Csaknem száz illegális migránst mentett ki a tengerből a görög parti őrség

Csaknem száz illegális migránst mentett ki a tengerből a görög parti őrség, és őrizetbe vett három embercsempészt – jelentette szombaton az EPT állami rádió.

A parti őrség beszámolója szerint 71 bevándorlót találtak egy vitorlás hajó fedélzetén az égei-tengeri Kárpathosz sziget közelében, ők feltehetően Olaszországba tartottak Törökországból.

Ezenkívül egy nagyobb csónakban 27 emberre bukkantak Ródosz partjainál.

A görög hatóságok azt tervezik, hogy a megmentett embereket egy Kósz szigetén található táborba szállítják regisztráció céljából.

Az embercsempészek gyakran öreg, hajózásra szinte alkalmatlan hajókon indítják útnak a török és az észak-afrikai partokról Görögországba, Ciprusra és Olaszországba készülő embereket, akik az Európai Unióba akarnak bejutni.

Június közepén több száz ember halt meg, amikor egy menekültekkel teli hajó felborult mintegy 80 kilométerre a déli Pülosz partjaitól.

Az olaszországi Lampedusa szigetére többen érkeznek, mint ahány embert el tudnak szállítani, a szicíliai Agrigento prefektusa csütörtökön elrendelte a migránstábor minél gyorsabb kiürítését.

A délelőtti órákban ötszáz embert komphajóval indítottak el Lampedusáról a szicíliai Porto Empedocle kikötőjébe, ahova további 250-et szállítanak pénteken. Száznyolcvan migránst repülővel Bologna városába szállítanak, egy további hatszáz fős csoport pedig a következő napokban a Dattilo hadihajó fedélzetén kerül át a szintén szicíliai Augustába és Cataniába, ahonnan majd tovább osztják őket.

A lampedusai tábor folyamatos ürítése ellenére a sziget közepén található regisztrációs központ csütörtökön a zsúfolásig megtelt: a négyszáz férőhelyen több mint 3500-an szorongtak, ami a 2018 óta működő központ történetében a legmagasabbnak számít.

Csütörtökön több mint ezren kötöttek ki a szigeten: mindannyiukat a tunéziai Szfakszból indították az emberkereskedők.

A Burkina Faso, Elefántcsontpart, Kamerun, Guinea, Libéria, Mali, Szenegál, Szudán, Etiópia és Pakisztán irányából érkező férfiak, nők és gyerekek elmondták, hogy csónakjaikat az emberkereskedők csak egy bizonyos pontig kísérték el a tengeren, majd leszedték a motort és egy másik csónakkal távoztak, magukra hagyva a csoportokat, melyeket az olasz parti őrség segített partra.

Lampedusa halászai készen állnak a sziget kikötőjének lezárására. A halászok napok óta tiltakoznak a migránsok miatt kialakult helyzet ellen: nemtetszésüket fejezték ki amiatt, hogy a Lampedusa és Szicília közötti kompjáratok „migránstaxikként” működnek.

A kötelező migránskvótáról szóló uniós elképzelés elfogadása esetén egy 10-30 ezer embert befogadó migránsgettót kellene létrehozni Magyarországon – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója csütörtökön.

Bakondi György közölte: ráadásul ez nyitott tábor lenne, vagyis a sokszor erőszakos migránsok ki-be járkálhatnának, veszélyeztetve a magyar és az európai emberek biztonságát.

Hasonló tábor működik Olaszországban Lampedusa szigetén, ahol tarthatatlan állapotok uralkodnak, megnehezítve az ott élők mindennapi életét – tette hozzá.

Bakondi György abból az alkalomból nyilatkozott, hogy éppen nyolc éve építette fel a magyar kormány az ország déli határán a határkerítést.

Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy azt megelőzően 400 ezer migráns haladt át az országon. A kerítés megépítéséről szóló döntést pedig azt követően hozták meg, hogy kikérték a magyar emberek véleményét, és a népszavazáson 3,4 millióan azt mondták, hogy ebből elég.

Akkor azt hitte – folytatta -, hogy az Európai Unió gyorsan felismeri, hogy meg kell védeni a külső határokat, ám meglepetésére nem ez történt. Azóta is időről időre előkerül a kötelező elosztási kvótáról szóló elképzelés.

A főtanácsadó azt mondta: most feltűnő gyorsasággal erőlteti Brüsszel a kvóták bevezetését, amelyet 2015-ben először Soros György fogalmazott meg. Ennek szerinte az az oka, hogy jövőre európai parlamenti választások lesznek és eltűnhet az uniós parlamentben a jelenlegi balliberális túlsúly. Vagyis a brüsszeli vezetés még ebben a ciklusban el akarja fogadtatni a jogszabályt.

E szerint legalizálni kellene a migránsok érkezését és 23,8 százalékuk menekültkérelmét Magyarországon kellene elbírálni, addig táborban, migránsgettóban kellene elhelyezni őket. Ha pedig 12 hét után sem születik döntés a menekültté nyilvánításukról, akkor be kellene őket léptetni az unióba – ismertette Bakondi György a TV2 Mokka című műsorában.

A halászkonzorciumot vezető Salvatore Martello korábbi polgármester megjegyezte, hogy a Lampedusán halászott halak szállítása is késik, mivel az erre használt kabinokat most a migránsok foglalják el.

Martello hozzátette, Renato Schifaninak, a régió kormányzójának a közbelépését sürgetik: külön hajót kell biztosítani a helyiek és a turisták számára, és külön hajóval kell szállítani a migránsokat.

Bejelentette, hogy a következő napokban találkoznak a kormányzóval, és ha nem sikerül megoldást találni, készen állnak sztrájkba lépni, ami a kikötő bejáratának elzárását jelenti. Hasonló, a kikötő lezárásával járó lakossági tiltakozást 2020 nyarán tartottak Lampedusán.

Nem lehet az illegális bevándorlás ügyét úgy megoldani, hogy „törvényessé tesszük a jelenséget” – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő csütörtökön Katowicében, cseh hivatali kollégájával, Petr Fialával közösen tartott sajtókonferenciáján.

A két miniszterelnök azt követően nyilatkozott a sajtó képviselőinek, hogy a sziléziai nagyvárosban több miniszter részvételével megtartották az immár rendszeresített kormányközi konzultációt.

Az európai uniós ügyekről beszélve Morawiecki szorgalmazta, hogy az uniós pénzeszközökből szánjanak többet az ukrán menekülteket befogadó országok számára. „Ne keletkezzen olyan aránytalanság, diszkrimináció, hogy egy be nem fogadott migránsért 22 ezer eurót érő bírságot kell fizetnünk, miközben egy ukrán menekült befogadásáért százszorosan alacsonyabb összeget kapunk” – fogalmazott.

Mivel az illegális bevándorlás ügyét nem lehet azzal megoldani, hogy legálissá teszik,

Lengyelország és Csehország elsősorban a külső uniós határok védelmére, a migráció forrását jelentő országok fejlesztésének finanszírozására, az oda irányuló humanitárius segítségre helyezi a hangsúlyt

– szögezte le.

Fontosnak nevezte az Európai Tanács 2018. júniusi értekezletén elfogadott zárókövetkeztetések végrehajtását is, hiszen a dokumentumban az EU-tagországok állam-, illetve kormányfői figyelembe vették Csehország, Lengyelország és Magyarország migránselosztást elutasító javaslatait.

Morawiecki ismételten kiállt az egyhangúság elvének megőrzése mellett az uniós döntéshozatalban. Ez védi a kisebb tagállamokat a nagyobb országok túlsúlyától, jelentős nézeteltérések esetében pedig a konszenzus kidolgozására ösztönöz – érvelt.

Petr Fiala elmondta: a migráció kérdésében a két ország álláspontja azonos abban az értelemben, hogy „közösen szembesülni akarnak az Európába irányuló illegális bevándorlással”. Újságírói kérdésre kifejtette:

meggyőződése szerint a jelenlegi uniós menedékjogi rendszer elégtelen, a problémát ugyanis „nem akkor kell megoldani, amikor a migránsok az Európai Unió területére lépnek”.

Csehország álláspontja „kissé eltér a megfelelő stratégiák témájában, a végső cél azonban azonos Lengyelországéval” – mondta el Fiala. Úgy látta: az uniós tagországok belügyminisztereinek júniusi értekezletén született mechanizmus tervezete – amelyet Prága támogatott – az első lépést jelenti az illegális bevándorlás megelőzéséhez és korlátozásához.

Ezzel szemben a „rendelkezésre álló információk szerint az Európai Parlament ennél ”nyíltabb és liberálisabb migrációs politikát javasol, amelyre a cseh kormány kétkedve tekint” – figyelmeztetett a cseh kormányfő.

Magyarország nem fogja végrehajtani az EU migrációs döntéseit, nem fogadják el a kötelező kvótát, és nem fogadják el a "migránsgettók", migránstáborok építésére vonatkozó kötelezettséget sem - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Bécsben rendezett magyar-osztrák-szerb migrációs csúcstalálkozón. A kormányfő úgy fogalmazott: egy hatékony magyar modellt, egy nyilvánvalóan nem működő új európai modellre kellene felváltani. Magyarország meg fogja találni a jogi és politikai módját annak, hogy a brüsszeli döntéseket ne hajtsák végre - jelentette ki. Szomorúnak nevezte a helyzetet, és úgy fogalmazott: Magyarországnak nemcsak az illegális migránsokkal és az embercsempészekkel, hanem Brüsszellel szemben is meg kell védenie magát, és meg is fogja tenni.

A magyarok nemcsak Magyarországot védik, hanem egész Európát, benne Ausztriát is az illegális bevándorlókkal szemben – jelentette ki Orbán Viktor, miután az illegális migráció elleni fellépésről tárgyalt Karl Nehammer osztrák kancellárral és Alekszander Vucic szerb államfővel. Magyarország nem támogatja a kötelező kvótát, amit Brüsszel megpróbál ránk erőltetni, nem fogjuk hagyni, hogy migránsgettók létesüljenek Magyarországon.

A kormányfő elmondta: tavaly Európa határai mentén összesen 330 ezer illegális migránst állítottak meg, ebből 270 ezret a magyar-szerb határon. Orbán Viktor úgy fogalmazott: a magyar modell - amely hatékony -, egy egyszerű gondolaton nyugszik. Senki sem léphet be az ország területére amíg az általa leadott menekültügyi kérelmet el nem bírálták. Bejönni akkor lehet, ha a beadott kérelemre van pozitív válasz - tette hozzá.

A miniszterelnök kérdésre válaszolva arról is szólt, hogy Magyarország az egyetlen migránsmentes hely Európában, 

 Csak a magyar modell működik a migránshelyzet kezelésére, és ezt fel kellene ismerni Brüsszelben - tette hozzá. A kormányfő kijelentette, hogy az uniós migrációs politika meghívja az illegális bevándorlókat Európába, és ennek egyik része a kötelező kvóta is.
Amíg nem mondjuk ki, hogy az uniós határon kívül kell megvárnia a bevándorlóknak, hogy a kérelmüket elbírálják, addig nem lesz változás.