Létrehozva: 2023.07.18.

Nyolc éve védi hazánk az illegális migrációtól Európát

Ma már egyre több ország emel kerítést.

Magyarország nyolc éve védi kerítéssel a déli határt. Nyugat-Európa és Brüsszel éveken át kritizálta ezt az intézkedést, mára viszont egyre több ország emelne kerítést, hogy erősebben, hatékonyabban védhesse külső határait. Brüsszel mindeközben azt szorgalmazza, hogy kvóták szerint osszák szét az Európába érkező migránsokat.

Néhány hete folyamatosan ropogtak a gépfegyverek a magyar–szerb határhoz közeli makkhetesi erdőben.

A migránsok gyakorlatilag háborúban állnak egymással és az embercsempészekkel. De még az embercsempészek is gyakran fegyverekkel rendezik a konfliktust a határ szerb oldalán. Dominaharc vagy a kulturális különbségek kiütközése? – teszi fel a kérdést legfrissebb tanulmányában a Migrációkutató Intézet.

Katonák járőrőznek a déli biztonsági határzárnál a magyar-szerb határon, Ásotthalomnál 2021. szeptember 1-jén. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kabinetiroda/Vadnai Szabolcs)

Azt írják:

a különböző migránscsoportok etnikai alapon klikkesednek, például a közel-keletiek és az észak-afrikaiak távolságot tartanak az afgánoktól. A marokkóiak szerint egyenesen az afgánok jelentik a legnagyobb veszélyt mindenkire a balkáni útvonalon.

De a kutatásból az is kiderül, hogy még az egyes arab nemzetiségűek is gyakran fordulnak szembe egymással.

A kutatásban az is olvasható, hogy a bevándorlók sok esetben nemzetiségek alapján csoportosulnak és foglalnak el területeket. És ha összetűzés alakul ki, akkor egy-egy szituáció könnyen etnikai bandaháborúvá fajulhat.

A problémát a magyar kormány már nyolc évvel ezelőtt, 2015-ben is látta, amikor felépítette délen a műszaki határzárat.

A kormány nyolc éve is azt hangsúlyozta, hogy a migránsok nem képesek integrálódni, és nem riadnak vissza a terrorcselekmények elkövetésétől sem.

Franciaországban néhány hete tört ki Európa egyik legnagyobb migránslázadása, amit egy rendőri intézkedés váltott ki. Nemrég látott napvilágot egy felvétel, amelyen egy migráns a játszótéren bölcsődés kisgyermekeket késelt meg. Kölnben pedig 2015-ben szilveszterkor több száz agresszív migráns férfi rontott rá a tömegben ünneplő nőkre, és követett el ellenük szexuális bűncselekményeket.

Csaknem tíz év elteltével Brüsszel mégis azon dolgozik, hogy minél több migránst lehessen betelepíteni és szétosztani az unióban.

Kötelező kvótával kerülné meg Brüsszel a magyarokat – írja elemzésében az Alapjogokért Központ. Kiemelik, hogy a baloldali pártok már akkor is úgy táncoltak, ahogy Soros György és a nemzetközi liberális elit fütyült.

Az elemzésben emlékeztetnek, hogy

a migránskvóta alapján Magyarországon hoznák létre az unió legnagyobb migránsgettóját.

Az Alapjogokért Központ hozzáteszi: a migrációpárti kormányok most erőnek erejével próbálnak szabadulni a bevándorlóktól, és hazánkba, illetve más közép-európai országokba küldenék őket.

Pedig Magyarországon népszavazáson döntötték el az emberek, hogy nem akarnak migránsokat. Elemzők kiemelik, hogy más országok is ellenállnak. A lengyel parlament határozati javaslattal készül elutasítani a brüsszeli kvótatervet, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) petícióban tiltakozik ellene, Hollandiában pedig a teljes kormány megbukott, mert nem jutottak egyezségre a bevándorlás kérdésében.

A magyar baloldalnak a „külföldi támogatásokért cserébe folytatott migrációpárti” és a kvótákat támogató politikája minden magyar és európai ember számára veszélyes – jelentette ki a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden a röszkei közúti határátkelőhelyen.

Rétvári Bence elmondta: nyolc évvel ezelőtt a déli határon óriási tömegekben „áramoltak át az illegális migránsok” Magyarországra, és a magyar baloldal egységesen tagadta azt, hogy az illegális migráció létezne, álproblémának nevezte.

„Amikor még nem állt a kerítés, emberek százezrei lépték át a magyar határt, a magyar baloldal pedig azt állította, hogy itt nem történik semmi, nincs semmi veszély ebben”, amikor pedig elkezdett épülni a kerítés, a baloldal azt is ellenezte

– fogalmazott az államtitkár.

Rétvári Bence hangsúlyozta: ha Magyarország nem épített volna kerítést, ha Magyarország jogi és emberi erővel nem védené a déli határt, akkor most a röszkei nem egy „törvénytisztelő” és nyugodt határátkelőhely lenne.

Az Európai Unió legnagyobb migránsgettóját kellene felállítani Magyarországon a migránskvóta brüsszeli elfogadása esetén – jelentette ki a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az M1 keddi műsorában.

Rétvári Bence közölte: a tervezet szerint ugyanis az Európai Unió területére érkező migránsok 28,3 százalékának a menekültkérelmét Magyarországon kellene elbírálni, ami több mint 30 ezer migráns egyidejű elhelyezését tenné szükségessé.

Eközben Görögországnak 5,5, Bulgáriának 2, Franciaországnak 2, Németországnak 1,4, Belgiumnak 0,3, Ausztriának és Svédországnak pedig csupán 0,2 százaléknyi migránst kellene befogadnia a kérelmük elbírálása idejére

– tette hozzá.

A politikus hangsúlyozta, a magyar kormány elvi szinten ellenzi, hogy kivegyék a kezéből a migrációs politika jogosítványát. Annál is inkább, mert az erről szóló referendum alkalmával 3,3 millió magyar ember szavazott arról, hogy mi dönthessük el, kik élhetnek velünk és kik nem.

Úgy véli,

a hét éve napirenden tartott intézkedést azért erőlteti újra Brüsszel, mert „őrségváltás történt a Soros-birodalomban”: Soros Györgytől a fia, Alex Soros vette át az irányítást, és a „trónörökös erős belépőt akart”.

Ugyanakkor látható – mondta az államtitkár –, hogy Nyugat-Európában, például Franciaországban hova vezetett a migránsok befogadása. „Vagyis mi nem szeretnénk arra ébredni, hogy az utcánkban az összes autót felgyújtották” – fogalmazott.

Rétvári Bence kiemelte, az unió azzal, hogy a saját területén bírálja el a menekültkérelmeket, „elvesztette a csatát”, mert az elmúlt évtized tapasztalatai azt mutatják: aki bejött, az itt is marad.

Az államtitkár a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című keddi műsorában puccsszerű trükknek nevezte, hogy Brüsszelben nem konszenzussal, hanem minősített többséggel akarják elfogadni a kötelező kvóták bevezetését.

Emlékeztetett arra, hogy

az EU az alapító okiratnak megfelelően szuverén államok közössége, amelyekre nem lehet ráerőltetni az akaratuk ellenére egy intézkedést.

A közösség alapvetően a béke megőrzésére és konszenzussal meghozott döntésekre épül. Ezzel szemben most azt látjuk, hogy az EU az ukrajnai háború egyik legnagyobb finanszírozója, illetve a migránskvóta kapcsán figyelmen kívül próbálja hagyni annak a hat országnak a döntését, amely elutasította a migránskvótát, illetve tartózkodott a szavazáskor – közölte Rétvári Bence.

Az államtitkár szerint azért Magyarországon bírálnák el a legtöbb kérelmet, mert itt adminisztrálják a legbecsületesebben az illegális határátlépési kísérleteket. Ugyanis a statisztikák szerint az unió teljes területén 330 ezer illegális belépési kísérletet regisztráltak az elmúlt évben, míg Magyarországon 271 ezret.

Vagyis Magyarországot éppen azért büntetnék, mert betartja a jogszabályokat és megvédi az Európai Unió külső határait – fogalmazott Rétvári Bence.

Az államtitkár közölte,

Brüsszel folyamatosan, újabbnál újabb kísérletekkel próbálkozik „áttörni a magyar déli határzárat”, és ezzel beengedni az illegális migránsokat.

Ennek a legújabb kísérlete két hónappal ezelőtt volt, amikor „egy puccsszerű eljárással, minősített többséggel áterőltették a saját kötelező kvótajavaslatukat”, amelyek értelmében minden európai uniós országnak automatikusan be kell fogadni a bevándorlókat – tette hozzá.

Rétvári Bence hangsúlyozta, ha Brüsszel kötelező betelepítési kvótákról szóló terve megvalósulna, akkor „több tízezer illegális migráns lenne körülöttünk, akik folyamatosan követelnék, hogy bejuthassanak az Európai Unióba”.

Kitért arra, hogy ez esetben Magyarországnak tízezeres nagyságrendben kellene folyamatosan eljárásokat lebonyolítania a déli határnál, a kötelező kvóta pedig mágnesként vonzaná ide az illegális migránsokat.

Ezért kell a határokat megvédeni, a kvótákat pedig elutasítani

– szögezte le a politikus.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója azt mondta, mindazt az eredményt, amelyet a kormány a határ lezárásával elért, a többi között Európa védelmének érdekében, Brüsszel ellehetetlenítené a kötelező kvótarendszerrel.

Bármilyen elgondolása is van az Európai Uniónak, nem szabad, hogy megismétlődjön a 2015-ben történt „röszkei csata”, amikor a menekültek „durva erőszakkal kísérletet tettek betörni” Magyarországra – hangsúlyozta.

Bakondi György ismertette, 2015 óta csaknem egymillió határsértőt fogtak el. Szólt arról is, hogy van egy másik határszakasz, ahol „valódi menekültek” érkeznek nagy számban: 1 millió 152 ezer ember érkezett Ukrajnából a háború elől menekülve.

Vagyis jól látható, hogy a magyar állam teljesíti azokat a jogi kötelezettségeket, amelyeket a menekültekkel kapcsolatban az ENSZ előír

– fűzte hozzá a főtanácsadó.

Felhívta a figyelmet a „valóságos menekültek” és az illegális bevándorlók közötti különbségre. Utóbbiak esetében „a szervezett bűnözés uralja a terepet”, pénzért szállítják ide azokat az embereket, akik a személyazonosságukat eltitkolva, okmányok nélkül, jogellenesen, gyakran erőszakosan tesznek kísérletet arra, hogy bejussanak Magyarországra – mondta Bakondi György.

A magyar határvédelem jól működik, Brüsszel azonban kötelező migránskvóta segítségével kerülné meg – közölte az Alapjogokért Központ kedden az MTI-vel, hangsúlyozva, 8 éve védjük Európát az illegális migrációtól.

Zila János, a központ elemzője azt írta, Magyarország már a kezdetekkor nemet mondott az illegális bevándorlók Európa-szerte felfordulást okozó, nyakló nélküli befogadására és Soros György betelepítésről szóló tervére. Ennek a szimbóluma a déli határzár, amelynek éppen nyolc évvel ezelőtt készült el az első, 175 méter hosszú mintaszakasza.

„A gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában, nem szabad úgy tekinteni rá, mintha annak bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért a bevándorlást meg kell állítani, ez a magyar álláspont”

– idézte Orbán Viktor miniszterelnököt, aki még 2015 januárjában mondta ezt, hozzátéve: a magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz.

Hozzátette: „sajnos igazunk lett, hiszen a közelmúlt franciaországi képsorai, a kontinens nyugati felét rettegésben tartó terrorcselekmények és a párhuzamos társadalmak megerősödése nem csak emberéleteket követeltek, hanem a hagyományos európai társadalmi és kulturális örökség lerombolásának kísérőjelenségeiként is értelmezhetők”.

Míg az európai mainstream média a „wilkommenskultur” jelszavát harsogta, Magyarországon a tömeges illegális migráció elutasítása és a határvédelem hamar nemzeti egyetértési ponttá vált

– emlékeztetett az elemző.

Kiemelte, hogy a kormány a magyar emberek túlnyomó többségének oldalára állt, és a fizikai védelmi rendszert jogi eszközökkel is megerősítette. Ezzel szemben a baloldali pártok már akkor is úgy táncoltak, ahogy Soros György és a nemzetközi liberális elit „fütyült”.

Zila János kitért arra, hogy az illegális bevándorlók szétosztásáról, vagyis a kötelező kvótáról szóló javaslatát Brüsszel hosszú évek óta igyekszik minden lehetséges eszközzel megvalósítani, a magyarországi baloldal képviselői pedig az összes adandó alkalommal megszavazták az erre vonatkozó előterjesztéseket.

Az elemző közölte:

a kvóta áterőltetésére vonatkozó sorozatos kudarcok után annak szószólói az ukrajnai háború és az abból fakadó nehézségek leple alatt ismét leporolták a régi tervet, és egy brüsszeli belügyi tanácsülésen elfogadtatták a döntéshozóknak is csak húsz perccel korábban bemutatott javaslatukat.

Ennek megfelelően az Európai Unió területére érkező migránsok 28 százalékának menekültstátusz iránti kérelmét Magyarországon kellene elbírálni, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy itt jönne létre a közösség legnagyobb migránsgettója. Azokat az országokat, amelyek nem hajlandóak befogadni a rájuk kirótt számú bevándorlót, migránsonként 22 ezer euróra büntetnék – ismertette.

Megjegyezte, mindeközben azon valódi menekültek ellátásához, akiket az Ukrajnában dúló háború borzalmai űznek el otthonukból, Brüsszel mindössze 200 euró hozzájárulást ad.

„Az elmúlt évek tehát bizonyították, hogy a nyugati migrációs modell megbukott, a határvédelemre épülő magyar megoldás viszont működik, fenntartása nemzeti érdek. A jelenlegi kvótapuccs lényegében nem más, mint ennek a beismerése”

– írta.

Az Alapjogokért Központ elemzője hozzátette: a migrációpárti kormányok most erőnek erejével próbálnak szabadulni a bevándorlóktól, és hazánkba, illetve más közép-európai országokba küldenék őket.

„Azon már meg sem lepődünk, hogy a dollárbaloldal továbbra sem a magyar embereknek, hanem az apjánál is nagyobb politikai szerepet vállaló Alex Soros akaratának próbál megfelelni” – jegyezte meg.

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek