Újabb ukrán dróntámadás Moszkva ellen

Az orosz védelmi minisztérium terrorista dróntámadással vádolta meg Kijevet hétfőn, miután Moszkva polgármestere közölte, hogy a belvárosban két épületet találat ért, és médiajelentések szerint roncsokat találtak a védelmi minisztérium közelében.

A védelmi minisztérium a Telegram üzenetküldő alkalmazáson jelentette be, hogy két drónt semmisítettek meg.

Szergej Szobjanyin polgármester szintén a Telegramon közölte, hogy a drónok hajnali 4 óra körül két, nem lakóházként szolgáló épületet találtak el. Hozzátette: „komoly károk vagy áldozatok” nem voltak.

A jelentésekből nem derült ki, hogy az épületek a drónok célpontjai voltak-e, vagy csak rájuk zuhantak.

Az orosz állami hírügynökségek a mentőszolgálatok közleménye alapján arról számoltak be, hogy drónmaradványokat találtak a Moszkva központjában húzódó Komszomolszkij sugárúton, mintegy 2 kilométerre a védelmi minisztériumtól.

A hírügynökségi jelentések hozzátették, hogy a Komszomolszkij sugárutat és a Lihacsov sugárutat lezárták a közlekedés elől, mivel egy magas irodaépület megrongálódott.

Az orosz védelmi minisztérium tévécsatornája, a Zvezda egy videófelvételen azt mutatta, hogy egy magas épület felső szintjein kitörtek az ablakok, és megrongálódott az épület szerkezete.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg főparancsnoka elismerte egy amerikai lapnak adott interjúban, hogy orosz területen is hajtottak végre támadásokat.

„Ez a mi problémánk, és nekünk kell eldönteni, hogyan végezzünk az ellenséggel. Egy háborúban lehetséges és szükséges is, hogy a másik területén öljük meg (az ellenséges erőket)” – fogalmazott Zaluzsnij a Washington Postban – helyi idő szerint – pénteken megjelent interjúban.

Oroszország határ menti régióiban rendszeresen előfordulnak ukrán tüzérségi belövések és dróntámadások. A Washington Post megjegyezte, hogy a kijevi hatóságok eddig jellemzően nem ismerték el, hogy ilyen jellegű támadásokat is végrehajtanak.

Az ukrán főparancsnok a lapnak azt is elmondta, hogy a határon átnyúló támadásokhoz Ukrajnában gyártott fegyvereket használnak.

„Ha partnereink félnek attól, hogy használják a fegyvereiket, akkor majd mi a sajátunkkal fogunk végezni az ellenséggel” – mondta Zaluzsnij, utalva arra, hogy az Ukrajnának fegyvereket szállító nyugati országok a támogatásuk feltételéül szabták, hogy a szállítmányok orosz területen nem használhatók fel.

Lőszerraktárt ért ukrán találat a Krím félszigeten fekvő Dzsankojban hétfőn, miközben az oroszok újra Odesszát támadták az éjszaka folyamán – közölték helyi illetékesek.

Az orosz légvédelem tizenegy ukrán drónt fogott el vagy semlegesített Dzsankoj térségében – mondta el Szergej Akszjonov, az Oroszország által 2014-ben egyoldalúan elcsatolt Krím félsziget vezetője.

Akszjonov szerint Kirovszke körzetben egy lakóépület is megrongálódott a támadásban. A kormányzó hozzátette: biztonsági okokból lezárták a vasúti közlekedést Dzsankojban, és felfüggesztették a közúti közlekedést a települést Szimferopollal összekötő autópályán.

A krími vezető emellett öt kilométeres körzetben elrendelte a térségbeli falvak lakosságának evakuálását.

Dzsankoj közelében orosz légi támaszpont található.

Eközben az oroszok újra a fekete-tengeri Odesszát támadták, lerombolva egy gabonatárolót. A csapásban négy kikötői dolgozó megsérült – tájékoztatott Ukrajna déli parancsnoksága a közösségi médiában hétfőn.

Úgy tudni, hogy a támadásban három drón semmisült meg – fűzte hozzá a parancsnokság.

Ukrajna a Fekete-tengeren a hadviselés új korszakát nyitotta meg öngyilkos tengeri drónjaival. Ezeket a speciális, harci járműveket robbanóanyaggal fegyverzik fel, majd ellenséges célpontokba irányítják olyan sebességgel, hogy a rajtuk található töltet felrobbanjon, ezzel súlyos károkat okozva.

Kedden Oroszország arról számolt be, hogy erői visszavertek egy ukrán dróntámadást a Krím félszigeten. A támadás egy nappal azután történt, hogy tengeri drónokkal támadtak a Kercsi hídra, amelyen ideiglenesen leállt az autóforgalom.

A jelentések az ukrán ellentámadást emelik ki a történtek kapcsán, amelyet az írtak szerint a Krímen főként drónok és nagy hatótávolságú rakéták bevetésével folytatnak majd.

„Ukrajna robbanószerkezetes, személyzet nélküli felszíni hajókat (USV-ket) alkalmaz, amelyek félelmetes fegyverek az orosz flotta és a tengeri infrastruktúra ellen” – mondta Scott Savitz, a RAND Corporation amerikai kutatószervezet vezető elemzője.

A szakértő elemzése szerint a vízi drónok nagy robbanótöltet hordozására alkalmas hajók, amelyeket csapásmérési képességük tesz különösen veszélyessé.

Ráadásul ezeket még a fejlett orosz technika is nehezen észleli. Emellett a drónok viszonylag alacsony ára – körülbelül 83 millió forint – azt is lehetővé teszi, hogy Ukrajna nagy számban hajtson végre támadásokat orosz hadihajók ellen.

Az ukrán erők úgynevezett USV-ket (személyzet nélküli vízfelszíni hajókat) vetnek be. Ezek vízsugaras hajtásukkal maximálisan 80 kilométer per órás sebességre képesek. A bevetéskor az eszközt kezelő ember a fedélzeten elhelyezett kamerát használja a célpontok azonosítására, majd nagy sebességgel nekivezeti a drónt a célpontnak. Orosz légibombákról származó két gyutacs található a vízi drón orrában, amely az ellenséges hajótestbe csapódáskor beindítja a robbanófejet.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2022-ben pénzgyűjtési kampányt indított egy flottányi vízi drón építésére, hogy megvédjék az ukrán városokat a fekete-tengeri hajókról indított orosz rakétacsapásokkal szemben.

A szevasztopoli kikötő elleni támadás során kerültek először elő az ukrajnai konfliktusban a vízi drónok.

Moszkva szerint 2022. október 29-én Ukrajna haditengerészeti drónokkal – az értesülések szerint legalább 7 darabbal – támadott meg orosz hadihajókat Szevasztopol kikötőjében, az orosz fekete-tengeri flotta székhelyén. A támadás akkor nem süllyesztett el egyetlen hajót sem, viszont Moszkvát arra kényszerítette, hogy kiépítse a krími kikötők védelmét, és hogy hadihajókat hajózzanak a kikötő védelmén kívülre.

A haditengerészeti drónokkal megismételt támadások arra késztették Oroszországot, hogy fokozott biztonsági intézkedéseket tegyen a szevasztopoli katonai kikötő bejáratánál és az ott állomásozó hajók körül.

Az oroszok hálókat, pontonokat és egyéb akadályokat szereltek fel, valamint az ellenséges búvárok felderítésére kiképzett delfineket telepítettek a kikötő közelébe.

H. I. Sutton független védelmi elemző szerint Oroszország megpróbálja álcázni hadihajóit egy első világháborúban is alkalmazott technikával. A hadihajók orrát és a tatját – a hajó hátulsó felét – sötét színűre festették, ezzel pedig összezavarják az öngyilkos drónok és a műholdak kezelőit, megakadályozva őket abban, hogy könnyen azonosítsák a fontosabb hajókat – az orosz hadihajók így rövidebbnek tűnnek a kamera képén. A szakértő szerint ez is bizonyítja, hogy az orosz haditengerészet komolyan veszi a tengeri drónok jelentette fenyegetést.

A krími ellentámadás egyik fő fegyverei lehetnek a haditengerészeti drónok.

Bár Ukrajna céljait illetően visszafogottan nyilatkozott a folyamatban lévő ellentámadásról, Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy fegyveres erőik nem nyugszanak, amíg a Krím ellenőrzésük alá nem kerül.

Ugyanakkor Moszkva is világossá tette, hogy a Krímet mindenáron meg kell tartani. Vlagyimir Putyin többször is ellátogatott a szigetre, hogy nyomatékosítsa azon állítását, hogy a Krím orosz föld. Dmitrij Medvegyev az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese odáig ment, hogy azt mondta, Oroszország nukleáris fegyvereket is bevetne, ha Ukrajna vagy a NATO azzal fenyegetne, hogy elvegye az orosz kézen lévő félszigetet.