Mire készülnek a Wagner-zsoldosok?

A Wagner egyik parancsnoka arról is beszélt, hogy mi lesz a legnehezebb feladat.

Augusztus elejéig szabadságra küldte a zsoldosait Jevgenyij Prigozsin, a Wagner orosz magánhadsereg alapítója a június végén kudarcba fulladt lázadás után – közölte egy orosz újságíróval Anton Jelizarov, a Wagner egyik parancsnoka szombaton.

„Ma mindnyájunkat szabadságra küldtek augusztus elejéig. Sok teljesítendő feladatunk van. Jevgenyij Viktorovics (Prigozsin) úgy döntött, hogy mindenkinek pihennie kell” – mondta a Lotus ragadványnéven ismert Jelizarov Tyimofej Jermakov újságírónak a több blogger Telegram-csatornáján megjelent interjúban.

Hozzátette, hogy a szabadságolásról a Wagner „parancsnoki tanácsa” döntött.

A beszélgetés Dél-Oroszországban, egy kávéházban zajlott, ahol az újságíró véletlenül találkozott Jelizarovval, aki arról is beszélt, hogy a szabadságolás után a Wagner zsoldosait Fehéroroszországba vezénylik a Kreml és Wagner közötti megállapodás értelmében, amely szerint

a lázadás leállítása fejében a Wagner mentesül a bűnvádi eljárástól.

„A legnehezebb feladat a Fehéroroszországba jutás lesz. Elő kell készítenünk a támaszpontokat, kiképzőtáborokat, egyeztetni kell a helyi önkormányzatokkal és közigazgatással, meg kell szervezni az együttműködést a fehérorosz rendvédelmi szervekkel és ki kell építeni a logisztikát” – magyarázta a parancsnok.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a héten közölte, hogy Jevgenyij Prigozsin, akinek fehéroroszországi száműzetésbe kellett volna vonulnia, még Oroszországban, Szentpéterváron tartózkodik, a Wagner zsoldosai pedig az oroszországi bázisaikon. Mint mondta, a Wagner átköltöztetését Fehéroroszországba még nem oldották meg, és a Wagnernek különbözik az álláspontja Minszktől a jövőbeli küldetése kapcsán is, amelynek a fehérorosz elnök szerint katonák kiképzéséből és katonai tanácsadásból kell állnia.

A Wagner-parancsnok kijelentette: ha a zsoldosokat az orosz nép felszólítja, hogy segítsenek a hazájuknak, készek erre.

A Wagner zsoldoscsoport vezetője igencsak sejtelmesen fogalmazott hétfő esti bejelentkezésében.

Tovább sokasodnak a kérdőjelek Jevgenyij Prigozsinnal kapcsolatban, aki nemrég lázadást szervezett – elmondása szerint – az orosz katonai vezetés ellen, majd Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök közbenjárására visszafordította csapatait, és Fehéroroszországba távozott.

Ezt követően olyan hírek röppentek fel, hogy a Wagner-vezér visszatért Oroszországba, ugyanis egy fehérorosz ellenzéki csoport légi forgalmi adatok alapján azt írta, a Prigozsinhoz köthető repülőgépek elhagyták a Minszk közelében található Macsuliscsi légibázist és az egyik Moszkva, a másik pedig Szentpétervár felé vette az irányt.

Egy amerikai szenátor mindeközben azt állítja, tudja, hogy Prigozsin Minszkben van, és egy ablaktalan hotelszobában szállásolták el, attól tartva, hogy ő is az utóbbi időben gyakran nem önszántukból az ablakon át távozó orosz oligarchák sorsára jut.

A Wagner-csoport vezetője hétfőn este megtörte a csendet, ám azt nem lehet mondani, hogy tiszta vizet öntött volna a pohárba. A Wagnerhez közel álló Telegram-csatornán közzétett legújabb – mindössze 41 másodperces – hangüzenetében így fogalmazott követőinek: „Ma nagyobb szükségünk van a ti támogatásotokra, mint eddig bármikor. Köszönjük ezt. Meg kell értenetek, hogy az igazságmenetünk célja az árulókkal való leszámolás és az orosz társadalom mozgósítása volt. Ebben értünk el sikereket.”

„Biztosíthatlak titeket, hogy a közeljövőben újabb győzelmeket láthattok tőlünk a fronton. Köszönöm, srácok!”

– zárta bejegyzését Prigozsin.

Kérdés, vajon mire gondolhatott, főként annak fényében, hogy az oligarcha és az orosz katonai vezetés közötti ellentét egyik alapja az volt, hogy hónapokon keresztül folyamatosan szűkítették a Wagner-csoport autonómiáját, ami végül odáig jutott, hogy a védelmi minisztérium a hadsereg alá betagozódást jelentő szerződést kívánt aláíratni vele. Az utolsó csepp a pohárban az anyagi támogatás megvonása volt a Wagnertől, mely után Prigozsin olvasata szerint már nem volt hova hátrálnia.

A lázadás elfojtása óta nincsenek megbízható információk arról, hogy a Wagner zsoldosai hol vannak, illetve hogy mennyien voltak hajlandók közülük betagozódni a reguláris erők közé. Az jelenleg meglehetősen valószínűtlennek tűnik, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök egyszerűen szemet hunyna egykori szövetségese államhatalom elleni lázadása felett.

Nincs szükség újabb oroszországi mozgósításra a Wagner magánhadsereg ukrajnai kivonulását követően – jelentette ki Andrej Kartapolov orosz parlamenti képviselő, az Állami Duma (alsóház) védelmi bizottságának vezetője hétfőn.

„Nem lesz szükség semmilyen újabb mozgósítási hullámra. (…) Az orosz elnök (Vlagyimir Putyin) világosan, érthetően és konkrétan kijelentette, hogy semmilyen újabb mozgósítás nem lesz, a szerződéses katonák toborzása tervezetten folyik, akárcsak az alakulatok és egységek tervezett kialakítása, ideértve a tartalékosokat és azok kiképzését. Jelenleg és a közeljövőben semmi szükség sincs mozgósításra” – hangsúlyozta Kartapolov a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva.

Megjegyezte azt is, hogy ma „sem közép-, sem hosszú távon nem fenyeget a harci képességek csökkenése”. Hozzátette: a Wagner alkalmazottai a zendülési kísérlet idején „nem voltak a frontvonalban, mindannyian táborokban voltak”.

Kartapolov azt mondta, hogy az ukrán hadsereg támadásának visszaverése gyakorlatilag az ő részvételük nélkül zajlott le. Ami a távozott Wagner-erőket illeti, van mivel és kivel pótolni őket – fejtette ki a képviselő.

Az Európai Unió a nemzetközi agressziós bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó központ (ICPA) megnyitásával megerősíti elkötelezettségét amellett, hogy teljes körűen lehetővé tegye az Oroszország Ukrajna elleni háborúja során elkövetett agresszióért és nemzetközi bűncselekményekért felelősök elszámoltathatóságát – jelentette ki Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyekért felelős tagja Hágában hétfőn.

Az Eurojust támogatásával március végén létrehozott közös nyomozócsoport (JIT) központjának megnyitóján Reynders azt mondta, hogy az újonnan létrehozott intézmény kulcsfontosságú lesz Oroszország Ukrajna elleni háborújának kivizsgálásában, elősegíti a jövőbeli perek lefolytatását és sikerét, valamint hozzájárul az orosz agresszió kezdete óta összegyűjtött bizonyítékok cseréjéhez és elemzéséhez.

„Az ICPA létrehozása egyértelmű jelzés a világ számára, hogy az erőszak alkalmazásának tilalma továbbra is a nemzetközi, szabályokon alapuló rend alapját jelenti, és az azt megszegőket felelősségre vonják” – fogalmazott az uniós igazságügyi biztos.

Ladislav Hamran, az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség, az Eurojust elnöke közölte: az ügynökség az ukrajnai háború kezdetétől fogva támogatást nyújt az Ukrajnában elkövetett nemzetközi bűncselekmények ügyében kezdett nemzeti nyomozások összehangolásához.

Elmondta, hogy az Eurojust operatív, jogi, pénzügyi és logisztikai támogatást fog nyújtani a közös nyomozócsoport munkájához, beleértve a bizonyítékok megőrzését, tárolását és elemzését.

Ez a munka elengedhetetlen a jövőbeli tárgyalásokra való felkészüléshez – tette hozzá. Az Eurojust hágai székházában létesített központ célja a nemzetközi igazságügyi együttműködés megkönnyítése, valamint az, hogy felgyorsítsa a határon átnyúló nyomozásokat és a büntetőeljárások lefolytatását az érintett országokban, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) részes államaiban.

„Az ICPA kulcsfontosságú lépést jelent azon közös erőfeszítéseinkben, hogy minden szinten véget vessünk a büntetlenségnek” – fogalmazott az Eurojust elnöke.

Karim Khan, az ICC főügyésze a megnyitón kijelentette, hogy a központ létrehozása megnyitja az utat az ukrajnai háború során elkövetett agresszió elszámoltathatósága előtt. „Továbbra is elkötelezettek vagyunk amellett, hogy erősítsük a nemzeti hatóságokkal az elmúlt évben a közös nyomozócsoporton keresztül kialakított együttműködés alapjait” – tette hozzá.

Andrij Kosztin ukrán főügyész megjegyezte: a központ működésének hivatalos megkezdése egyértelműen mutatja, hogy a világ egységes és megingathatatlan abban, hogy az „orosz rezsimet felelősségre vonják minden bűnéért”.

Sajnálatosnak nevezte, hogy a nemzetközi büntető igazságszolgáltatás felépítésében „lyukak tátonganak” az agressziós bűncselekmények elszámoltathatósága terén. Az ICPA az egyik építőköve lesz az agresszió tilalma megerősítésének, kiegészítve és megerősítve az igazságszolgáltatás nemzetközi architektúráját – tette hozzá.

Kenneth A. Polite amerikai főügyészhelyettes azt mondta, az Egyesült Államok és igazságügyi minisztériuma büszke arra, hogy európai partnereivel részt vehet a nemzetközi agressziós bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó központ létrehozásában.

Az Egyesült Államok biztosítani fogja, hogy a nyomozócsoport korlátlanul hozzáférhessen ahhoz a jelentős szakértelemhez és erőforráshoz, melyet az amerikai igazságügyi minisztérium összegyűjtött az orosz agresszió kezdete óta – hangsúlyozta.

Litvánia, Lengyelország és Ukrajna az Eurojust támogatásával március végén hozott létre közös nyomozócsoportot (JIT), hogy felderítse az Ukrajnában 2022. február 24. óta tartó háborúban elkövetett nemzetközi bűncselekményeket. Később Észtország, Lettország és Szlovákia, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság is csatlakozott a kezdeményezéshez.

A munkáját hétfőn megkezdő központ fő célja, hogy támogassa és fokozza az ilyen bűncselekmények kivizsgálásának hatékonyságát a kulcsfontosságú bizonyítékok megszerzésével és az ügymenet előkészítésének segítésével annak lehető legkorábbi szakaszában. Az ICPA ügyészei az Eurojustnál helyezkedhetnek el, lehetővé téve munkájuk szoros összehangolását a közös ügyészi stratégiával.

A közös nyomozócsoport várhatóan önálló irodát nyit Kijevben a feltételezett háborús bűncselekmények kivizsgálására. Az Eurojust az év elején hozta létre az alapvető nemzetközi bűnügyi bizonyítékok adatbázisát (CICED) a fegyveres konfliktusok során elkövetett bűncselekmények kivizsgálására.