására tett kíséretnek tekinti Putyin „áltörténelmi fejtegetéseit”, valamint az arra irányuló orosz kísérleteket is, hogy „megpróbálják tisztára mosni az olyan háborús bűnösöket, mint amilyen Sztálin volt, és mint amilyen most Putyin” – fogalmazott Jablonski.

Elítélte „a történelmi revízióra” tett orosz próbálkozásokat, valamint azt, hogy Moszkva – varsói megítélés szerint – „propagandista tevékenységéhez, hibrid hadviseléséhez” használja fel ezeket.

A találkozón – Jablonski beszámolója szerint – hangsúlyozta továbbá az államhatárok sérthetetlenségét, valamint hogy Lengyelország visszautasít minden határrevíziós kísérletet.

A miniszterhelyettes „nagyon idegesnek és ellenségesnek, a diplomáciai protokoll elveit felrúgónak” nevezte az orosz nagykövetnek a találkozón tanúsított magatartását. Ez „tükrözi az általa képviselt állam hozzáállását” – jegyezte meg. Úgy látta: Oroszország „diplomáciai eszközökkel semmilyen célt nem szándékozik elérni”.

A tervezett válaszlépéseket tudakoló újságírói kérdésre Jablonski leszögezte: Lengyelország „mindig a nemzetközi joggal összhangban jár el”. Jelezte: Varsó szövetségeseivel együtt „továbbra is nyomást gyakorol Oroszországra, hogy hagyjon fel agresszív magatartásával”.

A találkozó után az orosz nagykövet újságíróknak nyilatkozva elmondta, a megbeszélés témája Lengyelországnak Ukrajnával és Oroszországgal szemben politikája volt. „Elutasítottam Lengyelország minden, Vlagyimir Putyinnal szembeni vádját, ezek teljesen alaptalanok” – jelentette ki.

„Az úgynevezett lengyel keleti területek történelmileg Oroszország területei, (…) és 1991 után Ukrajna és Fehéroroszország területévé váltak”

– szögezte le, de hozzátette: Lengyelországnak nincsenek területi követelései, „ami alátámasztja azt, hogy ezek a lépések történelmileg megalapozottak voltak”.

Arra a kérdésre, hogy lengyel területi követelések híján Putyin miért vádolta meg Lengyelországot Nyugat-Ukrajna megszállásának tervével, a nagykövet úgy válaszolt: Moszkva „így értelmezi Lengyelország jelenlegi politikáját ezekben az ügyekben”.