Ukrajna miatt lemond a brit védelmi miniszter

Harminchárom évi politizálás után visszavonul, és négy év után lemond a brit védelmi miniszteri posztról Ben Wallace. Az 53 éves konzervatív politikus távozása okaként a családjára nehezedő nyomást jelölte meg, miután a múlt héten Ukrajnával kapcsolatban tett kijelentései nagy visszhangot váltottak ki.

Ben Wallace konzervatív párti védelmi minisztere bejelentette, hogy szeptemberben lemond miniszteri megbízatásáról.

A brit védelmi miniszteri posztot 2019 óta betöltő, és 1990 óta a politika világában tevékenykedő Wallace Rishi Sunak miniszterelnök következő kormányátalakításának idejére tervezi távozását.

Wallace azt is bejelentette to, hogy teljesen visszavonul a politikától, így nem kíván indulni a következő választáson sem.

Az 53 éves politikus Boris Johnson, Liz Truss és Rishi Sunak kormányában is a védelmi tárca vezetője volt.

A brit közszolgálati BBC információi szerint Rishi Sunak szeptemberben tervezi kabinetje következő átalakítását, Wallace távozása is akkor várható.

Lemondás okairól szólva a miniszter kifejtette: megviselte a családját az, hogy az elmúlt években a politika élvonalában tevékenykedett.

Nagy sajtóvisszhangot váltott Wallace keddi kijelentése, miszerint

Nagy-Britannia és a nyugati szövetségesek „nem az Amazon webáruház”, ahonnan a kijevi kormány kénye-kedve szerint rendelhet fegyvereket és lőszereket, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök valójában köszönettel tartozik az eddigi brit fegyverszállítmányokért.

 London az egyik legjelentősebb fegyveradományozója a háborúban álló Ukrajnának.

Ben Wallace brit védelmi miniszter szerint a nyugati szövetségesek „nem az Amazon házhoz szállító szolgálat”, és Ukrajna helyesen tenné, ha az eddigi nyugati katonai segítségért „hálát tanúsítana”.

Wallace a Sky News brit hírtelevízió szerdai beszámolója szerint a vilniusi NATO-csúcson, újságíróknak nyilatkozva fakadt ki.

A Sky News riporterének azon kérdésére, hogy nem gyengíti-e a fronton szolgáló ukrán alakulatok morálját az a tény, hogy a nyugati szövetség jelenleg nem hajlandó konkrét menetrendet felvázolni Ukrajna NATO-csatlakozására, a brit védelmi miniszter kijelentette: nem hiszi, hogy ez így lenne.

Hozzátette: arra hívná fel Ukrajna figyelmét, hogy a nyugati országok saját fegyverkészleteiket adják át neki.

Ukrajna nemes célokért háborúzik, és saját védelme mellett a mi szabadságunkat is védi, de néha amerikai törvényhozókat és más országok kétkedő politikusait kell meggyőzni arról, hogy megéri a segítségnyújtás – hangsúlyozta.

Hallani olyan „morgolódásokat amerikai kongresszusi tagoktól, hogy adtunk (Ukrajnának) 83 milliárd vagy akármennyi dollárt (…) és hát ugye nem vagyunk az Amazon” – fogalmazott Wallace a Sky News beszámolója szerint.

Hozzátette: már tavaly nyáron ő is megmondta az ukránoknak, hogy Nagy-Britannia nem online házhoz szállító szolgálat, amikor fegyverszállításokról van szó.

„Tizenegy órát autóztam (Kijevbe), csak azért, hogy a kezembe nyomjanak egy listát – és akkor megmondtam, hogy én nem az Amazon vagyok” – idézte a Sky News a brit védelmi minisztert.

Ben Wallace kijelentette azt is, hogy tetszik vagy sem, az emberek szeretnék látni a hála jeleit.

Rishi Sunak brit miniszterelnök ugyanakkor szerda esti vilniusi sajtóértekezletén brit médiabeszámolók szerint kijelentette: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számos alkalommal – nem utolsósorban a londoni parlamentben néhány hónapja tartott rendkívül megindító beszédében – kifejezte háláját mindazért, amit a nyugati szövetségesek Ukrajnáért tesznek.

Sunak hozzátette: Zelenszkij személyesen neki is számtalanszor hangot adott hálájának, tehát tudom, hogy ő és népe rendkívül hálás azért a támogatásért, amelyet Nagy-Britannia nyújt Ukrajnának.

Nagy-Britannia az Egyesült Államok után Ukrajna második legnagyobb fegyverszállítója, és eddig több milliárd font értékben adott át hadfelszereléseket, köztük – a nyugati szövetségesek közül elsőként – harckocsikat, valamint önjáró lövegeket és légvédelmi rendszereket, emellett átfogó kiképzési programokat is indított az ukrán fegyveres erők számára.

A nyugati szövetségesek legfontosabb feladata változatlanul az, hogy megfelelő mennyiségű fegyverrel támogassák Ukrajnát az Oroszország elleni harcban – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán, a NATO-csúcstalálkozó során Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel megtartott közös sajtótájékoztatóján.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatos legnagyobb veszély Vlagyimir Putyin orosz elnök katonai győzelme lenne, emiatt nem szabad felhagyni Kijev támogatásával – hangoztatta a főtitkár.

„Ukrajnának joga van hozzá, hogy önállóan döntse el, melyik utat választja, a döntés nem Moszkvát illeti meg” – mondta Stoltenberg.

„Már várom a napot, amikor szövetségesekként üdvözölhetjük egymást” – mondta Zelenszkijnek a NATO-főtitkár, aki aláhúzta: Ukrajna jelenleg közelebb áll a NATO-hoz, mint valaha.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a NATO-csúcs jó eredményeket hozott, noha még jobb lett volna, ha Kijev meghívást kap a katonai szövetségtől. Elismerte ugyanakkor annak jelentőségét, hogy Ukrajna előtt a tagsági akcióterv végrehajtása nélkül nyílt meg a csatlakozáshoz vezető út, valamint örömmel fogadta a Kijevnek szánt fegyverszállítmányokról érkező pozitív híreket.

Hangsúlyozta egyúttal, hogy országának nagy hatótávolságú fegyverekre van a legnagyobb szüksége: ennek kérdését pedig a Joe Biden amerikai elnökkel közös tárgyalásának napirendjére tűzi. Háláját fejezte ki egyúttal, amiért az amerikai elnök jóváhagyta, hogy Washington kazettás bombákat szállítson Kijevnek. Mint elmondta, a bombák nagyon kellenek Ukrajna védelméhez, és az Oroszország által megszállt területek visszafoglalásához.

Az ukrán elnök kiemelte: véleménye szerint a NATO-nak legalább akkora szüksége van Ukrajnára, mint Ukrajnának a NATO-ra.

A londoni miniszterelnöki hivatal szerdai tájékoztatása szerint hosszú távú biztonsági garanciákról szóló deklarációt készít elő Ukrajna számára a hét vezető ipari hatalom alkotta csoport (G7). A Downing Street bejelentette azt is, hogy Nagy-Britannia további hadfelszerelést ad át Ukrajnának.

Az ismertetés szerint a G7-országok közös nyilatkozata – amelyet várhatóan a jelenleg zajló vilniusi NATO-csúcstalálkozó egyik kapcsolódó eseményeként írnak alá – körvonalazza, hogy a szövetségesek milyen támogatást nyújtanak Ukrajnának bármilyen jövőbeni támadás elrettentéséhez, valamint visszaveréséhez.

A Downing Street hangsúlyozza: most először nyújt ennyi ország együtt ilyen jellegű átfogó, hosszú távra szóló biztonsági garanciákat egy másik államnak.

A tájékoztatás szerint a közös G7-deklaráció hosszú távú, kétoldalú biztonsági kötelezettségvállalásokat tartalmaz, annak érdekében, hogy Ukrajna meg tudja védeni területi szuverenitását „most és a jövőben egyaránt”.

A deklaráció elfogadása után a partnerországok további védelmi felszereléseket szállítanak Ukrajnának, kiterjesztik és felgyorsítják a hírszerzési információk cseréjét, erősítik a kiber- és hibridfenyegetések elleni védelemhez nyújtott támogatásukat, kiterjesztik a kiképzési programokat és a hadgyakorlatokat, emellett hozzájárulnak az ukrán ipar fejlesztéséhez – közölte szerdai nyilatkozatában a brit miniszterelnöki hivatal.

A Downing Street szóvivője szerint a G7-deklaráció aláírói „megfelelő időben” ismertetik a hosszú távú kötelezettségvállalások részleteit.

Rishi Sunak brit miniszterelnök a tájékoztatáshoz fűzött nyilatkozatában úgy fogalmazott: soha nem szabad megengedni az Ukrajnában történtek megismétlődését, és a G7-deklaráció megerősíti az aláírók elkötelezettségét annak biztosítására, hogy Ukrajna soha többé nem lesz sebezhető az orosz invázióhoz mérhető brutalitással szemben.

Sunak szerint a szövetségesek „erőteljes üzenetet” küldenek Vlagyimir Putyin orosz elnöknek azzal, hogy segítik Ukrajna előrehaladását „a NATO-tagság felé vezető úton”, és ezt a támogatást formális két- és többoldalú egyezményekkel egészítik ki.

A Downing Street tájékoztatása szerint a brit kormányfő úgy tartja, hogy a NATO és Ukrajna fegyveres erői közötti együttműködési képesség – interoperabilitás – felé tett határozott ukrán lépések, valamint Kijev reformkészsége révén Ukrajna „máris közelít ahhoz pillanathoz, amikor elfoglalhatja az őt megillető helyet a szövetségen belül”.

Rishi Sunak szerint mindez szükségtelenné teszi az ukrán NATO-csatlakozás előtti tagsági cselekvési tervet (Membership Action Plan – MAP), és így Ukrajna a háború lezárása után még gyorsabban tud majd csatlakozni a NATO-hoz.

A NATO-szövetség által Ukrajnának nyújtott katonai segítség növelése közelebb hozza a harmadik világháborút – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese.

Arra reagálva, hogy az Egyesült Államok vezette észak-atlanti szövetség litvániai csúcstalálkozójának első napján több ország további fegyvereket és pénzügyi támogatást ígért Ukrajnának, Medvegyev a Telegram üzenetküldő alkalmazáson úgy nyilatkozott, hogy a segítség nem fogja eltántorítani Oroszországot attól, hogy elérje céljait Ukrajnában.

„A teljesen őrült Nyugat nem tudott mást kitalálni (…), valójában ez egy zsákutca. A harmadik világháború egyre közelebb van” – írta.

A politikus kiállt a kazettás bombák orosz alkalmazása mellett, miután szerinte arról érkeztek jelentések, hogy Ukrajna már bevetett ilyen fegyvert.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azt mondta, hogy Moszkva kénytelen lenne „hasonló” fegyvereket használni, ha az Egyesült Államok kazettás bombákat szállítana Ukrajnának.