Orosz támadás érte a kelet-ukrajnai Limant

Orosz támadás érte a kelet-ukrajnai Limant szombaton, legalább nyolcan meghaltak és 13-an megsebesültek – közölte az ukrán belügyminisztérium és Pavlo Kirilenko, Donyeck megye ukrán kormányzója.

Képünk illusztráció

Fotó: AFP/Aris Messinis

A csapások egy lakóépületet és egy nyomdai komplexumot értek. Mindkettőben tűz is keletkezett, de már sikerült eloltani – tette hozzá közleményében a tárca.

Liman fontos vasúti csomópont, a háború kezdete után négy hónappal orosz kézre került, de tavaly ősszel az ukrán hadsereg visszafoglalta. Az elmúlt napokban ukrán részről többször közölték, hogy újabb orosz offenzíva indult a térségben.

Oroszország Ukrajna ellen tavaly februárban indított háborúja az 500. napnál tartott szombaton. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi oldalán videót tett közzé, amelyben méltatta az ukrán hadsereg és lakosság bátorságát, és több konkrét harci sikerre visszaemlékezett.

Zelenszkij szombaton a fekete-tengeri Kígyó-szigetre utazott. A kis sziklás sziget jelképessé vált, amióta a háború első napján az ukrán gárdisták megtagadták, hogy megadják magukat az orosz hadseregnek.

Az orosz hírszerzés szombaton arról számolt be, hogy az orosz ellenőrzés alatt álló, dél-ukrajnai területen fekvő Oleskij város ellen intézett éjszakai ukrán támadásban két ember meghalt. A TASZSZ orosz állami hírügynökség által idézett helyi mentőszolgálatok szerint több tucatnyi tüzérségi lövedéket lőtt ki az ukrán hadsereg a városra és a szomszédos településekre.

Az ukrán védelmi minisztérium hírszerző szolgálata szombaton arról számolt be, hogy az orosz hadsereg továbbra is aknákat helyez el a dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőműben és a létesítmény területén található épületekben. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) a héten a korábbinál szélesebb körű hozzáférést követelt az atomerőmű létesítményeihez, hogy ellenőrizhesse az orosz elaknásítással kapcsolatos ukrán vádakat.

Augusztus elejéig szabadságra küldte a zsoldosait Jevgenyij Prigozsin, a Wagner orosz magánhadsereg alapítója a június végén kudarcba fulladt lázadás után – közölte egy orosz újságíróval Anton Jelizarov, a Wagner egyik parancsnoka szombaton.

„Ma mindnyájunkat szabadságra küldtek augusztus elejéig. Sok teljesítendő feladatunk van. Jevgenyij Viktorovics (Prigozsin) úgy döntött, hogy mindenkinek pihennie kell” – mondta a Lotus ragadványnéven ismert Jelizarov Tyimofej Jermakov újságírónak a több blogger Telegram-csatornáján megjelent interjúban.

Hozzátette, hogy a szabadságolásról a Wagner „parancsnoki tanácsa” döntött.

A beszélgetés Dél-Oroszországban, egy kávéházban zajlott, ahol az újságíró véletlenül találkozott Jelizarovval, aki arról is beszélt, hogy a szabadságolás után a Wagner zsoldosait Fehéroroszországba vezénylik a Kreml és Wagner közötti megállapodás értelmében, amely szerint

a lázadás leállítása fejében a Wagner mentesül a bűnvádi eljárástól.

„A legnehezebb feladat a Fehéroroszországba jutás lesz. Elő kell készítenünk a támaszpontokat, kiképzőtáborokat, egyeztetni kell a helyi önkormányzatokkal és közigazgatással, meg kell szervezni az együttműködést a fehérorosz rendvédelmi szervekkel és ki kell építeni a logisztikát” – magyarázta a parancsnok.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a héten közölte, hogy Jevgenyij Prigozsin, akinek fehéroroszországi száműzetésbe kellett volna vonulnia, még Oroszországban, Szentpéterváron tartózkodik, a Wagner zsoldosai pedig az oroszországi bázisaikon. Mint mondta, a Wagner átköltöztetését Fehéroroszországba még nem oldották meg, és a Wagnernek különbözik az álláspontja Minszktől a jövőbeli küldetése kapcsán is, amelynek a fehérorosz elnök szerint katonák kiképzéséből és katonai tanácsadásból kell állnia.

A Wagner-parancsnok kijelentette: ha a zsoldosokat az orosz nép felszólítja, hogy segítsenek a hazájuknak, készek erre.

Az ENSZ adatai szerint több mint 9 ezer civil halt meg és 16 ezren sebesültek meg az orosz-ukrán háború tavaly február 24-i kirobbanása óta, de a szervezet elismeri: a polgári áldozatok valós száma ennél sokkal több lehet. Egy felmérés szerint az ukrán családok 80 százalékát érinti közvetlenül a háború, vagyis ennyi családban történt haláleset, vagy sebesülés.

Ugyancsak az ENSZ adatai szerint 23 millió ember menekült el Ukrajnából, de az országban maradt, belső menekültek száma is több tízezres. A háború borzalmas károkat okozott az ukrán infrastruktúrában, a GDP pedig 35 százalékkal csökkent. Az újjáépítés költségeit már tavaly ősszel 350 milliárd dollárra becsülte a Világbank.

A kazettás vagy fürtös bombák használatát több mint száz országban betiltották, ám sem az Egyesült Államok, sem Oroszország, sem pedig Ukrajna nem írta alá az erről szóló nemzetközi egyezményt – hangzott el az M1 Híradójában.

Washington pénteken döntött úgy, hogy kazettás bombákat szállít Ukrajnának egy 800 millió dollár értékű katonai segítség részeként. Joe Biden elnök nemzetbiztonságai tanácsadója elismerte, hogy a fel nem robbant kazettás lőszerek veszélyt jelentek a civil lakosságra.

„Ezért halogattuk a döntést, ameddig csak lehetett, de a polgári áldozatok hatalmas kockázata akkor is fennáll. Az orosz tankok átgödrülnek az ukrán állásokon és még több ukrán területet foglalnak el, és még több civilt ölnek meg azért, mert Ukrajnának nincs elég tüzérsége – mondta Jake Sullivan.

Úgy fogalmazott: Ukrajna biztosítékot adott arra vonatkozóan, hogy a kazettás lőszereket csak az ország védelmében használják, így minimalizálva a civileket fenyegető kockázatot.

A hagyományos lőszerek hiánya miatt küld az Egyesült Államok Ukrajna számára ENSZ-egyezmény által tiltott kazettás lőszereket – nyilatkozta Joe Biden elnök pénteken, miután kormánya újabb, ezúttal 800 millió dollár (mintegy 480 milliárd forint) értékű katonai segítséget jelentett be.

Joe Biden a CNN-nek adott interjúban nehéz döntésnek nevezte a hozzájárulás megadását a vitatott eszközök szállításához, de hozzátette, hogy meggyőzték őt ennek szükségességéről, mert Ukrajnának szüksége van lőszerre az orosz erők elleni támadáshoz. Az ukrán erők „kifogyóban vannak a tüzérségi eszközökből, és nekünk is alacsonyak a készleteink” – magyarázta az elnök, hozzátéve, hogy átmeneti időszakra fogadta el a védelmi minisztérium javaslatát a kazettás eszközök ukrajnai szállítására, ameddig az Egyesült Államok nem lesz képes több 155 milliméteres lőszert legyártani.

Az amerikai védelmi minisztérium illetékese pénteken azt mondta, hogy a vitatott lőszerek szállításának elsődleges oka, hogy segítsenek az ukrán erők számára áttörni az orosz védelmi vonalakon. Colin Cahl, a Pentagon védelempolitikáért felelős államtitkára elismerte, hogy az ukrán ellentámadás „kicsit lassabban halad, mint sokan remélték”.

Előzőleg az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a Fehér Ház napi sajtótájékoztatóján a lőszerekkel kapcsolatos aggályokról azt mondta, hogy az amerikai adminisztráció egyeztetett a szövetségesek és partnerek képviselőivel.

Jake Sullivan egyebek közt azzal érvelt, hogy Oroszország kazettás lőszert polgári lakosság ellen is bevet, és a háború kezdete óta alkalmaz ilyen eszközöket, az ukrán erők viszont az ország területének védelmében használják majd, és „minimalizálják” a polgári lakosságot fenyegető kockázatot a kazettás bombák bevetése miatt.

Jake Sullivan kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fog háborúba keveredni Oroszországgal, és nem bocsát Ukrajna rendelkezésére fegyvert ahhoz, hogy azt saját területén kívül használja fel.

Az amerikai fegyverszállítmány bejelentése előtt az ENSZ főtitkára szóvivő-helyettese útján közölte, hogy továbbra sem támogatja a kazettás lőszerek (cluster munitions) alkalmazását. Farhan Haq elmondta, hogy Antonio Guterres kiáll a kazettás eszközök betiltásáról szóló ENSZ egyezmény mellett (Convention on Cluster Munitions – CCM), amit 15 éve kötöttek, és amelyhez a világ több mint 110 országa csatlakozott. Az aláírók között ugyanakkor nem szerepel az Egyesült Államok, Ukrajna, Oroszország és Kína.

A DPICM (dual-purpose improved conventional munition), az úgynevezett kazettás lőszer a bevetéskor számos további apró robbanóeszközt bocsát ki magából, megsokszorozva ezzel a pusztító hatást.

A Fehér Ház pénteki tájékoztatóján Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatban a nemzetbiztonsági tanácsadó kijelentette, hogy a védelmi szövetség jövő heti csúcstalálkozóján Ukrajna belépéséről nem döntenek majd, de a vilniusi esemény fontos pont lesz az oda vezető úton, és lehetőséget ad a NATO-tagországoknak arra, hogy megvitassák, Ukrajnának milyen reformokra van szüksége ahhoz, hogy teljesítse az elvárásokat.

Jake Sullivan a svéd NATO-tagság kapcsán úgy fogalmazott, hogy a folyamat relatíve hamar lezárul. „Bizonyosak vagyunk abban, hogy a nem túl távoli jövőben megtörténik a belépés, és erről egyhangú döntés születik” – mondta a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója.

Tízre emelkedett a nyugat-ukrajnai Lemberget (Lviv) ért csütörtöki orosz rakétatámadás halálos áldozatainak száma – közölték a helyi hatóságok.

Az UNIAN ukrán hírügynökség idézte az ukrán belügyminisztérium jelentését, amely szerint péntek reggel bukkantak a tizedik holttestre egy orosz rakéta által korábban megrongált lakóház romjai között.

„Most találtuk meg a tizedik holttestet. Egy nőt. A mentők most szabadítják ki az elhunytat a romok közül. Ezzel befejeződik a mentési művelet” – mondta Andrij Szadovij polgármester.

A város első embere szerint a háború kezdete óta ez volt a legsúlyosabb támadás a civil infrastruktúra ellen Lvivben.

A támadásban romba dőltek egy nagy lakóháztömb felső emeletei, és összesen 35 épület rongálódott meg. Lemberg megye kormányzója, Makszim Kozickij közölte, hogy befejeződtek a keresési és mentési munkálatok.

„A tegnapi, egy lvivi lakóház elleni rakétatámadás következtében 10 ember vesztette életét. Egy személyt az éjszaka folyamán, egy másikat pedig ma reggel találtak meg. Ezenkívül 42 ember megsérült, közülük 16-an kórházba kerültek. Köszönet a mentés résztvevőinek, köztük az önkénteseknek, akik a felhőszakadás ellenére egész éjszaka nem hagyták abba a keresést” – mondta Kozickij.

A lengyel határtól 70 kilométerre fekvő, eredetileg 720 ezer lakosú, de sok háborús menekültet is befogadó nyugat-ukrajnai városban kétnapos gyászt hirdettek.

Jurij Ignat, az ukrán légierő parancsnokságának szóvivője elmondta, hogy a Lemberget támadó Kalibr típusú robotrepülőgépek a Fekete-tengerről indulva először Kijev felé repültek, de aztán élesen Lemberg felé fordultak. Az oroszok által indított 10 rakétából 7-et sikerült megsemmisíteni a légvédelemnek, három azonban becsapódott a városban.