Sorsdöntő választások Spanyolországban

A választások eredménye nagyban függ attól, hogy mennyire volt sikeres a progresszív média Santia­go Abascal elleni lejárató kampánya – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Jorge González-Gallarza. Spanyolországban ma előre hozott választásokat tartanak, ahol a felmérések a jobboldal győzelmét vetítik előre.

Vasárnap előre hozott választásokat rendeznek Spanyolországban. A voksolás több szempontból is történelmi: soha nem rendeztek választást a spanyol nyár ennyire meleg időszakában, mint most. A felmérések alapján magabiztosan vezet a jobboldal: a Néppárt (PP) a Politico brüsszeli hírügynökség adatai szerint 34 százalékon áll, mintegy hat százalékponttal megelőzve a jelenleg kormányon levő Pedro Sánchez által vezetett szocialistákat. Ez azonban még nem lesz elegendő a kormányalakításhoz, így Alberto Nunez Feijoo pártjának szövetségre kell lépnie a szintén jobboldali Voxszal – egy ilyen szövetség egyébként nemrégiben a helyhatósági választások során már létrejött, többek közt a baloldal itt elszenvedett veresége miatt írták ki a mostani választásokat.

Meghatározhatják az unió politikáját

A spanyol választásoknak különös pikantériája, hogy jelenleg a dél-euró­pai ország tölti be az unió politikáját részben meghatározó soros elnökségi pozíciót. 

– fogalmazott lapunk megkeresésére Jorge González-Gallarza. Az Alapjogokért Központ vendégkutatója szerint a várható eredmények alapján a Vox az új kormányban legfeljebb négy minisztériumot kaphatna: a belügyminisztériumot, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztériu­mot, valamint az „esélyegyenlőségi” minisztériumot, amelyet a jobboldali párt születési és családügyi minisztériummá szeretne átalakítani. Jorge González-Gallarza ugyanakkor rámutatott: kár lenne olyan áttörő sikereket várni a Voxtól, mint például a Giorgia Meloni által vezetett Olasz Testvérektől a tavaly novemberi választásokon. Inkább olyan helyzet alakulhat ki, mint Svédországban, vagy Finnországban, ahol a fúziós kormány konzervatívokat és neoliberálisokat gyűjtött össze.

Genderőrület lehet a baloldal veszte

A szakértő szerint a választásokat leginkább meghatározó témák közt ott van a genderideológia, valamint az időről időre fellángoló szeparatizmus – leginkább Katalónia tekintetében. Emellett fontos még a Sánchez-kormány szigorú környezetvédelmi politikája, a különböző adóemelések és a Marokkóhoz való diplomáciai közeledés is. 

– mutatott rá Jorge González-Gallarza. Hozzátette, ezekhez a változásokhoz nagyban hozzájárult, hogy a szélsőbaloldali Podemos párt vezetőjének felesége kapta az esélyegyenlőségi minisztériumot, így a woke- és genderideológiának megfelelő döntések születtek. A szakértő elmondta, Sánchez ígéretét megszegve lépett koalícióra a Podemosszal, éppen ez az egyik fő mozgatórugója a Néppárt és a Vox kormánnyal szemben folytatott kemény ellenállásának is – valamint ezért érzi több millió jobboldali szavazó elárulva magát. „Egy, a transzneműek jogaira vonatkozó törvényjavaslat például lehetővé teszi, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb nemváltást kívánó gyermekeken visszafordíthatatlan csonkítást és hormonkezelést végezzenek el, szülői beleegyezés nélkül” – sorolta a baloldal épésszel fel nem fogható intézkedéseit a szakértő.

Az Ukrajna-politikában nem várható változás

Spanyolország a háború kezdetétől fogva elkötelezetten támogatja Ukrajnát, mind pénzügyileg, mind katonailag. A szakértő szerint ebben nem hozna változást a jobboldal győzelme.

− mutatott rá. Hozzátette, míg ez a Néppárt esetében nem meglepő és saját meggyőződés áll mögötte, addig a Vox tekintetében ez már kevésbé igaz. Sokkal inkább van köze az Európai Konzervatívok és Reformerek európai parlamenti pártcsalád politikájához és az ahhoz való igazodáshoz, ahol a lengyel Igazság és Jog kormánypárt saját érdekeit kényszeríti ki Ukrajnát illetően.

Baloldali lejáratás

A szakértő szerint a választások eredménye nagyban függ attól, hogy mennyire volt sikeres a fősodrú sajtó Santiago Abascal – a Vox vezetője – elleni lejárató kampánya, amelyben szexistának, rasszistának, nőgyűlölőnek és klímaváltozás-tagadónak állították be.

A spanyol demokrácia 16. parlamenti választásán 37,4 millió szavazásra jogosult 350 parlamenti és 208 szenátusi képviselői hely sorsáról dönt. A szavazóhelyiségek reggel kilenctől este nyolc óráig tartanak nyitva, a Kanári-szigeteken az időeltolódás miatt este kilenc óráig.

A választások előtt nyilvánosságra hozott utolsó közvélemény-kutatások többsége a konzervatív Néppárt (PP) győzelmét jelezte előre, és második helyre várta a jelenleg koalícióban kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspártot (PSOE). A harmadik és a negyedik hely sorsa a magát a PP-től jobbra pozicionáló VOX párt és az újonnan alakult, több baloldali pártot tömörítő Sumar nevű formáció között dőlhet el.

A parlamenti választásokat az eredetileg tervezett decemberi időpontról azután hozta előre a kormány, hogy a koalíció pártjai a május végi helyhatósági választásokon vereséget szenvedtek, elveszítve az irányítást a tartományok és nagyvárosok többségében.