Több tízezres migránsgettók jöhetnek létre

A nemrég elfogadott brüsszeli megállapodás szerint az Európai Unió határainál akár több tízezer fős migránsgettók jöhetnek létre, a menekültügyi kérelmek elbírálását ugyanis ezekben kellene kivárnia az érkezőknek. Az elmúlt évek európai tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a nagy létszámban érkező bevándorlók nem tudnak vagy sok esetben nem is akarnak beilleszkedni a befogadó országba, a kialakuló párhuzamos társadalmakkal pedig a helyi hatóságok sem tudnak mit kezdeni.

A Híradó által bemutatott felvételeken látszik, ahogy dulakodnak, lökdösik egymást a migránsok a lampedusai befogadótáborban. Egy-két pofon is elcsattan. A többség közben higgadtan nézi végig az agressziót. A hasonló esetek ugyanis már mindennaposak a táborban.

„Nagyon sok migráns jött ide a napokban. Még soha nem voltak ennyien, mint mostanában” – mondta Agustino Cappello, az M1-nek nyilatkozó helyi fiatal.

A bevándorlás Európa-szerte gondot okoz. Több nyugat-európai nagyvárosban is úgynevezett no-go zónák alakultak ki, ahol a beilleszkedni nem akaró migrációs hátterű csoportok nem fogadják el a befogadó állam rendjét.

A rendőrség is kerüli a bevándorlók lakta negyedeket

Legutóbb éppen Franciaországban történt hasonló. Itt egy 17 éves bevándorló lelövése miatt kezdődtek gyújtogatások, fosztogatások, rendbontások. De a hasonló esetek történtek Marseille-ben is, egyes negyedeket már a bevándorlók uralnak, ezeket még a rendőrség is elkerüli.

Molenbeek-ben, a belga főváros rossz hírű kerületében többségében már marokkóiak és törökök laknak. Itt 30 százalékos a munkanélküliségi ráta és a lakosok negyede belga útlevéllel sem rendelkezik.

Minden naposak a fegyveres összecsapások

Egyes svéd nagyvárosok külső kerületeit is elkerülik a helybeliek, a bevándorlók között mindennaposak a fegyveres összecsapások, a helyi hatóságok csak nehezen tudják kordában tartani őket. Ahol pedig nem no-go zónák alakultak ki, ott migránsgettók vannak.

A franciaországi Calais a 2015-ös menekültválság egyik központi helyszíne volt. Afrikából és Ázsiából érkező bevándorlók itt azért gyülekeztek, hogy az Egyesült Királyságba jussanak. A gettót 2016 októberében erőszakos összecsapások során számoltak fel a hatóságok.

Európa legnagyobb migránsgettóját Leszboszon 2020-ban afgán menedékkérők gyújtották fel, akkor több mint 13 ezer lakója volt a Moria tábornak, hivatalosan azonban a központot csak 2200 főre tervezték.

A magyar határhoz közel, Bosznia-Hercegovinában a Vucjak nevű tábort egy szeméttelep területén alakították ki 2019-ben a migránsok. Itt áram és víz nélkül éltek. A higiénia hiánya miatt rendszeresen terjedtek közöttük különféle betegségek.

Migránsok állnak szemben rendőrökkel az M5-ös autópályán Röszke közelében 2015. szeptember 7-én (Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely)

Az M1 felvételein látható, hogy milyen volt a magyar határ szerb oldala néhány éve. A bevándorlók sátrakat állítottak fel a kerítés mentén. Voltak, akik hónapokat töltöttek ezekben a rögtönzött táborokban. Valamennyien Magyarországon keresztül akartak eljutni Nyugat-Európába.

Rendőrök és újságírók is megsérültek a röszkei csatában

Magyarország néhány éve már megtapasztalta milyen az, amikor a migránsok meghívólevélként értelmeznek egy brüsszeli kijelentést. 2015-ben több százezer ember vonult át az ország határán. Megteltek az utak és az autópályák is. A Keleti pályaudvar környéke migránsok táborhelyévé vált, ahol rendszeresek voltak a tüntetések.

Amikor pedig hazánk a kerítés megépítéséről döntött, a migránsok annyira feldühödtek, hogy összecsaptak a hatóságokkal. A röszkei csatában több százan megsérültek, köztük rendőrök és újságírók is.

Az uniós belügyminiszterek csaknem egy hónapja döntöttek az újabb migrációs csomagról, az újabb kvótákról. A brüsszeli tervek szerint a magyar határok mentén is több tízezer ember befogadására képes migránsgettókat kellene létrehozni, amikben a kérvényük elbírálását várnák meg az érkezők. Azokat a tagállamokat pedig, amelyek nem szeretnének részt venni ebben, fizetésre köteleznék. A büntetés migránsokként nagyjából 8 millió forint lenne.

Csütörtökön ülésezett az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE), ahol a migráció és a múlt heti EU-csúcson is tárgyalt új migrációs paktum volt az egyik vitapont. A témában az Európai Bizottságot Margaritisz Szkínász, az európai életmód népszerűsítéséért felelős uniós biztos képviselte, aki azzal érvelt a migráció legalizálása mellett, hogy az jelenti a megoldást Európa munkaerőpiaci és demográfiai kihívásaira.

A Frontex és a befogadóközpontok jelképezik az EU hozzáállását – fogalmazott Margaritisz Szkínász uniós biztos a LIBE előtt. Az uniós tisztviselő visszatérően beszélt arról, hogy az új migrációs paktum egyaránt biztosítja majd a legális migrációt, valamint visszaküldi az illegálisan érkezőket. Miután az uniós intézmények felvették a külső határok védelmének szempontját is az új paktumba, Szkínász hangsúlyozta: „jogi kötelezettségünk is, hogy segítsük azokat az államokat, amelyeknek meg kell birkózniuk a beáramlással”.

Megfogalmazása szerint azonban legális útvonalakat kell biztosítani a migránsok számára.

Zsarolás balról

Annak dacára, hogy a Szkínász által is emlegetett migrációs paktum legalizálná a migrációt, a LIBE baloldali képviselői azzal próbáltak nyomást gyakorolni az Európai Bizottságra, hogy felelőssé tették a Földközi-tengeren bekövetkezett hajókatasztrófákért. Egyes képviselők kifogásolták, hogy a Görögország partjainál felborult, több száz migránst szállító hajó tragédiáját csak a görög hatóságok vizsgálják.

Illegális bevándorlók érkeznek egy hajón a szicilíai Lampedusa kikötőjébe 2023. március 26-án. Elõzõ nap több mint kétezer migráns érkezett 24 óra leforgása alatt a szigetre, ami új rekordnak számított (Fotó: MTI/EPA/ANSA/Elio Desiderio).

A LIBE képviselőinek adott válaszában Szkínász hangsúlyozta, hogy az EU együttműködésre törekszik a kibocsátó országokkal. Ennek egyik lépése a Tunéziával kötött megállapodás új alapokra helyezése. Hangsúlyozta, hogy az EU-nak közösen kell fellépnie az embercsempészekkel szemben, és biztonságos utat kell létrehozniuk a migránsok számára.

Mint mondta: a legális migráció jelenti a megoldást az európai munkaerőpiac igényeire és a demográfiai válságra.

Ennek egyik eszköze lehet majd az a tehetségprogram, amelyben az EU stratégiai céljaihoz illeszkedő területeken harmadik országok polgárait is várják.

Sophie in ’t Veld (Renew) holland baloldali képviselő azért ostorozta Szkínászt, hogy a görög nemzeti hatóságokra hagyták a hajóbaleset kivizsgálását. A liberális politikus kritizálta a görög határvédelmet, a bizottságot bírálva pedig úgy fogalmazott: a testület kudarcot vall a feladatai végrehajtásában, és ezért több százan veszítik az életüket. A zöldek pedig azt követelték, hogy a bizottság fordítson nagyobb összegeket a hajótöröttek kutatására és felderítésére. De hasonlóan ellenállást váltott ki a baloldali politikusokból, hogy az EU együttműködne Líbiával. A liberálisok kritikája szerint ugyanis a líbiai határőrség összejátszik az embercsempészekkel. (Az illegális migránsokat szállító NGO-hajókról már nem esett említés a vita ezen pontján – a szerk.)

Rendőrök összecsapnak tiltakozókkal Párizs központjában 2023. július 1-jén. A francia nagyvárosokban 45 ezer rendőrt mozgósítottak, miután Nanterre-ben június 27-én egy közúti ellenőrzést végző francia rendőr intézkedés közben lelőtt egy 17 éves fiút. Ezt követően zavargások törtek ki több városban is, a tiltakozók épületeket és járműveket gyújtottak fel vagy rongáltak meg. (Fotó: MTI/EPA/Mohamed Badra)

Franciaország intő példája

A vitában Patricia Chagnon (ECR) francia jobboldali politikus a Franciaországban kirobbant lázadásokat hozta fel példaként, mint az ellenőrizetlen bevándorlás eredményét.

Hordák rohanták le a francia nagyvárosokat – mondta. A politikus felidézte, hogy az eddigi pusztítások során több mint ötezer autót gyújtottak fel, több mint ezer középület állt lángokban, több száz rendőrségi épület égett ki, 712 rendőrt és 35 állampolgárt sebesítettek meg, egy tűzoltó pedig életét vesztette. Chagnon szerint az EU migrációs csomagja egyértelműen legalizálja az eddig illegális migrációt.

A francia politikus Ausztrália és Dánia migrációs rendszerét hozta fel pozitív példaként, és hangsúlyozta, hogy a migránsoknak a saját hazájukban kell megkapniuk a nemzetközi védelmet. Mint mondta, reméli, hogy nem fognak még több migránst rákényszeríteni Franciaországra.

Erre válaszolva azonban az uniós biztos arra a következtetésre jutott, hogy a franciaországi események azt jelzik, hogy hiányzik az egységes európai fellépés. Szkínász úgy állította be, hogy csak a bizottságnak van konstruktív javaslata a megoldásra, nem lát más alternatívát. Szerinte kizárólag a bizottság javaslata illeszkedik a jogrendbe és ajánl garanciákat, mindenki más pedig, aki nem ért egyet ezzel a javaslattal, lényegében nem ajánl semmit. Az új paktum azon javaslatára reagálva pedig, amely húszezer eurót fizettetne migránsonként azokkal az országokkal, amelyek nem hajlandók fogadni az illegális bevándorlókat, a vita második részében Ylva Johansson belügyi biztos úgy fogalmazott: nem büntetés, hanem a kötelező szolidaritás érvényesítése.

Az olasz és a lengyel miniszterelnök a mai találkozójuk után kijelentette, hogy az Európai Uniónak az illegális migráció megállítását prioritásként kellene kezelnie, nem pedig a többi tagországot rávenni az engedély nélkül érkezők szétosztására.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szerdán Varsóba utazott, hogy Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel tárgyaljon. Az olasz kormányfő elsődleges célja, hogy csökkentse a nagy számban Olaszországba érkező bevándorlók számát.

Lengyelország és Magyarország múlt héten megvétózta az Európai Unió megállapodását, melyben arra ösztönöznék a tagországokat, hogy az Európába érkező migránsokat szétosszák. A lengyel és a magyar kormánynak is az a meglátása, hogy az illegális migráció problémáját a migránsok beutazásának megakadályozásával kellene elsősorban orvosolni.

Meloni szerint ha a bevándorlók már Európában vannak, akkor a unió sosem lesz képes megoldást találni a helyzetre.

„Úgy gondolom, hogy az álláspontunk lényegében ugyanaz. Meg akarjuk állítani az illegális bevándorlást” – fogalmazott Meloni. Morawiecki hangsúlyozta, hogy a kormányának rendkívül fontos, hogy az Európai Unió külső határai megfelelően védettek legyenek, és kijelentette, hogy ellenzi a júniusban megszavazott migránsok kötelező szétosztásáról szóló javaslatot, amely szerint bírságot szabnának ki azokra a tagállamokra, amelyek visszautasítják a menedékkérők csoportjainak befogadását.

A lengyel miniszterelnök kiemelte, hogy idén népszavazást tartanak, melyben kikérik a lengyelek véleményét az EU-ba érkező illegálisan érkezők befogadásáról. Sőt, a lengyel választási törvény módosítását is kezdeményezték, hogy a népszavazást az őszi parlamenti választásokkal egy időben tudják lebonyolítani.