Rakétákkal robbantottak fel egy ukrán lőszerraktárat

Tengerről indított precíziós rakétákkal semmisített meg az orosz hadsereg ukrán hadianyagraktárakat csütörtökre virradóan – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője az aktuális hadijelentést ismertetve.

Mint mondta, az összes kijelölt célpontot megsemmisítették.

Közölte továbbá, hogy ezenfelül a donyecki régióban megsemmisítették két ukrán dandár lőszerraktárát és több egyéb harceszköz mellett egy amerikai AN/TPQ-50 ellentűzradart is. A tábornok szerint az ukrán hadsereg – hasonlóan az utóbbi napokhoz – három irányba próbált támadásokat indítani, sikertelenül: Donyeck, Krasznolimanszk és Dél-Donyeck felé.

Konasenkov szerint az ukrán hadseregnek a nap folyamán elszenvedett vesztesége mintegy nyolcszázötven fő, közülük 480-an a Donyeck régióban dúló harcokban estek el, ahol mások mellett Marjinka település térségében vertek vissza 16 ukrán támadási kísérletet.

Konasenkov szerint az orosz légvédelem elfogott tizenegy HIMARS-rakétát és tizennégy ellenséges drónt.

Az orosz agresszióval szembeni ellenoffenzívában elért részleges sikerekről számolt be csütörtökön az ukrán hadvezetés.

Andrij Kovaljov, az ukrán vezérkar szóvivője elmondta, hogy Zaporizzsja régióban az ukrán haderő megvetette a lábát az új hadállásokban. Mindemellett az orosz erők továbbra is „erős ellenállást” tanúsítanak és mozgósítják a tartalékokat.

Mint mondta, Kijev és más nagyvárosok ellen indított orosz dróntámadásokban mintegy huszonöt ember sebesült meg.

Kovaljov közölte, hogy az ukrán csapatoknak az orosz kézre került Bahmuttól délre sikerült előrenyomulniuk.

Beszámolt arról is, hogy a donyecki Avgyijivka, Liman és Marjinka településeknél, valamint a harkivi Kupjanszk térségében sikeresen visszavertek orosz támadásokat. Hozzátette, hogy az orosz légierő több tucat légitámadást indított.

Valerij Serseny, a délkeleti országrészben harcoló erők szóvivője közölte, hogy az ukrán hadsereg kazettás lőszereket kapott.

Az Egyesült Államok alig egy hete jelentette be, hogy ilyen lőszereket fog átadni a kijevi vezetésnek. A kazettás lőszereket több mint száz országban tiltották be, mert veszélyt jelentenek a civil lakosságra is.

Serseny az ukrán állami televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy ugyan a lőszerek már az egységeknél vannak, de még nem vetették be őket.

Ukrajna állítása szerint ezeket a lőszereket csakis a „megszállók elűzésére” fogja használni saját területén, és lakott területen nem fogja bevetni.

Ukrajna esetleges NATO tagsága biztonsági fenyegetést hoz létre Oroszország számára, s az ukrajnai orosz „hadművelet” megindításának egyik indoka éppen Ukrajna NATO-csatlakozásának veszélye volt – jelentette ki csütörtökön az orosz elnök.

„Ami Ukrajna NATO-tagságát illeti, többször elmondtuk, hogy ez egyértelműen fenyegetést jelent Oroszország biztonságára” – hangsúlyozta Vlagyimir Putyin Pavel Zarubinnak, a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című magazinműsora készítőjének adott interjújában. „Lényegében a különleges katonai művelet egyik oka Ukrajna NATO-csatlakozásának veszélye volt” – tette hozzá.

Putyin elnök a Rosszíja 24 hírcsatornán is közvetített interjújában mindemelett azon véleményének adott hangot, hogy Ukrajna esetleges NATO-tagsága nem növeli majd Ukrajna biztonságát, hanem jóval sebezhetőbbé teszi a világot, és további feszültséget fog okozni a nemzetközi porondon.

Az orosz elnök szót ejtett az Ukrajnának adott nyugati fegyverekről is. Mint mondta, látták, milyen nagy reményeket fűztek a nagyobb hatótávolságú rakétákhoz. „Igen, ezek okoznak károkat, de semmit nem változtatnak a harci helyzeten, csak kiélezik a szembenállást, mindenekelőtt az ukrán fél kárára” – tette hozzá.

Mint mondta, az ukrán katonák félnek használni a nyugati tankokat, mert tudják, hogy az orosz erők kiemelt célpontjai. „Elmondhatom, hogy az ukrán katonák gyakran megtagadják, hogy beüljenek ezekbe a tankokba, mert a mieink kiemelt célpontjai, amelyeket az elsők között semmisítenek meg a harctéren” – ismertette Putyin, aki úgy fogalmazott, hogy ez egy kevésbé kellemes körülmény. „Ugyanúgy égnek, mint az összes többi, sőt talán még jobban, mint a szovjet gyártmányú, jól ismert T-72-esek” – fűzte hozzá.

Beszélt arról is, hogy Ukrajnának joga van saját biztonságáról gondoskodnia, de nem Oroszország rovására. „Bármely országnak joga van arra, hogy szavatolja saját biztonságát, és persze arra is, hogy belátása szerint megválassza, miként éri el ezt a célját” – jelentette ki az orosz elnök. Mindazonáltal leszögezte: ennek egyedüli korlátja, hogy a biztonság elérése nem jelentkezhet fenyegetésként egy másik országra.

Felidézte, hogy a Moszkva és Kijev között az isztambuli megállapodás-tervezet részletes biztonsági garanciákat tartalmazott Ukrajna számára. Mint mondta, Moszkva összességében elfogadhatónak tartotta a dokumentumot, de a kijevi vezetés kidobta azt a szemétbe.

Putyin kijelentette még: Oroszország felfüggesztheti részvételét a fekete-tengeri gabonaegyezményben. Az egyezmény hatálya július 17-én ismét lejár. Az esetleges hosszabbítás kapcsán hangsúlyozta, hogy ez abban az esetben fog megtörténni, ha teljesítik a megállapodás Oroszországra vonatkozó részét.

Közölte: Moszkva kész várni, de már nem elégíti ki az a megoldás, hogy először a hosszabbítás, aztán az ígéretek teljesítése. „Először az ígéretek teljesítése, aztán a mi részvételünk” – szögezte le az orosz elnök.

A vilniusi NATO-csúcstalálkozó megmutatta, hogy az észak-atlanti szövetség visszatért a hidegháborús sémákhoz – vélekedett az orosz külügyminisztérium szerdán este.

„Július 11-12-én Vilniusban zajlott az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének csúcstalálkozója. Ennek eredményei megmutatták, hogy a szervezet végérvényesen visszatért a hidegháborús sémákhoz, csakhogy ezúttal a mi egymilliárdunk védelme érdekében az emberiség többi részétől, valamint a világot demokratikus és tekintélyelvű rendszerekre felosztó ideológia alapján” – olvasható az állásfoglalásban.

„A vilniusi csúcs eredményei gondosan ki lesznek elemezve. Tekintettel az Oroszország érdekei és biztonsága kapcsán jelentkező veszélyekre, illetve kihívásokra, időben és megfelelő módon fogunk reagálni minden rendelkezésre álló eszközzel és módszerrel. A már meghozott döntéseken felül folytatjuk az ország katonai szervezetének és védelmi rendszerének erősítését” – tette hozzá az orosz diplomáciai tárca.

„A NATO következetesen csökkenti az erő alkalmazásának küszöbét és erősíti a nukleáris komponens szerepét a katonai tervezésében”

– folytatták.

„A (NATO-)tagállamok megerősítették a 2008-as bukaresti formulát, amelynek értelmében Ukrajna a NATO tagja lesz, igaz, megint csak nem határozták meg, hogy mikor. A keserű pirulát azzal édesítették meg, hogy Kijev vonatkozásában eltekintenek a szövetségbe való út elengedhetetlen részét képező csatlakozási akcióterv (MAP) alkalmazásától. Mindemellett Ukrajnának szánták a legfőbb fogyóeszköz szerepét a NATO által Oroszországgal szemben kirobbantott hibrid háborúban. Az eszkaláció felé véve az irányt újabb adag ígéretet tettek a kijevi rezsim ellátására még korszerűbb és még nagyobb hatótávolságú fegyverekkel, hogy minél tovább elhúzhassák a felőrlésre szánt konfliktust” – írta a minisztérium.

Valerij Serseny, a délkeleti országrészben harcoló ukrán erők szóvivője közölte, hogy az ukrán hadsereg kazettás lőszereket kapott.

Az Egyesült Államok alig egy hete jelentette be, hogy ilyen lőszereket fog átadni a kijevi vezetésnek. A kazettás lőszereket több mint száz országban tiltották be, mert veszélyt jelentenek a civil lakosságra is.

Serseny az ukrán állami televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy ugyan a lőszerek már az egységeknél vannak, de még nem vetették be őket.

Ukrajna állítása szerint ezeket a lőszereket csakis a „megszállók elűzésére” fogja használni saját területén, és lakott területen nem fogja bevetni.