Nem hagyjuk, hogy Brüsszel ránk erőltesse a migránskvótát

A magyarok már több ízben is leszögezték, de Európa-szerte tízmilliók is hasonlóan gondolkodnak: nem akarnak migránsgettókat építeni és kényszerűen befogadni a migránsokat, ahogyan azt Brüsszel tervezi. Többek között erről beszélt a Magyar Nemzet megkeresésére Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője. Az ukrajnai helyzetről is beszélgettek a politikussal.

– Bárhogyan is mesterkedjenek Brüsszelben, nem fogjuk hagyni, hogy ránk erőltessenek bármilyen puccsszerűen elfogadott kötelező migránskvótát, és elutasítjuk a migránsgettók és -táborok építésére vonatkozó kötelezettséget is – reagált lapunknak az uniós politikai színtéren zajló eseményekre Deutsch Tamás. A Fidesz európai parlamenti képviselője felidézte, hogy a magyar polgárok az elsők között mondták ki:

Ezt egyébként többször is megerősítették, és Európa-szerte tízmilliók hasonlóan gondolkodnak. 

– jelentette ki a kormánypárti politikus, majd kiemelte, hogy a nyugati országoknak az általuk beengedett illegális migránsok mára már elviselhetetlen terheket jelentenek. Ezért most azt találták ki, hogy majd a szolidaritás jegyében erőszakkal a közép- és kelet-európai országok nyakába sózzák az általuk beengedett illegális migránsok problémáját. 

– legyintett gúnyosan Deutsch Tamás. Maga a brüsszeli javaslat egyébként sok helyen kidolgozatlan és olyan hatást kelt, mintha nem gondolták volna át a brüsszeliták, hogy hogyan kellene megvalósítani az ötleteiket. Rengetegen felvetették az Európai Parlamentben is azt az eshetőséget, miszerint az esetlegesen áttelepített migránsok visszaszöknének abba az országba, ahonnan elvitték őket akaratuk ellenére – többnyire nyugat-európai országokba. Amikor a politikusok azt a kérdést tették fel Brüsszelben, hogy mégis hogyan kívánja ezt kezelni az Európai Bizottság, illetve hogyan kellene a tagállamoknak ezt kezelni, csak üres mellébeszéléseket kaptak.

– mutatott rá a Fidesz európai parlamenti képviselője. Úgy véli, hogy a migráció kapcsán az Orbán Viktor miniszterelnök által képviselt álláspontban nincs semmi meglepő, hiszen a kezdetektől fogva azt mondják a kormánypártok, hogy az illegális migrációt nem menedzselni kell, hanem megállítani. 

– szögezte le Deutsch Tamás. Hangsúlyozta, hogy a kormány és a képviselői meg fogják találni azokat a politikai és jogi eszközöket, amelyek kapcsán a migránsokra vonatkozó katasztrofális brüsszeli döntéseket nem kell majd végrehajtani.

Az uniós színtéren a másik leginkább vitatott téma az, hogy az EU a korábban jelzettnél is több pénzt akar önteni Ukrajnába, ehhez pedig egyrészt több befizetést kér a tagállamoktól, másrészt pedig azoktól az országoktól is ezt várja el Brüsszel, akik még egy forintot se láttak a nekik járó forrásokból. Egyes információk szerint egyébként a lengyel és a magyar forrásokat is átadták már Ukrajnának. Deutsch Tamás szerint a képlet nagyon egyszerű: továbbra is a háborús pszichózis uralkodik Brüsszelben, a békéről szó sem esik. Ahogy fogalmazott:

Hozzátette, hogy sem az eddig blokkolt 500 millió euróról, sem a most kitalált 20 milliárd euróról nem fognak tárgyalni addig, amíg le nem kerül az OTP a háború nemzetközi szponzorainak ukrán listájáról.

A kormány sem az ukrajnai fegyverszállítás finanszírozására szánt s eddig is blokkolt 500 millió euró, sem az újabb javaslat szerinti 20 milliárd euró kapcsán nem hajlandó tárgyalásra, amíg Kijev le nem veszi az OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról – figyelmeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s külügyi tanács ülésének szünetében kiemelte, hogy továbbra is háborús hangulat uralkodik Brüsszelben, a békéről ezúttal sem volt szó, sőt olyan javaslatot terjesztettek elő, amelynek értelmében a blokk a következő négy évben 20 milliárd eurót fordítana az ukrajnai fegyverszállításokra, amiből Magyarországra nagyjából 200 millió euró esne.

– mondta.

„Döbbenetes ez a javaslat […] Hát jogosan fogalmazódik meg a kérdés, hogy hány ember fog meghalni ez alatt a négy év alatt, amíg mi 20 milliárd euróval finanszírozunk fegyverszállításokat. És hány magyar fog meghalni ez alatt a négy év alatt?” – tette fel a kérdést. Aláhúzta: az elmúlt ötszáz nap bebizonyította, hogy ezen konfliktusnak nincs megoldása a harctéren, s minél több fegyvert szállítanak, annál magasabb lesz a halálos áldozatok száma.

– jelentette ki.

Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy az Európai Békekeretből eddig 5,6 milliárd eurót fordítottak a fegyverszállítások finanszírozására, és most újabb 500 millió eurót kívánnak jóváhagyni, de a kormány ehhez nem járul hozzá addig, amíg Ukrajna le nem veszi a háború nemzetközi szponzorainak listájáról a legnagyobb magyar banknak számító OTP-t. „Sem az eddig blokkolt 500 millió euró, sem a most előhozott 20 milliárd euró kapcsán nem vagyunk hajlandók semmifajta tárgyalásra mindaddig, amíg az OTP a háború nemzetközi szponzorainak listáján van” – szögezte le. „Arról nem is beszélve, hogy az Európai Bizottság nemrégiben beismerte, hogy elfogyott a pénz, és kért még 50 milliárd eurót Ukrajna támogatására. Most is kérnek 20 milliárd eurót a fegyverszállításokra, így 70 milliárd euróról beszélünk, és sehol egy elszámolás, egy kimutatás az eddig elköltött pénzekről” – tette hozzá.

A miniszter kitért arra is, hogy egyes résztvevők némileg kritizálták a közép-európai országokat, amiért korlátozásokat vezettek be az ukrán gabona importjára vonatkozóan. Kiemelte: a megállapodás lényege az volt, hogy a gabonát el lehessen szállítani Ukrajnából Afrikába és a Közel-Keletre a humanitárius válságok megelőzése érdekében, s nem az, hogy eladják Közép-Európában. „A lehető leghatározottabban visszautasítottam mindenfajta olyan gyanúsítgatást, amely azzal vádolta a közép-európaiakat, hogy bármifajta szállításokat blokkoltunk volna” – közölte, rámutatva arra, hogy Magyarország még infrastrukturális beruházásokat is végrehajtott az átrakodási kapacitás bővítésére. „Magyarország továbbra is készen áll arra a többi közép-európai országgal, hogy átengedje a területén az ukrán gabonaszállítmányokat, de arról nem lehet szó, hogy ezeket Magyarországon értékesítsék és tönkretegyék az élelmiszerpiacunkat” – húzta alá.

Szijjártó Péter a tagállami vétójog felszámolását célzó európai parlamenti állásfoglalással kapcsolatban, újságírói kérdésre válaszolva kiemelte: a szerződések értelmében a stratégiai ügyekben minden félnek egyet kell érnie a döntésekkel.

– fogalmazott.

Hasonlóan reagált a jövő évi magyar soros EU-elnökséggel szembeni tiltakozások ügyére is, mondván, hogy a rotálódó tisztség sorrendje előre meg van határozva. „És ezek a szabályok semmit nem mondanak arról, hogy egyet kell értenie a soros elnökségnek a nagy tagállamok által diktált ügyek valahány százalékával vagy a liberális mainstream minden mozdulatával. Az Európai Unió erről szól, többfélék vagyunk” – mondta.