Újra téma Brüsszelben az ukrán gabona

Az uniós agrárminiszterek ma tartják soron következő tanácsülésüket Brüsszelben - értesült a Magyar Hírlap brüsszeli forrásból. A találkozón az Ukrajnával összefüggő ügyek és egyebek mellett a spanyol elnökség bemutatja munkaprogramját, és felvázolja a következő félév mezőgazdasági és halászati ​​prioritásait is.

Mint az a mai agrárminiszteri találkozó kapcsán kiderült, napirendi pontjai között szerepel a spanyol elnökség munkaprogramja, a következő félév mezőgazdasági és halászati prioritásai, továbbá más mezőgazdasági kérdések. A miniszterek egészen biztosan megvitatják például a piaci helyzetet az ukrán-orosz háború tükrében, hogy számba vegyék az agrár-élelmiszeripari termékeket és általában az EU agrár-élelmiszeripari ágazatát érintő fejleményeket. Románia a tervek szerint tájékoztatja a Tanácsot az ukrán-orosz háború hatásairól, a kedvezőtlen időjárási körülményekről és a román gazdákra gyakorolt ​​magas inputárakról. Ez különösen izgalmas lesz annak fényében, hogy az orosz erők dunai kikötőket is támadtak, egészen közel Romániához. Az ukrán import és a mezőgazdasági piacok tartós nehézségei mindenesetre összefüggenek - ezzel több ország is egyetért. Lengyelország Bulgária, Magyarország, Románia és Szlovákia nevében is tájékoztatást kapnak a miniszterek az ukrán import mezőgazdasági piacaikra gyakorolt ​​tartós hatásairól ukrán-orosz háború következtében.

A nagy kérdés

Kérdés, mit lép az EU arra az orosz igényre, amelyet a fekete-tengeri gabonakezdeményezés befagyasztása kapcsán lengetett be Moszkva. Oroszország szerint ugyanis, bár ígéret volt, nem valósult meg, miszerint váljék lehetővé az orosz élelmiszer és műtrágya exportja. Brüsszel ugyanis egy dokumentumban azt állítja, miszerint az EU soha nem gátolta az Oroszországból származó élelmiszer, műtrágya és egyéb mezőgazdasági termékek kivitelét. E termékekre nem vonatkoznak uniós szankciók. Hozzáteszik: 2022 márciusában Oroszország jelentette be, hogy ideiglenes exporttilalmat vezet be a gabonafélékre és a műtrágyákra, ami a piacok destabilizálódásához vezetett. Oroszország jelentős műtrágyagyártó és -exportőr – például a nitrogénműtrágyák tekintetében –, a műtrágyák pedig kulcsfontosságúak az agrár-élelmiszeripari termelés biztosításához.

Egy kombájn gabonát rak be egy teherautóba a kijevi régióbeli Kivshovata falu közelében lévő szántóföldön 2023. július 18-án

Fotó: Sergei SUPINSKY / AFP

Az ukrán-orosz háború súlyosbította a globális élelmezési válságot. Az élelmiszer-ellátás egyre növekvő bizonytalanságának kezelése terén az uniós országok kiemelt prioritásnak tekintik, hogy segítsék Ukrajnát agrár-élelmiszeripari termékeinek exportjában, amelyet súlyosan akadályoz az ukrán-orosz háború. Ukrajna az alapvető élelmiszerek – például a búza és a kukorica – egyik legfőbb termelője és exportőre: 2016 és 2021 között az ország búzaexportjának mintegy 90 százaléka Afrikába és Ázsiába irányult, támogatva az élelmezésbiztonságot a világ egyes leginkább hátrányos helyzetű régióiban.

Minden búza gabona, de nem minden gabona búza

Az ukrán kikötőknek a háború kezdete óta tartó orosz blokádja nyomán körülbelül 20 millió tonna gabona rekedt a Fekete-tenger partvidékén található tárolósilókban. A múlt év májusában az Európai Bizottság ezért cselekvési tervet terjesztett elő EU–Ukrajna szolidaritási folyosók létrehozása céljából. A cselekvési terv arra irányult, hogy szárazföldi útvonalak kialakítása révén Ukrajna segítséget kapjon mezőgazdasági termékeinek exportálásához. A szolidaritási folyosók 2022. májusi létrehozása óta azokon több mint 45 millió tonna mezőgazdasági termék, többek között gabona és olajos magvak kivitelére került sor.

Aratás Ukrajnában - a világ „kenyérkosaraként” ismert ország sokkal több búzát termeszt, mint amennyit elfogyaszt, és exportja hozzájárul a globális élelmezésbiztonsághoz

Fotó: Sergei SUPINSKY / AFP

A háború előtt ugyanakkor az ukrán gabona 90 százalékát a Fekete-tengeren keresztül exportálták. A háború óta a gabonának csak a felét szállítják tengeri úton, 55 százalékát a szolidaritási folyosókon keresztül. A múlt év júliusában ugyanis Oroszország – az ENSZ és Törökország közvetítésével Ukrajnával kötött megállapodás nyomán – beleegyezett, hogy feloldja Ukrajna fekete-tengeri kikötőinek blokádját. Ezt követte a fekete-tengeri gabonakezdeményezés elindítása, amely a gabona és egyéb élelmiszerek Ukrajnából származó, tengeri útvonalakon folytatott exportját hivatott megkönnyíteni.

Tovább nőhet az élelmezési válság

Idén júliusig csaknem 33 millió tonna mezőgazdasági áru hagyta el Ukrajnát a fekete-tengeri gabonakezdeményezésnek köszönhetően. A kezdeményezés keretében szállított búza 65 százaléka a fejlődő országoknak jutott, többek között az ENSZ Élelmezési Világprogramjának (WFP) humanitárius műveletein keresztül. Ukrajna a WFP legnagyobb búza beszállítója volt 2022-ben; a Világprogram globális szemesbúza-beszerzésének több mint felét biztosította. Oroszország azonban 2023 júliusában úgy döntött, hogy megszünteti a fekete-tengeri gabonakezdeményezést. Az EU egyértelműen elítélte Oroszország döntését, és a kezdeményezésre irányuló munka haladéktalan újra indítását sürgette. És itt kanyarodunk vissza a cikk elején felvetett kérdéshez: mit lép Brüsszel a fent említett orosz felvetésre.

Egy vásárló gabona- és keményítőtartalmú termékeket nézeget egy szupermarketben Franciaországban

Fotó: Nicolas Guyonnet / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP

Egy biztos: a magas élelmiszerárak következtében az emberek nehezebben tudnak élelmiszert vásárolni, és az árak további nyomást gyakorolnak az alacsony jövedelmű háztartásokra, többek között az EU-ban is. A válság hatása valószínűleg hosszú távon is érződik majd, különösen a fejlődő országokban. A WFP szerint 2022-ben a szükségletek példátlan szintet értek el. A világon rekordmennyiségű, 349 millió ember szembesült akut éhínséggel.  Az uniós országokat nem fenyegeti élelmiszerhiány. Az EU az agrár-élelmiszeripari termékek vezető termelője – 2022-ben a világ vezető kereskedője is volt –, és bár az ukrán-orosz háború és az éghajlatváltozás hatással van a termelésre, az uniós élelmiszerrendszer továbbra is szilárd és megbízható. Az infláció és a magasabb élelmiszerárak azonban erősen sújtják az uniós országok polgárait. A megfizethetőség az egyik legfontosabb megoldandó kérdés az uniós vezetők számára, különös tekintettel azon alacsony jövedelmű és kiszolgáltatott csoportokra, akiket a legjobban sújt a helyzet. Az Eurostat szerint az élelmiszerárak az unióban 2023 márciusában 19 százalékkal voltak magasabbak 2022 azonos hónapjához képest.

Az agrárminiszteri tanácsülésen a peszticidek fenntartható használata kapcsán a miniszterek az Európai Bizottság által szolgáltatott információk alapján véleményt cserélnek a legújabb javaslat hatásvizsgálatát kiegészítő tanulmányról. A növényvédő szerek (peszticidek) olyan anyagok és azok keverékei, (vegyszerek, biológiai szubsztanciák és egyebek), melyek alkalmazásának a célja a növények, termények védelme, és a károsító élőlények távol tartása, terméketlenné tétele, elpusztítása. A miniszterek tárgyalnak az egyes új genomikai technikákkal előállított növényekről, valamint élelmiszer- és takarmánytermékekről szóló rendeletről szóló bizottsági jogalkotási javaslatról is.