Recseg-ropog a brüsszeli vezetés

Nagy csend övezi Ursula von der Leyen esetleges újraindulását az Európai Bizottság vezetői tisztségéért, egyes biztosai azonban máris kifelé kacsintgatnak, nem utolsósorban von der Leyen sajátos vezetési stílusának eredményeképp.

Az Európai Uniónak talán még soha nem volt akkora szüksége az erős és stabil vezetésre, mint most, amikor az inflációs nyomás, a migráció és a háború egyszerre sújtja a kontinenst. Azonban egyre kétségesebb, hogy Ursula von der Leyen a megfelelő személy arra, hogy átvezesse az uniót a többszörös válságon, írja a Politico hírportál, amit a Magyar Nemzet szemlézett.

A jelek szerint ezt a saját emberei is így érzik, Marija Gabriel bolgár innovációs biztos például már el is hagyta a süllyedő hajót, hogy csatlakozzon a bolgár koalícióhoz. A bizottság alelnökei közül Frans Timmermanns a holland politikába térne vissza, Margrethe Vestager pedig az Európai Befektetési Bank év végén megüresedő vezetői posztjára vetett szemet. Ez utóbbit Von der Leyen sem hagyta szó nélkül, meglehetősen hűvös hangvételű levélben figyelmeztette a dán biztost, hogy kerülje az érdekütközést.

Valószínűleg Von der Leyen vezetési stílusa is közrejátszott abban, hogy nem igazán tűnik egységesnek az EU vezető testülete. Egyes név nélkül nyilatkozó bennfentesek szerint a bizottsági elnök több biztost is magára haragított azzal, hogy akár a saját portfóliójukba tartozó kérdésekben is a fejük felett, tanácsadói szűk körére hallgatva döntött. Ezen felül nem sikerült egységbe kovácsolnia a „csapatát”, és olyan irányt mutatni nekik, amit követhetnek.

– mondta el a portálnak egy név nélkül nyilatkozó bizottsági tisztviselő.

Az is lehetséges persze, hogy Von der Leyen maga is kifelé kacsintgat a brüsszeli buborékból. Felröppentek például olyan hírek, hogy Jens Stoltenberg többször meghosszabbított mandátumának 2024. októberi lejáratakor a NATO élére kerülne, bár egyes hírek szerint Joe Biden amerikai elnök nem támogatja a volt német hadügyminiszter jelölését.

A NATO főtitkári posztja hagyományosan európai tisztség, ahová az Észak-atlanti Szerződés Szervezete jellemzően korábbi védelmi minisztereket, külügyminisztereket és kormányfőket javasol, leginkább Nyugat- és Észak-Európából, a széleskörű elfogadás és a jó nemzetközi kapcsolatok miatt.

Noha Von der Leyen a szempontok közül soknak megfelel, korábban heves bírálatok érték – bizottsági munkája mellett – védelmi miniszterségét is, hiszen – mint arra a is rámutat – nem tudott változtatni a rosszul felszerelt és alulfinanszírozott német hadseregen, írja a The Times.

Az eddigi próbálkozások mind elbuktak arra nézve, hogy nyilvánosságra kerüljön az Európai Bizottság elnökének és a Pfizer igazgatójának titkos levelezése. A vakcinabotrány körüli ügy újabb fejleményeként Ursula von der Leyen mentelmi jogát is elveszítheti.

Beperelte Ursula von der Leyent egy belga lobbista, korrupcióval vádolva az Európai Bizottság elnökét. A vakcinabotrány ügyében az Európai Unión belül is vizsgálódnak, ám az uniós tisztségviselők foggal-körömmel védik a német politikust. Azzal ugyanakkor, hogy Frédéric Baldan egy belga bírósághoz fordult, Ursula von der Leyen mentelmi joga komoly veszélybe került.

Brüsszel a koronavírus-járvány kirobbanását követően, 2020-ban 35 milliárd dollár értékben kötött szerződést 1,8 milliárd adag koronavírus elleni Pfizer–BioNTech-oltóanyag megvásárlásáról az amerikai–német gyógyszergyártó céggel. 2021 áprilisában a The New York Times amerikai napilap arról számolt be, hogy Ursula von der Leyen és az amerikai Pfizer igazgatója, Albert Bourla olyan sms-eket váltott egymással, amelyek elősegítették a gyógyszercéget hatalmas haszonhoz juttató vakcinabeszerzési megállapodást. A szerződés megkötésének idején, 2020 decemberében pedig az elnök asszony férje, Heiko von der Leyen az Orgenesis nevű gyógyszergyártó cég igazgatója lett, amely szorosan együttműködik a Pfizerrel.

Az amerikai lap cikkének megjelenése után egy újságíró megpróbált nyilvános hozzáférést kérni a szöveges üzenetekhez, s amikor ezeket nem kapta meg, az uniós ombudsmanhoz fordult. Az uniós szerv a hivatali visszaélés tényállását állapította meg, és az üzenetek utáni szélesebb körű kutatásra szólított fel, ám mindeddig hiába. Az Európai Számvevőszék, az unió költségvetési ellenőrző szerve szintén arról tanúskodott, hogy a vakcinabeszerzésre vonatkozó előzetes tárgyalásokról írt szeptemberi jelentéséhez nem kapta meg a kért információkat az Európai Bizottságtól. Mindezek után tavaly év végén az Európai Unió független szervezete, az Európai Ügyészség indított vizsgálatot a vakcinák európai uniós beszerzésével kapcsolatban – írta meg korábban lapunk.

Az európai intézményekhez akkreditált belga lobbista pedig most úgy döntött, hogy személyesen is üldözni fogja Von der Leyent, mivel úgy véli, hogy a feltételezett bűncselekmény aláásta a Belgiumba vetett közbizalmat. 

A lobbista szerint az EB elnöke megsértette az európai uniós szerződéseket is, és túllépett hatáskörén a tagállamok, köztük Belgium nevében. Az uniós országok ugyanis a bizottságot, és nem Von der Leyent egymagát bízták meg a közös vakcinabeszerzés lebonyolításával.

Frédéric Baldan szerint az EB elnöke megsérti a belga alkotmányban rögzített jogokat, ha közszereplőként nem hozza nyilvánosságra az sms-eket. Ha pedig arra hivatkozna, hogy a Pfizer-igazgatóval folytatott beszélgetései magánjellegűek, abból Von der Leyen és Albert Bourla intim viszonyára lehetne következtetni, amivel súlyos összeférhetetlenség állt volna fenn a szerződés megkötésekor – érvel a lobbista.

Baldan panaszában utal arra a különleges kiváltságra is, amelyet a Pfizer az EU vakcinabeszerzőjeként kapott: 2022-ben, a Belgiumba szállított 40,4 millió koronavírus elleni oltásból 27,9 millió a Pfizertől származott. A belga állampolgár ötvenezer eurót kér az erkölcsi kárért, amelyet az EB elnöke okozott.