Létrehozva: 2023.07.17.

Ukrajna elvesztette az új fegyverek 20 százalékát

Ezt írja a New York Times.

Ukrajna fegyvereinek és katonáinak húsz százalékát elvesztette amerikai napilap szerint az ellentámadásban.

Sötét képet fest Ukrajna jelenlegi helyzetéről egy, a napokban megjelent riport a The New York Times-on. Amerikai és európai forrásokra hivatkozva azt írják, hogy az ukrán ellentámadás első két hetében Kijev fegyverei és katonái 20 százalékát elvesztette, köztük számos csúcskategóriás, NATO-országból származó eszközt. A veszteségek az utóbbi időkben mérséklődtek ugyan, de még mindig tízszázalék körül vannak.

Ukrán önjáró tüzérségi jármű tüzet nyit a donyecki régióban (Fotó: MTI/EPA)

A lap úgy folytatja: „A veszteségek láttán az ukrán hadvezetés kénytelen volt taktikát váltani. A legtöbb szárazföldi műveletet leállították, helyette inkább tüzérségi rendszerekkel próbálják meg gyengíteni az orosz harcászati képességeket. Emellett a mégis megvalósított szárazföldi támadások során is lényegesen körültekintőbben haladnak az ukrán csapatok, különös figyelmet fordítva az aknamezőkre.

A lapnak ukrán katonák is nyilatkoztak. Azt mondták: mindenki nagy áttörést remélt a szárazföldi műveletektől, az offenzíva azonban a veszteségek miatt jelentősen lelassult.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a lassulás okait részben nyugati szövetségeseire hárítja: azt mondta nemrég, hogy a NATO-országok fegyverei túlságosan lassan érkeztek, érkeznek meg Ukrajnába, ezért nem tudta időben megindítani az offenzívát, és az oroszoknak volt idejük készülni – írja a New York Times.

Az elmúlt egy hét alatt csaknem 18 négyzetkilométernyi területet vettek vissza az ukrán erők az ország ellen háborút folytató orosz csapatoktól a keleti és a déli országrészben – közölte Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes hétfőn a Telegramon.

„Általánosságban elmondható, hogy az ellenoffenzíva során felszabadított terület már 210,5 négyzetkilométer” – fűzte hozzá a tisztségviselő.

Korábban Maljar arról számolt be, hogy a helyzet a keleti fronton romlott, sajtójelentések szerint az orosz erők két egymást követő napon aktívan nyomultak előre a Harkiv megyei Kupjanszk irányába. A Donyeck megyei Bahmut peremvidékén azonban – Maljar közlése szerint – az ukrán erők nyomulnak előre napról napra. Az úgyszintén a donyecki régióban lévő Avgyijivka és Marjinka települések elfoglalására az orosz hadsereg folytatja a támadó hadműveleteket, de a frontvonal nem mozdult el. A kulcsfontosságú, orosz megszállás alá került Zaporizzsja megyei Bergyanszk kikötőváros felé az ukrán fegyveres erők több mint egy kilométert haladtak előre – tájékoztatott a miniszterhelyettes.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint az orosz hadsereg Ukrajnában már 238 300 katonát veszített el, az elesettek száma az elmúlt napokban 620-szal nőtt.

Az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek nyolc orosz harckocsit, 23 tüzérségi és három légvédelmi rendszert az összesítés szerint.

Megsebesült a fronton Oleh Szencov Szaharov-díjas krími filmrendező, aki öt évet töltött fogolyként Oroszországban és jelenleg katonaként szolgál az ukrán erőknél. Ezt maga Szencov írta meg hétfőn a Facebookon. „Rosszul indult a hét számomra, a visszatérés utáni legelső harci bevetésnél társaimmal tüzérségi tűz alá kerültem” – számolt be. Szavai szerint repesztalálat érte az arcán, a karján és a lábán. Köszönetet mondott a zaporizzsjai orvosoknak, akik ellátták a sebeit.

Szencovot még 2014-ben hurcolta el Oroszországba a Krímből az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB). 2015 augusztusában Oroszországban terrorizmus vádjával húsz év börtönbüntetésre ítélték. 2019 szeptemberében fogolycserével tért vissza Ukrajnába.

Az orosz Nyomozó Bizottság szerint a Krími híd ellen terrortámadás történt, amelyet az ukrán különleges szolgálatok hajtottak végre – derült ki a hatóság sajtószolgálatának hétfői közleményéből.

A TASZSZ orosz hírügynökség által ismertetett dokumentumban a hivatal azt írta: „A nyomozás szerint július 17-ére virradó éjjel a Krími híd egyik szakaszát megrongálták az ukrán különleges szolgálatok által elkövetett terrorcselekményben. Két civil – egy férfi és egy nő, aki a hídon közlekedő személygépkocsiban utazott – meghalt. Kiskorú lányuk megsérült”.

Az orosz Nemzeti Terrorellenes Bizottság a RIA Novosztyi hírügynökség jelentése szerint arról számolt be, hogy

a hidat „három óra öt perckor két vízfelszín felett haladó, pilóta nélküli ukrán eszköz” támadta meg.

Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök – szóvivőjének közlése szerint – arra utasította a helyettese, Marat Husznullin által irányított illetékes kormánybizottságot, hogy foglalkozzon a hídon kialakult vészhelyzet következményeinek felszámolásával. Ezt a bizottságot a miniszterelnök hozta létre Vlagyimir Putyin elnök utasítására a hídon történt tavaly őszi robbanás után.

2022. október 8-án egy teherautót robbantottak fel a Krími hídon. Az incidensben négy ember meghalt, és egy közelben lévő tehervonat dízelolajat szállító tartálykocsijai kigyulladtak. A hatalmas tűzvész hatására a híd közúti szakaszának két pillére összeomlott.  A vasúti és gépjárműforgalom közlekedésének helyreállítása viszonylag gyorsan megtörtént.

Vlagyimir Putyin akkor azt állította, hogy az ukrán különleges szolgálatok rendelték meg és hajtották végre a támadást.

Ukrajna csak idén nyáron ismerte el felelősségét az ügyben. Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes július 10-én azt írta a Telegramon: „273 nap tel el azóta, hogy Ukrajna a Krími híd ellen támadást hajtott végre, amelynek az volt a célja, hogy zavart keltsen az oroszok hadtáputánpótlásában”.

A hídon a hétfő éjszakai incidens miatt átmenetileg szünetelt a forgalom. A vasúti közlekedés időközben újraindult, a kompátkelő működik. A személygépkocsik kompon, a teherautók csak más régiókon keresztül hagyhatják el a Krímet.

Európa biztonsága Ukrajna szuverenitásával kezdődik – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök abból az alkalomból, hogy az ország 33 évvel ezelőtt fogadta el a szuverenitásáról szóló nyilatkozatot.

„Országunk soha nem fogja feladni a szuverenitást. Ez már mindenki számára egyértelmű a világon” – mondta videóüzenetében, amelyet vasárnap este sugároztak Kijevben. Az államfő beszédében egyben köszönetet mondott az ország védelméért harcoló katonáknak.

Az ukrán parlament 1990. július 16-án fogadta el az akkor még a Szovjetunióhoz tartozó ország függetlenségéről szóló nyilatkozatot.

Függetlenségét Ukrajna egy évvel később, a Szovjetunió felbomlásának időszakában, 1991-ben kiáltotta ki.

A dokumentum szerint Ukrajnának saját hadsereggel és saját nemzeti bankkal kell rendelkeznie, de el nem kötelezettnek kell lennie, és nem rendelkezhet nukleáris fegyverekkel. Zelenszkij beszédében azt is mondta, hogy Ukrajna ki fog állni a szabadságáért, függetlenül Oroszország terrorjától.

Zelenszkij elmondta, hogy Ukrajnát a szabadság és a demokrácia példaképének és úttörőjének tekinti Európában. „Ukrajna fogja biztosítani a valódi szabadságot és biztonságot az orosz terrorral szemben egész Európában” – mondta. „Kontinensünk biztonsága Ukrajna szuverenitásával és erejével kezdődik” – szögezte le.

Az ukrán hadsereg megpróbált áttörni Donyeck, illetve Krasznolimanszk felé a hétvégén, de sikertelenül – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint az ukrán hadseregből egy nap alatt 740-en haltak meg, közülük 270-en a Donyeck régióban dúló harcokban. Mint mondta, csak a donyecki hadszíntéren az ukrán erők tizenöt támadását verték vissza, és megsemmisítették Razdolivka és Ivano-Darivka térségében az 54. gépesített dandár, illetve az ukrán Nemzeti Gárda 4. műveleti célú dandárjának lőszerraktárait, valamint a 3. rohamdandár parancsnoki pontját Dilejivka mellett.

Herszonban a 126. ukrán területvédelmi dandár lőszerraktárát semmisítették meg.

Zaporizzsjában a 33. és a 65. ukrán gépesített dandár hadianyagraktáraira mértek csapást.

Közölte azt is, hogy az orosz légvédelem elfogott három HIMARS-, illetve földi célpontok megsemmisítésére átalakított Sz-200-as típusú légvédelmi rakétát, valamint tizenhárom ellenséges drónt is. A megsemmisített haditechnikai eszközök között három, amerikai gyártmányú M777-es tarackot is említett.

origo.hu

Az orosz hadsereg elindult Amerika felé

ripost.hu

Még a rutinos sofőrők is megbukhatnak ezen a KRESZ-teszten – te vajon átmész?

borsonline.hu

Meglepő Eb-jóslat szivárgott ki, Szoboszlai Dominikot is érinti

hirtv.hu

Ádám Martin személyében máris megvan az Európa-bajnokság egyik szupersztárja

ripost.hu

Nem tudták megmenteni: legyőzte a rák, elhunyt a legendás énekes

magyarnemzet.hu

„Szoboszlai Eb-történelmet írt, de...” – a Liverpool honlapján most ez a sztori

ripost.hu

Nem kopogtatni kell a dinnyét vásárláskor, mutatjuk, hogy találod meg a legjobbat

ripost.hu

A legjobb dolog a világon: megmutatta kislányát Krausz Gábor

ripost.hu

Nem hiszed el, mi a sokáig roppanós kovászos uborka titka

ripost.hu

Ennek a 3 csillagjegynek lesz a legboldogabb az idei nyár

ripost.hu

Ez a retró kvíz még azon is kifog, aki benne élt!

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek

POLITIK

A foci-Eb elleni pusztító terrortámadást akadályozott meg a rendőrség

POLITIK

Németországnak "háborúképessé" kell válnia. Jön a hadkötelezettség

POLITIK

Újabb településeket foglaltak el az oroszok

POLITIK

F-16-osok érkeznek Ukrajnába, NATO-repterek is célponttá válhatnak

POLITIK

Scholz szerint Putyinnal is tárgyalni kéne a békéről

POLITIK

Mi várható az amerikai elnökválasztáson?

POLITIK

Ami sok, az sok! Ezt üzenték az amerikai követnek.

POLITIK

Magyar Péter új pártcsaládja helyesli hazánk megbüntetését