Újabb fegyverszállítmányok Ukrajnának

Franciaország és Németország újabb fegyverszállítmányokat jelentett be Ukrajnának a NATO vilniusi csúcstalálkozóján kedden.A német védelmi minisztérium tájékoztatása szerint Berlin további fegyvereket szállít Ukrajnának csaknem 700 millió euró értékben.

Németország – amely az Egyesült Államok után Ukrajna második legnagyobb katonai támogatója – két Patriot-indítórakétát, 40 Marder típusú páncélozott járművet, 25 Leopard 1 A5-ös harckocsit és 20 ezer tüzérségi lövedéket küld – közölte a védelmi tárca.

A listán szerepelnek még felderítő és védelmi drónok, egy Luna taktikai felderítő és elektronikus hadviselési drónrendszer, aknák és egy tábori kórház részei.

„Nagy örömömre szolgál, hogy ma Vilniusban sikerült véglegesítenünk egy új katonai segélycsomagot, amellyel Ukrajnát támogatjuk az orosz agresszió elleni küzdelemben” – mondta Boris Pistorius német védelmi miniszter.

Emmanuel Macron francia elnök közölte, hogy Franciaország nagy hatótávolságú SCALP (Storm Shadow) rakétákat szállít Ukrajnának.

„Úgy döntöttünk, hogy új, mélységi csapásmérésre alkalmas rakétákat szállítunk Ukrajnának” – mondta Macron Vilniusban a mennyiség pontosítása nélkül.

A francia államfő hangsúlyozta: fontos, hogy egyértelmű üzenetet küldjenek Oroszországnak Ukrajna támogatásáról, a NATO egységéről, valamint arról az eltökéltségéről, hogy Moszkva nem nyerheti meg a háborút.

A francia hadsereg által SCALP-nak, a briteknél Storm Shadow-nak nevezett manőverező robotrepülőgép Párizs és London közös fejlesztése. Elsőként az Egyesült Királyság küldött ilyen típusú rakétát Ukrajnának.

Macron leszögezte: a SCALP-ot azzal a céllal szállítják, hogy Ukrajna megvédhesse területét. Ezzel hallgatólagosan kizárta, hogy a fegyvert Oroszország elleni támadásra használják.

A norvég kormány is további támogatást jelentett be kedden: 2,5 milliárd koronával tízmilliárd koronára növelte az Ukrajnának 2023-ban nyújtandó katonai segély összegét. Oslo idén további 7,5 milliárd korona támogatást biztosít polgári célokra, és azt tervezi, hogy a 2023-2027 közötti időszakban összesen 75 milliárd korona értékű civil és katonai segélyt küld Ukrajnának.

Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök tájékoztatott, hogy országa emellett öt évig évente 300 millió koronával járul hozzá a NATO Ukrajnát támogató alapjához.

Frank-Walter Steinmeier német elnök vasárnap kijelentette: a jelenlegi helyzetben nem szabad akadályozni az Egyesült Államokat abban, hogy kazettás lőszereket szállítson az ukrán hadseregnek.

A német vezető a ZDF német tévécsatornának adott interjúban egyúttal védelmébe vette hazája hivatalos álláspontját, miszerint nem támogatja a szóban forgó fegyverek leszállítását.

Steinmeier leszögezte:

„Ha Ukrajnának többé nem lesznek eszközei ahhoz, hogy megvédje magát, vagy ha azok, akik segítik őt abban, hogy megvédje magát, felhagynak ezzel a segítséggel, az Ukrajna végét jelenti”.

Az Egyesült Államok pénteken újabb katonai segélyt jelentett be Ukrajna számára, egyebek között kazettás bombákkal. A kazettás lőszer a bevetéskor számos apró robbanóeszközt bocsát ki magából, megsokszorozva ezzel a pusztító hatást és a járulékos veszteségeket. Washington döntése heves nemzetközi vitát váltott ki.

Az ENSZ 2008-ban betiltotta a kazettás lőszerek használatát, és a vonatkozó egyezményhez a világ több mint 110 országa csatlakozott. Az aláírók között viszont nem szerepel az Egyesült Államok, Ukrajna, Oroszország és Kína.

Steinmeier vasárnap emlékeztetett arra, hogy külügyminiszterként ő írta alá ezt a megállapodást Németország nevében. Ugyanakkor aláhúzta: „kétség sincs afelől (…), hogy ki az agresszor és ki az áldozat, és hogy ki kell állnunk az áldozatok mellett”.

A kazettás bombák közül nem mindegyik robban fel rögtön, de elég ha valaki rálép vagy tűző nap éri

Ha a harcok után visszatér ezekre a területekre a lakosság, nagyon súlyos sérüléseket okozhatnak ezek az alig észrevehető kis eszközök, melyek akár a napsütéstől is felrobbanhatnak – többek között erről beszélt Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az M1 Híradójában a mintegy száz országban betiltott fegyvertípusról.

Világszerte egyre nagyobb a botrány amiatt, hogy az Egyesült Államok úgy döntött: kazettás lőszereket küld Ukrajnának. Ezeket a fegyvereket a világ mintegy száz országában betiltották, ugyanis rengeteg ember halálát okozhatja. Ez az oka annak is, hogy több NATO-tagállam sem nézi jó szemmel Joe Biden amerikai elnök döntését.

A legnagyobb probléma ezekkel a „szóró lőszerekkel” az, hogy

ezek a minibombák, amelyekből egy-egy 155 mm-es tüzérségi gránát több tucatot, egy Himars-rakétának akár száznál is több darabot tartalmaz, egy része befullad

– így jellemezte a kazettás lőszereket Kaiser Ferenc az M1 Híradójában.

Az amerikaiak azt állítják, hogy az ő lőszereik esetében ez 2,5-3 százalék, amit nyugodtan megszorozhatunk 3-4-gyel. Ennél nagyobb baj az, hogy az oroszok és ukránok által használt, zömmel szovjet eredetű lőszereknél jóval nagyobb, 40 százalék a befulladt mélybombák aránya. Ezek a szanaszét heverő bombák

úgy néznek ki, mint egy kis májkrémes konzerv és szanaszét hevernek. Ha beléjük rúg valaki, ráhajt egy gépkocsi vagy csak erősebben megsüti a nap, felrobbanhatnak.

Így akár évekig szennyezhetik a területet, ahol bevetetették őket – mondta el a szakértő.

Ezeket a bombákat élő erő ellen használják, nagy területen, első sorban az ellenség lövész katonáit igyekeznek megsemmisíteni. Ha a harcok után visszatér ezekre a területekre a lakosság, nagyon súlyos sérüléseket okozhatnak ezek az eszközök – tette hozzá.

Nem győzik lőszerrel

Kérdésre válaszolva a Kaiser elmondta: ráadásul az amerikaiak valószínűleg nem a legfrissebb készleteiket fogják átadni, hiszen már az Egyesült Államokban sem gyártanak ilyen típusú eszközöket. Növekedhet a fel nem robbant lőszerek mennyisége.

Azokra a sajtóban megjelent információkra reagálva, miszerint Amerika azért küld kazettás bombákat, mert a NATO-tagok kifogytak a 155 mm-es lőszerekből, Kaiser kifejtette: mind a Himars-rakéták, mind a 155 mm-es tüzérségi gránátok esetében nagyon komoly készleteket adtak át eddig is Ukrajnának. Bár a gyártást mindenki fokozta, s még

az Egyesült Államok is 3-400 százalékkal növelte a háború előttihez képest a 155-ös tüzérségi lőszerek, gránátok gyártását, „ez még mindig nem elég,

pótolni kell az Ukrajnának átadott mennyiséget is”. A kazettás lőszerekből viszont nagy mennyiség van raktáron.

Washington, mivel

sem Ukrajna, sem Oroszország nem csatlakozott korábban a kazettás bombák felhasználását tiltó egyezményhez,

így Ukrajnát meg tudja segíteni, s a szállítással sem sért nemzetközi egyezményt – hangzott el az M1 Híradóban.

A demokrata kormányzat a törvényben lefektetett fegyverexport-korlátozásokat is megkerülve juttatja el az ukránoknak a többnyire civilek ellen használt gyilkos fegyvert. Washington úgy érvelt, azért adnak át kazettás bombákat a háborúban álló ország számára, mert a hagyományos lőszerek terén jelenleg nagymértékű hiány mutatkozik.

A Fehér Ház pénteken közölte, hogy újabb 800 millió dollár értékű katonai segítséget küld Ukrajnába, melyben az ENSZ-egyeményben tiltott kazettás lőszerek is helyet kapnak.

Az amerikai külügyminisztérium sajtóközleménye szerint a szállítmány több fajta precíziós lőszert, rakétákat, légvédelmi és harckocsi-elhárító eszközöket, valamint harci járműveket foglal magába, és olyan DPICM-ek kategóriájába tartozó „rendkívül hatékony tüzérségi eszközöket, amelyeket az Egyesült Államok ezt megelőzően nem küldött Ukrajna számára”. A DPICM (dual-purpose improved conventional munition) úgynevezett kazettás lőszer, amely bevetésekor számos további apró robbanóeszközt bocsát ki magából, megsokszorozva a pusztító hatást.

A Daily Wire nevű konzervatív portál ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a Biden-kormányzat annak ellenére döntött a kazettás lőszerek elküldése mellett, hogy

az amerikai törvények tiltják az egy százaléknál nagyobb hibaarányú kazettás bombák gyártását, használatát vagy átadását.

A lap szerint Biden a Foreign Assistance Act (Külföldi Támogatási Törvény) egy ritkán alkalmazott rendelkezése révén képes megkerülni a törvényt.

A kazettás bombákat, amelyeket a második világháború idején fejlesztettek ki és vetettek be először, a világ legtöbb országa betiltotta annak civilekre gyakorolt hatása miatt. Ez lehetővé teszi számára, hogy figyelmen kívül hagyja a fegyverexport-korlátozásokat, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a lépés létfontosságú az amerikai nemzetbiztonság szempontjából. Amerikai tisztviselők szerint az Ukrajnába kerülő kazettás bombák hibaaránya kevesebb, mint 3 százalék.

Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó úgy fogalmazott, nehéz döntésről volt szó, amelyet a szövetségesekkel és partnerekkel, valamint a kongresszus tagjaival konzultálva hoztak meg.

Az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország nem csatlakozott ahhoz a 120 országhoz, amely betiltotta a kazettás bombák használatát. Oroszország a Pentagon szerint az ukrajnai háborúban már több alkalommal is használt ilyen lőszereket, és az ENSZ szerint Ukrajna is alkalmazott már a kazettás bombákat, bár az ukránok tagadják ezt.

A hagyományos lőszerek hiánya miatt küld az Egyesült Államok Ukrajna számára ENSZ-egyezmény által tiltott kazettás lőszereket

– nyilatkozta Joe Biden. Az amerikai elnök a CNN-nek adott interjúban nehéz döntésnek nevezte a hozzájárulás megadását a vitatott eszközök szállításához, de hozzátette, hogy meggyőzték őt ennek szükségességéről, mert Ukrajnának szüksége van lőszerre az orosz erők elleni támadáshoz. Az ukrán erők „kifogyóban vannak a tüzérségi eszközökből, és nekünk is alacsonyak a készleteink” – magyarázta az elnök, hozzátéve, hogy átmeneti időszakra fogadta el a védelmi minisztérium javaslatát a kazettás eszközök ukrajnai szállítására, ameddig az Egyesült Államok nem lesz képes több 155 milliméteres lőszert legyártani.

Előzőleg az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a Fehér Ház napi sajtótájékoztatóján a lőszerekkel kapcsolatos aggályokról azt mondta, hogy az amerikai adminisztráció egyeztetett a szövetségesek és partnerek képviselőivel. Jake Sullivan egyebek közt azzal érvelt, hogy Oroszország kazettás lőszert polgári lakosság ellen is bevet, és a háború kezdete óta alkalmaz ilyen eszközöket, az ukrán erők viszont az ország területének védelmében használják majd, és „minimalizálják” a polgári lakosságot fenyegető kockázatot a kazettás bombák bevetése miatt.