kulcsár edina
Bő egymillióval van több szavazója a Fidesznek, mint a Tisza pártnak
POLITIK
Létrehozva: 2023.07.06.
Békét akarnak a magyarok: mikor lesz már vége a szörnyű vérontásnak?
Rengeteg ember halt meg már eddig is, tűzszünetre és béketárgyalásra van szükség, ebben egyetért a legtöbb magyar.
Oroszország tavaly február 24-én megtámadta Ukrajnát. Magyarország európai uniós és NATO-szövetségeseivel együtt már aznap elítélte Oroszország katonai fellépését. Orbán Viktor közölte:
"Magyarországnak ebből a háborús konfliktusból ki kell maradnia, mert számunkra a legfontosabb a magyar emberek biztonsága. Ezért szó sem lehet arról, hogy akár katonákat, akár katonai eszközöket telepítsünk Ukrajnába, humanitárius segítséget természetesen nyújtunk majd"
- mondta a magyar kormányfő.
Ötszáz napja tart a háború
A háborús napok száma a héten átlépi az ötszázat, több mint százezer ukrán és orosz emberélet elvesztéséről szólnak a különböző becslések, Ukrajna jelentős része romokban hever.
Hogy mikor lesz béke, megjósolhatatlan. Az európai emberek az eddig eltelt ötszáz háborús nap alatt korábban soha nem hallott ukrán kisvárosok, falvak nevét tanulták meg, a frontvonal településeinek neveit, ahol a legvéresebb harcok folynak. Most például Bahmut környékén. A romhalmazzá lőtt várost mintegy 400 éve szerb telepesek népesítették be. Bakhmutot a szovjet időkben Artemivszkre nevezték át egy ukrán kommunista vezető illegalitásban viselt fedőneve után. A jelen haditudósításaiban mindkét név feltűnik. Az orosz kézre került várost az ukránok a régóta beharangozott ellentámadásuk során szeretnék visszavenni. Nemcsak azt, az összes, Oroszország által megszállt területet, beleértve a Krím-félszigetet is. Az ukrán álláspont szerint csak ezután lehet szó a háború lezárásáról, békéről.
Az ellentámadás eddigi eredményének katonai negítélése ellentmondásos
Egy hónapja tart az offenzíva, ám a remélt gyors sikerek egyelőre váratnak magukra. Markus Reisner, az osztrák fegyveres erők ezredese szerint
katonai szempontból azt kell mondanunk, hogy az első offenzívakísérlet kudarcot vallott.
Hozzátette: még az ukrán elnök, Zelenszkij legjobb egységei sem tudtak észrevehető áttörést elérni. Az orosz védelem egyszerűen túl erős.
Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője hangsúlyozta: az ukrán ellentámadás lassabban halad, mint azt korábban előre jelezték. Ugyanakkor elmondta: „Nem lepődtem meg, hiszen az ukránok magabiztosan, céltudatosan haladnak előre, de hatalmas aknamezőkön keresztül kell utat törniük maguknak”. Kiemelte:
az ukrán ellentámadás nagyon hosszú és nagyon-nagyon véres lesz.
Van-e megoldása a konfliktusnak?
Orbán Viktor szerint az Európai Unión belül két iskola létezik az ukrajnai háború megítélésében: a „nagyok” azt mondják, tovább kell menni az eddigi úton, működik az az elgondolás, hogy le lehet győzni ukrán katonákkal és nyugati pénzzel, eszközökkel az oroszokat. Hozzátette, ő egyedül képvisel ezzel szemben ellenvéleményt.
Eltelt másfél év, ezt csináltuk, amit csináltunk; eredmény zéró, sőt negatív, tehát Oroszországot nem győztük le, az orosz politikai vezetés a helyén van, az orosz gazdaság köszöni szépen, jól van, ehhez képest mi szenvedünk a magas inflációtól, nincs már pénzünk arra, hogy az ukránokat támogassuk, nyilvánvaló, hogy az ellentámadás, amit az ukránok megindítottak, nehézkes, vagy kérdéses, hogy egyáltalán fűzhetünk-e hozzá bármilyen reményt
– értékelt a kormányfő. "Rengeteg ember halt meg, még több fog meghalni, fölmérhetetlen a pusztítás, az emberi fájdalom és szenvedés, ami ott kialakul, ezért minden eszközt arra kell használni, hogy tűzszünet legyen és béketárgyalás" – jelentette ki Orbán Viktor.
A kérdés tehát az: Háború vagy béke? Itt nézheted meg, hogy mit gondolnak erről a magyarok:
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
