Stoltenberg: Még nincs megállapodás Ukrajna NATO-csatlakozásáról

Egyelőre folynak az egyeztetések Ukrajna NATO-tagságának feltételeiről a tagállamok között – nyilatkozta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár újságíróknak Vilniusban, miután találkozott Gitanas Nauseda litván elnökkel.

Stoltenberg azonban hangsúlyozta: biztos abban, hogy a szövetségesek erős és pozitív üzenetet fognak közvetíteni a csúcstalálkozón.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter korábban a Twitteren üdvözölte a NATO alapállását azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna – Finnország áprilisi felvételéhez hasonlóan – egyszerűsített eljárás keretében csatlakozhat a katonai szövetséghez.

A kétnapos NATO-csúcs ma kezdődik a litván fővárosban.

Orbán Viktor miniszterelnök a NATO csúcstalálkozójára Vilniusba utazik kedden reggel – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A litván fővárosban megrendezett NATO-csúcson részt vevő magyar delegáció tagja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter valamint Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is.

Orbán Viktor várhatóan kétoldalú tárgyalásokat is folytat majd Vilniusban – tette hozzá a sajtófőnök.

Ukrajna és Svédorszég NATO-tagfelvétele lesz az egyik legfontosabb téma az észak-atlanti szövetség kétnapos csúcstalálkozóján, amely kedden kezdődik a litván fővárosban. A vilniusi tanácskozástól az ukrán vezetés döntést remél, Kijev meghívását a szervezetbe. Joe Biden amerikai elnök ugyanakkor egy tévéinterjúban arról beszélt, hogy Ukrajna még nem áll készen a NATO-tagságra, és nem is lehet addig dönteni arról, amíg le nem zárul a háború.

Múlt péntek óta tíz Patriot típusú légvédelmi üteg áll készenlétben a vilniusi repülőtér mellett. A rakétarendszereket német katonák működtetik. Rajtuk kívül tizenhat NATO-tagállamból még összesen ezer katona érkezett a napokban Litvániába, hogy a szövetség kétnapos csúcstalálkozójának biztonságát szavatolja.

A Vilniustól alig 30 kilométerre húzódó litván-belarusz határ védelmét is megerősítették. Az apró balti állam délkeleten több mint 650 kilométeren határos a Moszkva legszorosabb szövetségesének számító Fehéroroszországgal.

Délnyugaton pedig az orosz balti flotta főhadiszállásának számító kalinyingrádi exklávé választja el Lengyelországtól, így a készültség érthető.

A szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg már hétfőn megérkezett a litván fővárosba, és közölte: egészen biztos abban, hogy a csúcstalálkozó résztvevői további határozott támogatásukról biztosítják Ukrajnát. A főtitkár szerint

csaknem valamennyi tagállam egyetért azzal, hogy Ukrajnának helye van a NATO-ban, a kérdés inkább az, hogy mikor.

„Újra meg újra hangsúlyozzuk, hogy a szövetségeseken – és persze az ukránokon – múlik, mikor válik időszerűvé a teljes jogú tagság felajánlása. De most elsősorban azt kell biztosítani, hogy Ukrajna újra Európa szuverén és független országa legyen, enélkül nem lehet a NATO-tagságról tárgyalni” – jelentette ki Stoltenberg.

Hasonló véleményt fogalmazott meg Joe Biden amerikai elnök is, aki a vilniusi találkozó előtt Londonban egyeztetett Rishi Sunak brit kormányfővel. Előző este, a CNN-nek adott interjúban Joe Biden azt mondta: „Ukrajna nem áll készen a NATO-tagságra, és a háborúnak le kell zárulnia, mielőtt erről döntés születik.” Hozzátette:

az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek minden eszközzel segíteniük kell Ukrajnát az orosz agresszióval szemben.

Svédország NATO-tagságáról már hétfő este egyeztetések történtek Vilniusban. A szövetségeseknek – élükön Jens Stoltenberg főtitkárral –

sikerült meggyőzni Recep Tayyip Erdogan török államfőt, hogy kérje a parlamenttől a svéd csatlakozási kérelem haladéktalan ratifikálását.

Elutazása előtt a török elnök még újabb feltételhez kötötte a már megszavazott csatlakozást.

„Törökország már több mint 50 éve várakozik az Európai Unió kapujában, miközben a NATO-tagállamok többsége már az unión belül van. Innen üzenem, és Vilniusban is el fogom mondani: nyissátok meg az utat az EU-ba Törökország számára, és mi is megnyitjuk az utat Svédország előtt, ahogyan Finnország esetében megtettük” – mondta Erdogan.

A kedden kezdődő csúcstalálkozón a tagállamok vezetői a NATO védelmi képességének megerősítéséről is tárgyalnak. Kiemelt figyelmet szentelnek a hadiipar fejlesztésének, és meghatározzák a védelmi kiadások növelésének mértékét.

A svéd kormány jelenleg mérlegeli, hogy törvényellenessé minősítve büntethetővé tegye a Korán és más szent könyvek felgyújtását, mivel a közelmúltban történt Korán-égetések ártottak Svédország biztonságának – mondta csütörtökön Gunnar Strömmer svéd igazságügyi miniszter az Aftonbladet című svéd lapnak.

Hozzáfűzte: Svédország a támadások „kiemelt célpontjává” vált, a múlt heti Korán-égetés pedig belbiztonsági fenyegetést idézett elő.

Június végén két férfi, köztük az iraki származású Salwan Momika a stockholmi központi mecset előtt megrongálta, majd elégette a Korán egy példányát. Az incidens Svédország NATO-csatlakozási kérelmének is ártott, Recep Tayyip Erdogan török elnök ugyanis kijelentette, hogy kormánya nem ratifikálhatja Svédország csatlakozását, amíg a Korán-égetések nem szűnnek meg az észak-európai országban.

Az incidens miatt továbbá több muszlim ország is bekérette a svéd nagykövetet, hogy személyesen adjanak hangot tiltakozásuknak, az 57 országot magában foglaló Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) pedig rendkívüli ülést tartott Dzsiddában, közös intézkedéseket sürgetve a muszlimok szent könyvének további meggyalázása ellen.

A Korán megrongálását, majd felgyújtását a svéd rendőrség előzetes jóváhagyásával tartották meg az iszlám egyik legszentebb ünnepe, az áldozati ünnep, az íd al-adha első napján, jóllehet a rendőrség később őrizetbe vette az elkövetőket.

Nemzetbiztonsági okokra hivatkozva februárban még megtagadták az engedélyt két előre bejelentett Korán-égetésre, később azonban a svéd igazságszolgáltatás úgy foglalt állást, hogy nem fogadhatók el a rendőrség azon érvei, hogy ezek az akciók túlzott veszélyt jelentenek a közrendre és a biztonságra, valamint az ilyen jellegű cselekményeket hatályban lévő, a szabad véleménynyilvánítás jogát messzemenőkig biztosító törvény védi Svédországban.

AZ igazságügyi miniszter csütörtökön közölte, hogy a helyzet kiértékelését követően a kormány eldönti, hogy szükség van-e a törvény módosítására.

Recep Tayyip Erdogan elnök Törökország Európai Unióhoz történő csatlakozása felgyorsításához kötné a svéd NATO-tagság megszavazását.

Erdogan elnök kijelentette, hogy az Európai Uniónak meg kell nyitnia az utat Ankara csatlakozása előtt, mielőtt a török parlament jóváhagyná Svédországnak a katonai szövetséghez való csatlakozási kérelmét − írja a Reuters hírügynökség.

Törökország uniós csatlakozási kérelme évek óta be van fagyasztva, miután a tagsági tárgyalások 2005-ben, Erdogan első miniszterelnöksége idején elkezdődtek.

Az Ankara és az EU-tagországok közötti kapcsolatok néhány évvel ezelőtt hanyatlásnak indultak, különösen a 2016-os sikertelen törökországi puccskísérlet után, ám azóta sikerült stabilizálni a kétoldalú kapcsolatok többségét.

Az Európai Unió ugyanakkor továbbra is függ a NATO-szövetséges Ankara segítségétől, Törökország ugyanis jelentős számú ázsiai és afrikai eredetű migránst tart vissza a határainál.

Sokakat meglepett, de Erdogan hétfőn összekapcsolta Ankara svéd NATO-pályázatának jóváhagyását azzal, hogy Törökország végre csatlakozzon az EU-hoz.

„Felszólítom azokat az országokat, amelyek több mint 50 éve várakoztatják Törökországot az Európai Unió ajtajánál (…), hogy nyissák meg az utat Törökország előtt az Európai Unió felé. Azután mi is megnyitjuk az utat Svédország előtt, ahogyan Finnország esetében is tettük”

− mondta a török államfő, hozzátéve, hogy a kedden kezdődi vilniusi NATO-csúcson megismétli felhívását.

Svédország és Finnország 2022 késő nyarán kérte felvételét a katonai szövetségbe, felhagyva a hidegháború évtizedei alatt folytatott elzárkózási politikával, válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára. Míg Finnország NATO-tagsága idén áprilisban zöld utat kapott, Törökország és Magyarország még nem hagyta jóvá Svédország kérelmét. Stockholm elképzelései szerint a vilniusi csúcstalálkozón csatlakozna formálisan az Észak-atlanti Szövetséghez.

Erdogan szerint Svédország csatlakozása a szövetség tavaly nyári, madridi csúcstalálkozóján kötött megállapodás végrehajtásától függ, de a török államfő leszögezte: senki ne várjon kompromisszumokat Ankarától. Törökország és Svédország között komoly feszültséget okoz, hogy a több országban is terrorszervezetként kezelt Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) egyes tagjai a skandináv államban kaptak menedékjogot.

Erdogan azt is elmondta, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti háború befejezése megkönnyítené Kijev NATO-csatlakozásának felgyorsítását.