Vajon hova lettek Budapest tartalékai?

− Ha bekövetkezik a csőd, abban messze nem ártatlan a városvezetés − emelte ki a Magyar Nemzet megkeresésére Tarlós István korábbi főpolgármester. Szerinte Karácsony Gergelynek sem lenne dicsőség, hogy az egyesített főváros 150 éves fennállása óta először az ő regnálása idején dőlne be Budapest.

− Nem tudni biztosan, mennyire igaz a közvetlen csődveszély. Lehet, hogy így van, lehet, hogy nem. A városvezetés nem a matematika szabályai szerint bánik a számokkal, ez régóta látszik − fogalmazott lapunk megkeresésére Tarlós István. A volt főpolgármester arra reagált, hogy a múlt héten kiderült: a városvezetés már márciusban arról küldött levelet a Pénzügyminisztériumnak, hogy csődbe kerül Budapest.

Kétes dicsőség

– A magam részéről nem kívánom a csődöt sem a városnak, sem Karácsonynak, de ha mégis bekövetkezik, abban messze nem ártatlan a városvezetés. Hiá­ba csoportosítják saját érdekeik szerint a tényeket, egy csőd esetén már nem az fog dönteni, hogy mit mond Kiss Ambrus, vagy mit ír a Népszava – hangsúlyozta Tarlós István, aki szerint Karácsony Gergelynek sem lenne dicsőség, hogy az egyesített főváros 150 éves fennállása óta az ő főpolgármestersége idején dőlne be először. Leszögezte: tényszerűen az előző városvezetés 2010-ben 251 milliárd forint adósságot örökölt, 2019-ben a fővárost 200 milliárd forint tartalékkal adták át. Hozzátette: ehhez jön még, hogy Karácsonyék ideje alatt az iparűzési adónak csak a növekménye 107 milliárd forint. Ezekkel a számokkal lehet hasonlítani az elvonásokat.

− fogalmazott Tarlós István.

Érthetetlen döntések

− Karácsony befejezte ezt a munkát, amiért gratulálok, akkor is, ha az oroszlánrészét még mi végeztük el − emelte ki a korábbi főpolgármester a 3-as metró felújításának lezárulta kapcsán. Azonban azt is megjegyezte, hogy két jelentőségteljes információt ki kell emelni. Az egyik, hogy a szerelvények felújítása esetén téves az az állítás, hogy azért magas a kötbér mértéke, mert az oroszok rosszul dolgoztak. Ezzel szemben az igazság az, hogy a BKV anno „túl jó” szerződést kötött, amelyben a kötbér alapja nem egy adott hiba javításának ellenértéke, hanem az egész szerelvény ára. A másik az infrastruktúra felújítása, ahol ellentmondásosan, illetve homályosan fogalmaz a városvezetés. Tarlós István hangsúlyozta: erre a projektre a kormány pont tízszer annyi pénzt adott, mint a főváros, a pénzt a kormánytól pedig a 2010–2019 közötti városvezetés szerezte meg.

A volt főpolgármester szerint a Biodóm sorsára hagyása mellett a csillaghegyi öblözet árvízvédelmének ügye is érthetetlen, mivel a mostani városvezetés a korábbi tervekkel szemben a Római-parti védvonalat nem közvetlenül a partszakaszon alakíttatná ki, hanem a Nánási úton, így a területen lévő vendéglátóhelyek és a szabadidőparkok továbbra is közvetlen árvíznek lesznek kitéve. − Mi egy árvízvédelmi műtárgy építési projektjét indítottuk el, amit a sötétzöldek tájvédelmi beruházássá deformáltak. Hat komoly szakvélemény foglalt állást a hullámtéri megoldás mellett. Karácsonyék vagy tíz éve erőltetik, hogy „ők tudják”, miszerint a védműnek a Királyok útján kell épülnie − emelte ki Tarlós István.

Hozzátette: ehhez képest az eltelt négy évük alatt még kész terveik sincsenek, és egy kapavágás sem történt. – „Közösségi tervezést” hirdettek meg már négy éve egy katasztrófavédelmi műtárgy esetében. Most kijelölték azt a nyomvonalat, amiről már tíz éve „tudták”, hogy az az igazi. Ennek a megvalósítása mintegy négyszeresébe kerülne annak, mint amit mi akartunk. Előre sejthető, hogy nem fogják felépíteni az árvízvédelmi rendszert a Királyok útján, a megszokott védekezés pedig az lesz, hogy „a kormány nem ad pénzt” – foglalta össze a beruházás helyzetét.

Politikai esély

Arra a kérdésünkre, miszerint Karácsony Gergely mennyire foglalkozik a budapestiekkel, és mennyire építi saját politikai ambícióit, Tarlós István úgy fogalmazott: „furcsa személyiség Karácsony”. – A minap azt mondta rólam több jó mellett, hogy „régimódi” vagyok. Ez bizonyos értelemben (műszaki kérdések, városvezetés lényege, rendpártiság, gazdálkodás, szivárványos politika megítélése) igaz is.

− vélekedett a korábbi főpolgármester.

Karácsony Gergely habitusáról sokat elmond, hogy a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi három ülésére a hátsó ajtón jött be a terembe, megkerülve az újságírókat, akik kérdéseket tehetnének fel neki, mivel az előző ciklussal ellentétben nincs már Budapest Infó sem, ahol a főpolgármester beszámolna arról, hogy mit miért tesz a városvezetés. – Gergő azt mondta 2019 táján, hogy a demokráciában az újságírók szabadon kérdezhetnek. Hogy ő aztán ezt pont fordítva alakította? Hát ez is az okok közé tartozik, amiért feminin alkatú férfinek tartom őt – jegyezte meg Tarlós István, aki leszögezte, nem sértésnek szánja ezt a jelzőt, remélve, hogy a szivárványos zászló árnyékában Karácsony Gergely sem annak tekinti.

Karácsony Gergely ugyan sikerről beszél az általa meghirdetett úgynevezett budapesti lakógyűlés kapcsán, de ez az algebra szabályai szerint tökéletes kudarc – érvelt Tarlós István, aki emlékeztetett rá, hogy a főváros lakoságának csupán a töredéke szavazott arra, hogy a Lánchidat lezárják az autók előtt.

Tarlós István reagált azokra a felvetésekre, amelyek nem érdemes nemzeti konzultációkhoz hasonlítják Karácsony Gergely lakógyűlését. Tarlós szerint a migráció vagy a gyermekvédelem egy jól átlátható témakör, míg a Lánchíd ügye egy olyan szigorú szabályok szerint működő szakmai kérdés, amire nem lehet kellő rálátása egy laikusnak.

– fogalmazott Tarlós István a Híradó.hu-nak azzal kapcsolatban, hogy a Karácsony folyamatosan sikerként, Budapest történetének legnagyobb részvételi szavazásaként emlegeti a valójában kudarcot jelentő lakógyűlést.

Tarlós szerint mindez súlyos dilettantizmus.

– értékelt Tarlós István, aki emlékeztetett rá, hogy a lakógyűlés kérdései úgy kaptak összesen hétszázalékos támogatottságot, hogy még a tizenévesek is szavazhattak.

.A főpolgármester kérdőívvel szervezett budapesti lakógyűlésére mindössze 136 ezer válasz érkezett. Az ötlet és az érdeklődés katasztrofálisnak mondható. A kiküldött levelek elsősorban a szimpatizánsok összeírását célozták, de a fővárosi adófizetők 130 millió forintja bánta – fogalmazott közleményében a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA).
Szerintük hiába történt meg a válaszadásra engedélyezett idő meghosszabbítása, nem dőltek a levelek. Ennek ellenére Karácsony Gergely fantasztikus sikertörténetként értékelte a súlytalan a többségi bizonyosságot nem tartalmazó értesítéseket. Kérdésként merül fel például, hogy hány 14–16 év közötti kiskorú adta le a szavazatát? Valamint a szavazók hány százaléka nem rendelkezik autóval? 

– írták.
Úgy vélik, Gyurcsány Ferenccel társulva, harcolni a kétharmados többséggel megválasztott legitim kormány ellen rossz ómen, mert a vereség előre kódolt, mint ahogy a 2022-es országgyűlési választások világosan megmutatták. Előremutató, hogy a választók többségi akarata és Budapest lakóinak érdeke pártpolitikai érdekek mentén nem elválasztható. Jövőre bárki is legyen Budapest főpolgármestere, választást csak úgy nyerhet, ha terveiben gyökerezik az optimális és szakszerű együttműködés nemzetünk kormányával – zárul a civil szervezet közleménye.