Marics Peti
A hatóságok már nem bírnak az áradattal.
A nemrég elfogadott brüsszeli megállapodás szerint az Európai Unió határainál akár több tízezer fős migránsgettók jöhetnek létre, a menekültügyi kérelmek elbírálását ugyanis ezekben kellene kivárnia az érkezőknek. Az elmúlt évek európai tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a nagy létszámban érkező bevándorlók nem tudnak vagy sok esetben nem is akarnak beilleszkedni a befogadó országba, a kialakuló párhuzamos társadalmakkal pedig a helyi hatóságok sem tudnak mit kezdeni.
A Híradó által bemutatott felvételeken látszik, ahogy dulakodnak, lökdösik egymást a migránsok a lampedusai befogadótáborban. Egy-két pofon is elcsattan. A többség közben higgadtan nézi végig az agressziót. A hasonló esetek ugyanis már mindennaposak a táborban.
„Nagyon sok migráns jött ide a napokban. Még soha nem voltak ennyien, mint mostanában” – mondta Agustino Cappello, az M1-nek nyilatkozó helyi fiatal.
A bevándorlás Európa-szerte gondot okoz. Több nyugat-európai nagyvárosban is úgynevezett no-go zónák alakultak ki, ahol a beilleszkedni nem akaró migrációs hátterű csoportok nem fogadják el a befogadó állam rendjét.
Legutóbb éppen Franciaországban történt hasonló. Itt egy 17 éves bevándorló lelövése miatt kezdődtek gyújtogatások, fosztogatások, rendbontások. De a hasonló esetek történtek Marseille-ben is, egyes negyedeket már a bevándorlók uralnak, ezeket még a rendőrség is elkerüli.
Molenbeek-ben, a belga főváros rossz hírű kerületében többségében már marokkóiak és törökök laknak. Itt 30 százalékos a munkanélküliségi ráta és a lakosok negyede belga útlevéllel sem rendelkezik.
Egyes svéd nagyvárosok külső kerületeit is elkerülik a helybeliek, a bevándorlók között mindennaposak a fegyveres összecsapások, a helyi hatóságok csak nehezen tudják kordában tartani őket. Ahol pedig nem no-go zónák alakultak ki, ott migránsgettók vannak.
A franciaországi Calais a 2015-ös menekültválság egyik központi helyszíne volt. Afrikából és Ázsiából érkező bevándorlók itt azért gyülekeztek, hogy az Egyesült Királyságba jussanak. A gettót 2016 októberében erőszakos összecsapások során számoltak fel a hatóságok.
Európa legnagyobb migránsgettóját Leszboszon 2020-ban afgán menedékkérők gyújtották fel, akkor több mint 13 ezer lakója volt a Moria tábornak, hivatalosan azonban a központot csak 2200 főre tervezték.
A magyar határhoz közel, Bosznia-Hercegovinában a Vucjak nevű tábort egy szeméttelep területén alakították ki 2019-ben a migránsok. Itt áram és víz nélkül éltek. A higiénia hiánya miatt rendszeresen terjedtek közöttük különféle betegségek.
Migránsok állnak szemben rendőrökkel az M5-ös autópályán Röszke közelében 2015. szeptember 7-én (Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely)
Az M1 felvételein látható, hogy milyen volt a magyar határ szerb oldala néhány éve. A bevándorlók sátrakat állítottak fel a kerítés mentén. Voltak, akik hónapokat töltöttek ezekben a rögtönzött táborokban. Valamennyien Magyarországon keresztül akartak eljutni Nyugat-Európába.
Magyarország néhány éve már megtapasztalta milyen az, amikor a migránsok meghívólevélként értelmeznek egy brüsszeli kijelentést. 2015-ben több százezer ember vonult át az ország határán. Megteltek az utak és az autópályák is. A Keleti pályaudvar környéke migránsok táborhelyévé vált, ahol rendszeresek voltak a tüntetések.
Amikor pedig hazánk a kerítés megépítéséről döntött, a migránsok annyira feldühödtek, hogy összecsaptak a hatóságokkal. A röszkei csatában több százan megsérültek, köztük rendőrök és újságírók is.
Az uniós belügyminiszterek csaknem egy hónapja döntöttek az újabb migrációs csomagról, az újabb kvótákról. A brüsszeli tervek szerint a magyar határok mentén is több tízezer ember befogadására képes migránsgettókat kellene létrehozni, amikben a kérvényük elbírálását várnák meg az érkezők. Azokat a tagállamokat pedig, amelyek nem szeretnének részt venni ebben, fizetésre köteleznék. A büntetés migránsokként nagyjából 8 millió forint lenne.
Csütörtökön ülésezett az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE), ahol a migráció és a múlt heti EU-csúcson is tárgyalt új migrációs paktum volt az egyik vitapont. A témában az Európai Bizottságot Margaritisz Szkínász, az európai életmód népszerűsítéséért felelős uniós biztos képviselte, aki azzal érvelt a migráció legalizálása mellett, hogy az jelenti a megoldást Európa munkaerőpiaci és demográfiai kihívásaira.
A Frontex és a befogadóközpontok jelképezik az EU hozzáállását – fogalmazott Margaritisz Szkínász uniós biztos a LIBE előtt. Az uniós tisztviselő visszatérően beszélt arról, hogy az új migrációs paktum egyaránt biztosítja majd a legális migrációt, valamint visszaküldi az illegálisan érkezőket. Miután az uniós intézmények felvették a külső határok védelmének szempontját is az új paktumba, Szkínász hangsúlyozta: „jogi kötelezettségünk is, hogy segítsük azokat az államokat, amelyeknek meg kell birkózniuk a beáramlással”.
Annak dacára, hogy a Szkínász által is emlegetett migrációs paktum legalizálná a migrációt, a LIBE baloldali képviselői azzal próbáltak nyomást gyakorolni az Európai Bizottságra, hogy felelőssé tették a Földközi-tengeren bekövetkezett hajókatasztrófákért. Egyes képviselők kifogásolták, hogy a Görögország partjainál felborult, több száz migránst szállító hajó tragédiáját csak a görög hatóságok vizsgálják.
Illegális bevándorlók érkeznek egy hajón a szicilíai Lampedusa kikötőjébe 2023. március 26-án. Elõzõ nap több mint kétezer migráns érkezett 24 óra leforgása alatt a szigetre, ami új rekordnak számított (Fotó: MTI/EPA/ANSA/Elio Desiderio).
A LIBE képviselőinek adott válaszában Szkínász hangsúlyozta, hogy az EU együttműködésre törekszik a kibocsátó országokkal. Ennek egyik lépése a Tunéziával kötött megállapodás új alapokra helyezése. Hangsúlyozta, hogy az EU-nak közösen kell fellépnie az embercsempészekkel szemben, és biztonságos utat kell létrehozniuk a migránsok számára.
Ennek egyik eszköze lehet majd az a tehetségprogram, amelyben az EU stratégiai céljaihoz illeszkedő területeken harmadik országok polgárait is várják.
Sophie in ’t Veld (Renew) holland baloldali képviselő azért ostorozta Szkínászt, hogy a görög nemzeti hatóságokra hagyták a hajóbaleset kivizsgálását. A liberális politikus kritizálta a görög határvédelmet, a bizottságot bírálva pedig úgy fogalmazott: a testület kudarcot vall a feladatai végrehajtásában, és ezért több százan veszítik az életüket. A zöldek pedig azt követelték, hogy a bizottság fordítson nagyobb összegeket a hajótöröttek kutatására és felderítésére. De hasonlóan ellenállást váltott ki a baloldali politikusokból, hogy az EU együttműködne Líbiával. A liberálisok kritikája szerint ugyanis a líbiai határőrség összejátszik az embercsempészekkel. (Az illegális migránsokat szállító NGO-hajókról már nem esett említés a vita ezen pontján – a szerk.)
Rendőrök összecsapnak tiltakozókkal Párizs központjában 2023. július 1-jén. A francia nagyvárosokban 45 ezer rendőrt mozgósítottak, miután Nanterre-ben június 27-én egy közúti ellenőrzést végző francia rendőr intézkedés közben lelőtt egy 17 éves fiút. Ezt követően zavargások törtek ki több városban is, a tiltakozók épületeket és járműveket gyújtottak fel vagy rongáltak meg. (Fotó: MTI/EPA/Mohamed Badra)
A vitában Patricia Chagnon (ECR) francia jobboldali politikus a Franciaországban kirobbant lázadásokat hozta fel példaként, mint az ellenőrizetlen bevándorlás eredményét.
A francia politikus Ausztrália és Dánia migrációs rendszerét hozta fel pozitív példaként, és hangsúlyozta, hogy a migránsoknak a saját hazájukban kell megkapniuk a nemzetközi védelmet. Mint mondta, reméli, hogy nem fognak még több migránst rákényszeríteni Franciaországra.
Erre válaszolva azonban az uniós biztos arra a következtetésre jutott, hogy a franciaországi események azt jelzik, hogy hiányzik az egységes európai fellépés. Szkínász úgy állította be, hogy csak a bizottságnak van konstruktív javaslata a megoldásra, nem lát más alternatívát. Szerinte kizárólag a bizottság javaslata illeszkedik a jogrendbe és ajánl garanciákat, mindenki más pedig, aki nem ért egyet ezzel a javaslattal, lényegében nem ajánl semmit. Az új paktum azon javaslatára reagálva pedig, amely húszezer eurót fizettetne migránsonként azokkal az országokkal, amelyek nem hajlandók fogadni az illegális bevándorlókat, a vita második részében Ylva Johansson belügyi biztos úgy fogalmazott: nem büntetés, hanem a kötelező szolidaritás érvényesítése.
Az olasz és a lengyel miniszterelnök a mai találkozójuk után kijelentette, hogy az Európai Uniónak az illegális migráció megállítását prioritásként kellene kezelnie, nem pedig a többi tagországot rávenni az engedély nélkül érkezők szétosztására.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szerdán Varsóba utazott, hogy Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel tárgyaljon. Az olasz kormányfő elsődleges célja, hogy csökkentse a nagy számban Olaszországba érkező bevándorlók számát.
Lengyelország és Magyarország múlt héten megvétózta az Európai Unió megállapodását, melyben arra ösztönöznék a tagországokat, hogy az Európába érkező migránsokat szétosszák. A lengyel és a magyar kormánynak is az a meglátása, hogy az illegális migráció problémáját a migránsok beutazásának megakadályozásával kellene elsősorban orvosolni.
„Úgy gondolom, hogy az álláspontunk lényegében ugyanaz. Meg akarjuk állítani az illegális bevándorlást” – fogalmazott Meloni. Morawiecki hangsúlyozta, hogy a kormányának rendkívül fontos, hogy az Európai Unió külső határai megfelelően védettek legyenek, és kijelentette, hogy ellenzi a júniusban megszavazott migránsok kötelező szétosztásáról szóló javaslatot, amely szerint bírságot szabnának ki azokra a tagállamokra, amelyek visszautasítják a menedékkérők csoportjainak befogadását.
A lengyel miniszterelnök kiemelte, hogy idén népszavazást tartanak, melyben kikérik a lengyelek véleményét az EU-ba érkező illegálisan érkezők befogadásáról. Sőt, a lengyel választási törvény módosítását is kezdeményezték, hogy a népszavazást az őszi parlamenti választásokkal egy időben tudják lebonyolítani.