Újabb támadás a magyar EU-elnökség ellen

Az Európai Unió intézményeinek nyári szünete előtt az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE) és az alkotmányügyi bizottság (AFCO) politikusai közös ülésükön adtak hangot a 2024-es magyar soros elnökség iránti aggodalmuknak. A magyar elnökség kapcsán az EP lehetőségeinek számbavételéhez meghívták az Európai Tanács soros elnökségének gyakorlásával foglalkozó Meijers-bizottságot is, amelynek jogi szakértői rávilágítottak, hogy a parlamentnek nincs jelentősebb mozgástere a kérdésben. A holland jogászok és civilek által alapított Meijers-bizottság az EU-s jogok és a demokratikus értékek védelme mellett a migráció védelmében is rendszeresen megnyilvánul.

Az Európai Tanács elnökségének rotációs rendszerében maga a tanács a jogalkotó, amely meghatározza az elnökség működését – fogalmazott John Morijn, a Meijers-bizottság tagja a LIBE és az AFCO tagjai előtt az Európai Parlamentben. Bár az európai emberi jogok adjunktusa szerint ellentmondásos lehet, hogy hazánkkal és Lengyelországgal szemben folyamatban van a 7. cikkely szerinti eljárás, az Európai Bíróság elítélő határozatokat hozott mindkét tagállammal szemben, valamint az Európai Bizottság is e két ország kapcsán fogalmazta meg a legtöbb negatív észrevételét, mégis a soros elnökség módosítására az Európai Parlamentnek legfeljebb javaslattételi lehetősége van.

A szakértők rámutattak, hogy az EP meghatározhat olyan szabályokat, amelyek alapján diszkvalifikálnak adott tagállamokat a soros elnökség alól, azonban nem lenne kötelező jogi érvényű, hanem vitát indítana.

A szakértői beszámolók fényében a jelen lévő baloldali politikusok arra a következtetésre jutottak, hogy folytatniuk kell a politikai nyomásgyakorlást Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. A hazánkat rendszeresen bíráló holland Sophie in ’t Veld (Renew) például úgy vélte, hogy az EP minimálisra csökkenthetné az együttműködést a magyar soros elnökséggel.

„Soha senki nem írta le, hogy nekünk a tanács elnökségével kapcsolatot kellene tartani” – fogalmazott, majd arról beszélt, hogy az EP „a saját életét tenné ezzel jobbá, és ha a tanács a magyar elnökséget akarja, akkor ez az ő problémája”.

Megjegyzendő, hogy a holland politikus jó eséllyel nem lesz már jelen az Európai Parlamentben a 2024-es magyar elnökség idején, mivel új pártja, a Volt visszautasította az EP-képviselői jelölését.

Magyarország leghangosabb kritikusai között volt ismét a német zöldpárti politikus, Daniel Freund is, aki a legutóbbi strasbourgi felszólalását megismételve azzal büszkélkedett, hogy munkásságuk eredményeképpen 28 milliárd eurót fagyasztottak be a hazánknak járó uniós forrásokból. A politikus szerint ez olyan volumenű eredmény, hogy a soros elnökség módosítása sem lehetne akadály.

Ugyanakkor fájlalta, hogy a források befagyasztásának az utca emberére nézve nincs mellékhatása.

A politikus azt is hangsúlyozta, hogy nem érdemes az összes tagállamra vonatkozóan a soros elnökség feltételeként megszabni, hogy nem állhatnak jogállamisági eljárás alatt, mivel az ellenállást váltana ki belőlük. Freund szerint kettős feltételt kell meghatározni. Ennek alapjául az EP által elfogadott Delbos-Corfield-jelentést vette, amelyben Magyarországot választási autokráciaként határozták meg. Freund szerint hazánk esetében nem teljeskörűen demokratikus országról van szó, amelyre ezért továbbra is nyomást kell gyakorolni.

Az úgynevezett „eszmecsere” során a független Meijers-bizottság független jogásza, John Morijn is megjegyezte, hogy az EP-nek válaszolnia kell az illiberális rendszerekre. Majd a lengyel soros elnökséget illetően abbéli reményét fejezte ki, hogy kormányváltás fog bekövetkezni Lengyelországban.

„Reménykedjünk abban, hogy Lengyelországban változások lesznek a választások után” – fogalmazott.

A LIBE–AFCO-ülésen a baloldali képviselők részéről többször felmerült hazánk és Lengyelország érintettsége a jogállamisági eljárásban. A jogi szakértők meglátása szerint az EP számára járható út lenne, hogy a magyar soros elnökség alatt például jogállamisági ügyeket ne tárgyaljanak.

Ez esetben azonban a soros elnökségi poszton hazánkat követő Lengyelország esetében is ki kellene zárni a jogállamisági kérdések megvitatását a tanáccsal, ami azt jelentené, hogy egy évig nem születnének érdemi döntések ilyen ügyekben.

Mindazonáltal, ahogyan a meghívott jogi szakértők is elmondták, az Európai Parlamentnek a tanácsi témák meghatározására sincs hatása. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a magyar elnökség egyik fő célja az EU-s intézményeken belüli olyan reformok elindítása, amelyek biztosítják, hogy az uniós intézményeiben is érvényesüljenek a jogállamisági feltételek.

A jogállamiság témájában csak az lehet előremutató, ha a politikailag motivált uniós diskurzus helyét elfogulatlan, kormányközi alkotmányos párbeszéd veszi át – nyilatkozott Varga Judit igazságügyi miniszter hétfőn az MTI-nek az EU-tagállamok uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozására érkezve.

Varga Judit hozzátette, hogy „sajnálatos módon e téren semmi sem változott, és továbbra is fennáll a kettős mérce.”

Az igazságügyi miniszter a tanácskozás napirendjét ismertetve elmondta: ami a hosszú távú uniós költségvetés felülvizsgálatát illeti, a tagállami vezetők 2020-ban megállapodtak, hogy erre nem kerül sor, azonban az Európai Bizottság ezt figyelmen kívül hagyva máris több forrásra tart igényt, ugyanakkor nem tudja megmagyarázni, hogy a pénzek miért fogytak el.

Mint mondta, a felülvizsgálati csomag egyik új eleme egy hatalmas újabb támogatás Ukrajnának, amely négy évre 50 milliárd eurónyi segélyt irányoz elő, azonban még tisztázatlan, hogy ennek mekkora része lenne a támogatás, mekkora része lenne a hitel. Hozzátette: a bizottság további adminisztrációs költségekre is forrásokat kér, miközben a tagállamoktól azt várja, hogy viseljék el az Oroszország elleni szankciók okozta inflációt és az energiaválság okozta gazdasági kihívásokat.

Véleménye szerint a legsúlyosabb elvi probléma mégis az, hogy a bizottság úgy vizsgálná felül uniós büdzsét, hogy közben sok tagállam, köztük Magyarország még egy fillért sem kapott például a helyreállítási alapból.

Varga Judit felhívta a figyelmet: Magyarország több évvel ezelőtt szolidáris volt, és az egység jegyében ratifikálta a közös nagy uniós hitelfelvételt, amelyből „mindenféle mondvacsinált okok miatt még egyetlen egy fillért sem kapott”. Hangsúlyozta, hogy ezt az elsődleges kérdést kell először is tisztázni, mielőtt bármilyen más kérdésben tovább akarna lépni az uniós döntéshozatal.

Másrészt pedig – tette hozzá – nem lehet olyan döntést hozni, amely több évre elkötelezné az uniós országokat egy nagy mértékű finanszírozás mellett, amelynek részletei nincsenek tisztázva.

A háború miatt vennék el az EU-elnökséget Magyarországtól – ismerte el Brüsszelben annak az európai parlamenti kezdeményezésnek az egyik szószólója, aki elvenné országunktól a jövő évi soros uniós elnökséget. A francia zöldpárti Gwendolin Delbos-Corfield szerint az Ukrajnában dúló háború akkor még nem ér véget, és nem mindegy, hogy mit képvisel az uniós elnökség. A javaslatról holnap szavazhatnak Brüsszelben.  

Egymásnak adták a szót az európai parlament liberális és zöldpárti politikusai két hete Brüsszelben. A baloldali képviselők arról a határozati javaslatról tartottak sajtótájékoztatót, amellyel az Európai Parlament azt szeretné elérni, hogy hazánk ne tölthesse be az unió soros elnökségét 2024-ben.

Felújított Sargentini-jelentés – így nevezte a parlament legutóbbi őszi próbálkozását a mostani javaslat egyik előterjesztője, a francia zöldpárti Gwendolin Delbos Corfield. A baloldali EP-képviselő percekig tartó fejtegetése közben váratlanul azt is elismerte, hogy hazánk háborúval kapcsolatos álláspontja az, ami újra mozgásba hozta őket.

 „Magyarország elnöklése alatt áll majd fel az új bizottság, és ebben az időszakban fektetjük le a következő öt év alapvetéseit. De minden bizonnyal addig az Ukrajnában dúló háború sem ér véget, és halljuk Magyarország erős álláspontját ezzel kapcsolatban. Nem mindegy, hogy a következő elnökség milyen álláspontot képvisel az egész unió nevében, tehát jó hír, hogy létezik a tervünk, szinte csodával határos, hogy kitaláltuk és most napirenden van” – lelkendezett a politikus, és hozzátette, hogy ő személy szerint évek óta lobbizik az Európai Bizottságnál és az Európai Tanácsnál az elnöki rotáció módosításáért, de a téma eddig tabu volt.

Szintet lépett Brüsszel – így értékelte az EP tervezetét az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója. Kovács Attila úgy fogalmazott:

árulkodó, hogy a jelentés előterjesztői javarészt háborúpárti baloldali politikusok, akik bele akarják sodorni Magyarországot szomszédban dúló a fegyveres konfliktusba.

 „Háborúpárti zsarolásról beszélhetünk. Magyarország egyetlen józan országként az Európai Unióban, ebben a sokak által bolondokházának titulált társaságban kiáll az azonnali fegyverszünet mellett, kiáll a béke érdekében tett lépések mellett és nemet mond a háborúra” – mondta a szakértő.

Az előterjesztők között ott van például az a német zöldpárti Daniel Freund, aki – miután a magyar miniszterelnök a CPAC budapesti konferenciáján kifejtette, hogy hazánk a migráció és a genderlobbi mellett a háborút is egyértelműen elutasítja, szinte azonnal fenyegetőzésbe kezdett. Később Budapesten ő is elismerte, hogy maga is a fegyverszállítások pártján áll.

A magyar politikusok közül a jelentés előmozdítói között ott van a momentumos Cseh Katalin is. Ő is többször hangoztatta, hogy szerinte fegyverekkel kell segíteni Ukrajnát a háborúban.

Az EP-képviselők áprilisban tűzték zászlóra az elnöki poszttól hazánkat megfosztani kívánó javaslatot. Csakhogy elemzők szerint hiába – az uniós szerződések alapján ugyanis az Európai Parlamentnek nincs beleszólása abba, hogy az unió állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács hogyan dönt ebben a kérdésben.

„Márpedig én meg akarom mondani a tanácsnak, hogy mit csináljon” – mondta  a javaslat ismertetésén a holland munkáspárti Thijs Reuten, a képviselők pedig ezzel le is zárták a hatáskörük túllépéséről szóló kritikákat.

Gwendolin Delbos Corfield ugyanakkor elismerte, hogy Magyarország megbüntetéséhez kreativitásra lesz szükségük, ám szerinte ebben már van tapasztalatuk.

„Az elnökség kérdéséről és a lehetőségeinkről, hogy ezt megakadályozzuk, a szerződések nem szólnak, sőt még a szakértők vagy a tagállamok előtt sem világos, hogy mit tehetünk. Szóval nekünk kell kitalálni, de végül is már a hetes cikkely szerinti eljárás során is ezt csináltuk az első naptól kezdve” – mondta Corfield.

Az Európai Parlament háborúpárti baloldali többsége újabb összehangolt támadásra készül Magyarország ellen a békepárti álláspontja miatt – erről a Fidesz európai parlamenti képviselője beszélt az M1-nek Brüsszelben. Hidvéghi Balázs hangsúlyozta:

az Európai Parlament néhány szélsőséges, kontrollt vesztett képviselő foglyává vált azzal, hogy ilyen abszurd szövegeket egyáltalán napirendre vesz.

„Tarthatatlan álláspontokat foglalnak bele ebbe a szövegbe, és az a javaslat pedig, ami azt mondja, hogy Magyarország ne töltse be, ne tölthesse be az unió elnökségét jövőre, az meg egész egyszerűen és direkten szembemegy az uniós joggal, az uniós szerződéssel, tehát hogyha egyáltalán beszélhetünk itt jogállamisági problémáról, akkor az itt van Brüsszelben, itt az Európai Parlamentben, és nem Budapesten” – mondta a fideszes EP-képviselő.