Újabb orosz légicsapásokat jelentettek Odesszából

Orosz rakétatámadás érte az észak-ukrajnai Csernyihiv megyét is. Eltaláltak egy művelődési házat, amelynek egyik alkalmazottja életét vesztette – közölte Vjacseszlav Csausz, a régió kormányzója pénteken a Telegramon.Hozzátette, hogy még tart a megrongálódott épület romjainak eltakarítása. A délkelet-ukrajnai Zaporizzsja megyében négy ember halt meg, és kettő szenvedett sebesüléseket azt követően, hogy az orosz erők ágyútüzet nyitottak egy infrastrukturális létesítményre – tájékoztatott Jurij Malasko, a régió kormányzója.

Legalább ketten megsérültek az Odesszára mért péntek hajnali újabb orosz légicsapásokban – közölte Oleh Kiper, az odesszai katonai közigazgatás vezetője a Telegramon.

Az oroszok Kalibr típusú rakétákat lőttek ki a Fekete-tengerről. A kikötővárost már a negyedik alkalommal támadták a héten, és ismét gabonatárolókat vettek célba. Kiper elmondta: a csapások miatt száz tonna borsó és húsz tonna árpa semmisült meg.

Odessza azon kikötők egyike, ahonnan Ukrajna a tavaly kötött fekete-tengeri egyezmény keretében gabonát szállított a nemzetközi piacra. A megállapodás hétfőn lejárt, és Oroszország jelezte: nem kívánja meghosszabbítani azt.

Kína pénteken megerősítette, hogy a csütörtökön Odesszára mért orosz csapásban megrongálódott a kínai főkonzulátus épülete. Egy kínai külügyi szóvivő szerint a konzulátus ablakaiban és falburkolatában keletkezett kár. A diplomáciai képviselet dolgozói nem tartózkodtak az épületben, és senki sem sérült meg – tette hozzá a szóvivő, megjegyezve, hogy Kína figyelemmel követi a fejleményeket, és kapcsolatban áll az érintettekkel.

Eközben az orosz védelmi minisztérium a Telegramon arról tájékoztatott, hogy a Fekete-tengeri Flotta éles lőszerrel gyakorlatozott. A művelet keretében rakétákkal kilőttek egy hajót a Fekete-tenger északnyugati részén, lezártak egy kijelölt területet, valamint gyakorolták egy támadó hajó elfogását – tette hozzá a tárca.

A Nyugat csalódott az ukrajnai ellentámadás miatt, amely nem hozott eredményeket – jelentette ki pénteken Vlagyimir Putyin elnök az orosz Biztonsági Tanács ülésén.

„Ma nyilvánvaló, hogy a kijevi rezsim nyugati kurátorai egyértelműen csalódtak az úgynevezett ellenoffenzíva eredményeiben, amelyet a jelenlegi ukrán hatóságok az előző hónapokban nagy hangon híreszteltek” – mondta az államfő.

Putyin figyelmeztetett, hogy Oroszország minden rendelkezésére álló eszközzel válaszolni fog, ha a Nyugat agressziót indít Fehéroroszország ellen. „Fehéroroszország az (orosz-fehérorosz) Szövetségi Állam része, a Fehéroroszország elleni agresszió elszabadulása az Oroszországi Föderáció elleni agressziót jelenti. Erre minden rendelkezésre álló eszközzel válaszolni fogunk” – jelentette ki.

Az ülésen Szergej Nariskin, az orosz külföldi hírszerzés (SZVR) vezetője azt mondta, a lengyel vezetés egyre erősebben hajlik arra, hogy csapatokat küldjön Nyugat-Ukrajnába, és így ellenőrzése alá vonja a területet.

Putyin kijelentette, hogy a lengyel-litván-ukrán katonai egységet a tervek szerint Nyugat-Ukrajna területeinek megszállására használják fel.

„Nem tehetek mást, mint hogy kommentálom az imént elhangzottakat és a sajtóban megjelent jelentéseket egy bizonyos úgynevezett lengyel-litván-ukrán magasabb egység létrehozásának terveiről. Vagyis nem valamiféle zsoldosok csoportosulásáról van szó – ilyenekből van elég, és azokat megsemmisítik –, hanem egy szabályos, felszerelt katonai egységről, amelyet ukrán területen tervezett műveletekre kívánnak felhasználni” – mutatott rá Putyin.

„Ideértve a modern Nyugat-Ukrajna biztonságának állítólagos szavatolását, sőt, ha a dolgokat a nevükön nevezzük, e területek későbbi megszállását. Hiszen a perspektíva nyilvánvaló – ha lengyel egységek belépnek például Lembergbe vagy más ukrán területekre, akkor ott is maradnak. Ott maradnak örökre” – hangoztatta.

A Nyugat az „ukrán ágyútöltelék” mellett lengyeleket, litvánokat és mindenkit be akar vetni, akit nem sajnál. Putyin szerint a lengyel hatóságok „revansista terveket” szőnek, ugyanakkor nem mondanak igazat a népüknek.

„Az igazság az, hogy az ukrán ágyútöltelék a Nyugat számára nyilvánvalóan már nem elég. Ezért új, feláldozható anyagot terveznek felhasználni – magukat a lengyeleket, a litvánokat és a listán lejjebb mindenkit, akit nem sajnálnak” – fejtette ki Putyin.

Úgy vélekedett: „nincsenek eredmények (az ukrán ellentámadásnak) – legalábbis még nincsenek. Nem segítenek sem a kijevi rezsimbe pumpált kolosszális erőforrások, sem a nyugati fegyverek – tankok, tüzérség, páncélozott járművek, rakéták – szállítása, sem a több ezer külföldi zsoldos és tanácsadó bevetése, akik a legaktívabb módon próbáltak meg áttörni hadseregünk frontján” – jelentette ki.

Az orosz elnök egyúttal emlékeztetett arra, hogy Lengyelország Joszif Sztálin döntésének köszönhetően kapta meg nyugati területeinek jelentős részét. Varsó ezt látszólag elfelejtette, de Moszkva kész emlékeztetni rá

– hangoztatta.

„A Szovjetuniónak, Sztálin álláspontjának köszönhetően Lengyelország jelentős nyugati, korábbi németországi területeket kapott. Ez pontosan így van, a mai Lengyelország nyugati területei Sztálin ajándéka a lengyeleknek. Varsói barátaink elfelejtették ezt? Emlékeztetni fogjuk őket erre” – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin., 

Kijev elkezdte használni az Egyesült Államok által szállított kazettás bombákat és lőszereket – közölte a Fehér Ház helyi idő szerint csütörtökön.

Arra a kérdésre, hogy a washingtoni kazettás bombákat Kijev telepíti- és használja-e, a Fehér Ház szóvivője igennel válaszolt. John Kirby szerint e fegyverek frontvonalra történő telepítésére nagyjából az elmúlt héten került sor. Az ukrán erők megfelelően és hatékonyan alkalmazzák őket, és valóban hatással vannak az orosz védelmi alakzatokra és Moszkva védelmi manővereire – tette hozzá a szóvivő.

Joe Biden amerikai elnök a CNN amerikai hírtelevízió által július elején sugárzott interjúban azt mondta, hogy „nagyon nehéz döntést” hozott e fegyverek Ukrajnának történő szállításáról, amit azzal indokolt, hogy Kijev „kifogyott a lőszerekből”.

A kazettás bombák akár több száz apró robbanótöltetet is szétszórhatnak, amelyek a talajban maradva a konfliktus befejeződése után a polgári lakosság számára is kockázatot jelentenek. Aki a kazettás lőszerek által beterített területen tartózkodik, nagy valószínűséggel meghal vagy súlyosan megsérül.

Használatukat számos ország betiltotta egy 2008-ban Oslóban aláírt egyezmény alapján. Ennek a megállapodásnak viszont nem részese sem Oroszország, sem az Egyesült Államok és Ukrajna sem.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija-1 közszolgálati televíziós csatornának adott, vasárnap sugárzott interjújában hangsúlyozta, hogy „Oroszországnak jó készletei vannak kazettás bombákból”, és azzal fenyegetett, hogy a frontvonalon is beveti őket, ha Kijev ilyen típusú fegyvert használna.

Az ukrán hadsereg viszont a konfliktus kezdete óta azzal vádolja Moszkvát, hogy használja a kazettás bombákat és lőszereket.

Újabb nagy összegű katonai segélyt jelentett be szerdán az Egyesült Államok Ukrajna számára.

A védelmi minisztérium (Pentagon) közlése szerint az 1,3 milliárd dolláros (433 milliárd forint) segélyt különösen az ukrán légtér védelmére, valamint a lőszerigények fedezésére szánják.

A tájékoztatás szerint a felszerelést a hadiipari vállalatoktól szerzik be, nem az amerikai hadsereg készleteiről vételezik.

A beszerzések között négy NASAMS-légvédelmi rendszer, drónok, illetve a pilóta nélküli repülőeszközök elhárítását szolgáló felszerelések, valamint 150 tartálykocsi, 115 szállítójármű és lőszerek is szerepelnek.

Az Egyesült Államok eddig összesen több mint 40 milliárd dollár értékben nyújtott, illetve ígért katonai támogatást a kijevi vezetésnek az ukrajnai orosz hadművelet 2022. február 24-i kezdetét követően. Az amerikai kormányzat alig két hete jelentette be, hogy vitatott kazettás lőszereket is szállít Ukrajnának.