Orosz rakétacsapás ért egy lembergi lakóházat

Három ember meghalt, amikor csütörtökön rakétatalálat ért egy lembergi (lvivi) lakóházat Ukrajna nyugati részén – számolt be a város polgármestere.

„Már három halott van” – közölte Andrij Szadovij a Telegram-üzenetküldő alkalmazáson, miután a szintén a közösségi hálózaton közzétett videóban nyolc sebesültről és sok lakás megrongálódásáról számolt be.

A mentőszolgálatokat mozgósították, „több ember lehet még a romok alatt” – tette hozzá a városi elöljáró a Telegramon. A polgármester korábban azt mondta, hogy egy súlyos állapotban lévő személyt mentővel szállítottak el. Lemberg megye kormányzója, Makszim Kozickij ugyancsak a Telegramon azt írta, hogy a lakóépületet az orosz erők közvetlen találata érte.

A frontvonaltól több száz kilométerre fekvő Lemberg és térsége már az Ukrajna elleni 2022. február 24-i orosz különleges hadművelet kezdete óta a támadások célpontja volt. Kozickij elmondása szerint legutóbb, június 19-20-án éjjel drónok támadtak egy kritikus infrastruktúrát Lembergben,

Oroszország elhagyására szólította fel állampolgárait a moszkvai brit nagykövetség

„Az (ukrajnai) invázió azt jelenti, hogy a helyzet itt, Oroszországban is kiszámíthatatlan” – jelentette ki Deborah Bronnert, az Egyesült Királyság moszkvai nagykövete a képviselet Telegram-csatornáján szerda este közzétett videoüzenetben.

A nagykövet minden brit állampolgárt arra kért, hogy hacsak nem feltétlenül szükséges, ne maradjon Oroszországban.

Nem sokkal a háború kitörése után, 2022 márciusában az amerikai kormány is felszólította állampolgárait, hogy hagyják el Oroszországot. A német kormány mindeddig csak azt tanácsolta a németeknek, hogy ne utazzanak a háborút kezdeményező országba.

Az ukrán vezérkar kedden este közleményben figyelmeztettek arra, hogy az orosz csapatok „a közeljövőben” robbantást terveznek a zaporizzsjai atomerőmű területén. Egy órával később Moszkvában a zaporizzsjai erőmű működését ellenőrző orosz Rosznyergoatom energetikai vállalat igazgatói tanácsadója nyilatkozott úgy, hogy éppen hogy az ukránok készülnek robbantásos merényletre.

Az ukrán vezérkar közleménye szerint orosz tűzszerészek kedden „robbanóanyaghoz hasonló tárgyakat” helyeztek el az orosz ellenőrzés alatt álló atomerőmű 3-as és 4-es számú blokkjának tetején. Az ukránok értékelése szerint azonban ezek felrobbantása „nem okozhat kárt az erőmű blokkjaiban”. Az ukránok a közleményben előre jelezték, hogy Moszkva várthatóan Ukrajnát fogja megvádolni a robbantások elkövetésével.

Alig egy órával a közlemény kiadása után Moszkvában a zaporizzsjai atomerőművet üzemeltető Rosznyergoatom energetikai vállalat igazgatói tanácsadója nyilatkozott úgy, hogy értesüléseik szerint éppen az ukránok készülnek merényletre az atomerőmű területén.

„Ukrajna azt tervezi, hogy július 5-ére virradó éjjel nagy pontosságú fegyverekkel és kamikaze drónokkal megtámadja a zaporizzsjai atomerőművet” – nyilatkozta Renat Karcsa a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek.

Karcsa szerint Kijev olyan ballisztikus rakétával akarja megtámadni az atomerőművet, amelynek robbanófeje „tele van radioaktív hulladékkal” – idézi az orosz nukleáris szakértőt a hírügynökség.

A Jevgenyij Prigozsin vezette, nagy harcértékkel bíró Wagner-csoport kiválása érzékenyen érintette az orosz hadsereget. A moszkvai vezérkar sajátos megoldást talált ki a pótlásukra.

A moszkvai védelmi minisztérium azt tervezi, hogy nagyságrendekkel több csecsen harcost és elítéltet küld a frontra annak érdekében, hogy így töltse be a Wagner zsoldoscsapat kivonulása utáni űrt. Ez azért is kulcsfontosságú, mert a Kreml mindenáron el akarja kerülni a teljes mozgósítást – számolt be a Bloomberg európai hírszerzési forrásokra hivatkozva.

A hírügynökség forrásai kiemelték,

a csecsenek és az elítéltek Vlagyimir Putyin orosz elnöknek elfogadhatóbb alternatívát jelentenének a teljes mozgósítással szemben.

A Kreml tavaly szeptemberben részleges mozgósítást jelentett be az ukrán csapatok ellentámadására válaszolva, majd az orosz hatóságok október 31-én bejelentették annak befejezését. Egyes feltételezések szerint ugyanakkor titokban folytatódott a mozgósítási folyamat.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Ramzan Kadirov csecsen katonai vezetővel beszélget (Fotó: MTI/EPA/Alekszej Nikolszkij)

A Bloomberg szerint az ukrán előrenyomulás Bahmut külvárosánál, valamint a Wagner-katonák május végi kivonulása a városból arra késztette Moszkvát, hogy nagy erőket összpontosítson az területre. Ez azonban azzal fenyeget, hogy emberhiány alakul ki Dél-Ukrajna egyes megszállt részein.

Az korábban is köztudott volt, hogy az oroszok engedélyezték a Wagner számára, hogy börtönökben is toborozzon embereket, akiknek azt ígérték, hogy fél frontszolgálat után eltörlik a hátralevő büntetésüket.

Most azonban úgy néz ki, hogy a reguláris erők is ehhez az „eszközhöz” folyamodhatnak, és a fegyenceket különleges rohamosztagokban vethetik majd be.

Csecsenföld több mint 26 ezer harcost küldött az ukrajnai hadműveleti övezetbe, akiknek csaknem fele önkéntes – közölte Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetője a Telegram-oldalán.

„A különleges katonai művelet kezdete óta több mint 26 ezer embert küldtek Csecsenföldről a műveleti térségbe, köztük 12 ezer önkéntest, akik gyorsított kiképzésen estek át a Szpecnaz (különleges alakulat) orosz egyetemének gudermeszi bázisán. Jelen pillanatban Csecsenföld több mint hétezer harcosa védi Oroszország érdekeit a hadműveleti övezetben” – írta Kadirov.

Mint fogalmazott, a csecsen harcosok nemcsak a frontvonalon teljesítenek szolgálatot, de a műszaki-logisztikai ellátásban is közreműködnek.

Ramzan Kadirov arról is beszámolt, hogy az apjáról, Ahmat Kadirovról elnevezett regionális társadalmi alapnak köszönhetően 1014 különleges technikai eszközt bocsátottak az ukrajnai hadművelet rendelkezésére: a többi között 145 páncélozott járművet, 931 kvadrokoptert, 344 éjjellátó készüléket, 325 hőkamerát, valamint több mint 28 ezer korszerű telekommunikációs eszközt.

Közölte azt is, hogy csapatai mindemellett rendszeresen segítséget nyújtanak az orosz erők ellenőrzése alá került térségek lakóinak.

Kadirov szerint eddig 22 ezer tonna humanitárius segélyt szállítottak le a régióba, ideértve mentőautókat, orvosi eszközöket, gyógyszereket, létszükségleti cikkeket és építőanyagokat is. A csecsen vezető hozzátette, hogy az Ahmat-Hadzsi Kadirov alap segítséget nyújt a sebesültek gyógyításában és rehabilitációjában, illetve pénzügyi támogatást is nyújt.

Ukrán katonai támadás érte az orosz megszállás alatt álló, kelet-ukrajnai Makijivkát szerdára virradóra, egy ember meghalt és negyvenegyen megsebesültek – közölte Vlagyiszlav Kljucsarov, a település Moszkva által kinevezett polgármestere.

A sebesültek között két gyermek is van – tette hozzá. Elmondása szerint az ukránok este kezdték el lőni és bombázni a települést, nagy károkat okozva. A támadásban mintegy negyven épület megrongálódott, köztük lakóházak, iskolák és egészségügyi létesítmények.

Az ukrán hadsereg azt közölte, hogy egy orosz katonai kiképző létesítményt vett célba Makijivkában. A katonaság a Telegramon azt írta: sikerült felszámolni „egy újabb orosz terrorista alakulatot” a településen, amely lényegében már 2014 óta a szakadárok felügyelete alatt áll.

Az ukrán hadsereg többször vette célba ezt a területet. Tavaly év végén – az orosz hadsereg egy tábornokának közlése szerint – 89 orosz katona vesztette életét egy ukrán csapásban Makijivkában