Migránslázadás: Megszólal az összes francia sziréna

A polgármestereket és a lakosságot arra kérik, hogy hétfőn Franciaország-szerte gyülekezzenek a városházák előtt, amelyeken megszólalnak a rendkívüli veszélyhelyzetek és légitámadások esetére felszerelt szirénák. Így tiltakoznak a Párizs környéki L'Haÿ-les-Roses polgármesterének háza és családja ellen elkövetett, brutális vasárnapi terrortámadás ellen. Hasonló agressziót kíséreltek meg Tours városának szomszédságában is. Mivel hétfői gyülekezés békés célú, így a tervek szerint utána visszatér mindenki a munkájához.

Hatalmas politikai hullámokat vert és felkavarta a közvéleményt a Párizstól délre fekvő agglomeráció egyik települése, L’Haÿ-les-Roses polgármesterének otthona ellen elkövetett támadás, amelyre vasárnap, hajnali fél kettőkor került sor. A támadók mindeddig ismeretlen, mintegy húszfős csoportja egy égő autót irányított faltörő kosként Vincent Jeanbrun, a Köztársaságiak nevű konzervatív párt politikusa, a település polgármesterének házára.

A kétgyermekes apa feleségét és kisgyermekeit (akik a kertbe menekültek) a támadók tűzijáték-töltetekkel lőtték.

A konzervatív politikus feleségét most is kórházban ápolják. Az ügyben gyilkossági kísérlet miatt indult nyomozás.

L’Haÿ-les-Roses polgármesteri hivatalát is megtámadta egy nagyobb számú csoport, vasárnap hanali 3 órakor – derül ki a Twitteren közzétett videófelvételekből.

Szintén pontosan vasárnap hajnali 01:30-kor a Tours városával szomszédos, 11 ezres lélekszámú La Riche polgármesterének otthonában „a városháza egyik tisztviselője szerint, aki nevét a randalírozók fenyegetése miatt nem kívánta elárulni,

 bementek a polgármester kertjébe, és megpróbálták felgyújtani gépkocsiját”

– írja a Le Figaro. A polgármester nagyon gyorsan közbelépett, különben drámai véget is érhetett volna a támadás – derül ki a konzervatív lap értesüléséből. Catherine Sorita-Minard, a tours-i ügyész vasárnap az AFP-nek az ügy kapcsán elmondta, hogy ezek a bűncselekmények tíz év szabadságvesztéssel büntethetők.

Csendes éj

Gérald Darmanin belügyminiszter. aki vasárnap reggel még

arról beszélt a sajtó előtt, hogy „csendesebb volt az éjszaka”, mint a korábbiak, s a támadásról nem tett említést,

azóta meglátogatta a L’Haÿ-les-Roses-i polgármester lakását. Vele tartott Elisabeth Borne miniszterelnök is, aki támogatásáról biztosította a polgármestert és családját is, akik az eseményről szóló tudósítások szerint „még mindig sokkos állapotban vannak.”

Az esetet követően a francia polgármesterek szövetsége (AMF) úgy döntött, hétfőn az ország összes polgármesteri hivatala előtt kifejezik tiltakozásukat. Megszólalnak a szirénák is, amelyeket

egyszerre, országosan a második világháborúban használtak utoljára.

Mélenchon kétértelmű beszéde

A támadás a Le Figaro szerint „sokkolta a politikai osztályt”. A Franciaországban „iszlamista baloldalként” is említett baloldali és liberális pártok először hallgattak, majd támogatásukról biztosították a megtámadott tisztviselőt.

A konzervatív Éric Ciotti, a Köztársaságiak párt elnöke viszont kijelentette: az egyesült baloldal legtekintélyesebb vezetője, Jean-Luc Mélenchon és pártja, az Engedetlen Franciaország (LFI) „veszélyt jelentenek a köztársaságra”. Szerinte „a bíróságok feladata lesz értékelni” a kijelentéseiket, amelyeket Ciotti

„lázadásra való felhívásnak” tekint.

Pénteken az LFI vezetője felszólította „a társadalom legfiatalabb tagjait”, hogy ne bántsák az iskolákat és a könyvtárakat, hozzátéve, hogy az LFI soha nem támogatta az erőszakot. Ciotti szerint „ez a mondat felhívás arra, hogy szabadon támadhassanak meg más épületeket (…), beleértve a rendőrőrsöket és a városházákat”.

Zemmour: Franciaországra támadtak a vademberek

„Az erőszakhullám új szakaszához érkezett a szombatról vasárnapra virradó éjjelen” – kommentálta a történteket Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke, aki felháborodott Darmanin félrevezető kijelentésén: „Hogyan lehet ezek után tisztességesen »nyugodtabb éjszakáról« beszélni?”

Lauren Nuñez rendőrfőnök a BFMTV francia hírtelevízióban elismerte, hogy a támadók „kétségtelenül egy új szintet léptek át”.

Eric Zemmour, a Visszahódítás párt elnöke így fogalmazott: „Ezek a vademberek hozzá mertek nyúlni a polgármester családjához, egy olyan emberéhez, akinek

egyetlen bűne, hogy Franciaországot képviseli.”

Lauren Nuñez rendőrfőnök a BFMTV-ben elismerte, hogy a randalírozók „kétségtelenül új szintet léptek át”.

„Egy polgármestert megtámadni azt jelenti, hogy mindannyiunkat, minden állampolgárt megtámadtak. Az egész nemzeti közösség együtt kell, hogy állj!-t kiáltson” – szólította fel a közvéleményt Olivier Klein városügyi miniszteri megbízott.

A félelem diktatúrája

„Rendkívüli állapot, kijárási tilalom szükséges a rend helyreállítása érdekében” – tweetelte június 29-én, csütörtökön Marion Maréchal, az Éric Zemmour által 2021 végén alapított Visszafoglalás (Reconquête) nevű politikai párt alelnöke. A politikus csütörtök estére követelte a rendkívüli állapot bevezetését.

Éric Ciotti, a Köztársaságiak (LR) párt vezetője szintén felszólította a kormányzatot:

„Haladéktalanul rendkívüli állapotot kell bevezetni mindenhol, ahol incidensek történtek”.

A szenátus elnöke, Gérard Larcher. aki szintén a Köztársaságiak politikusa, csütörtök reggel szintén tweet-üzenetet tett közzé: „Semmi sem menti fel a zavargók erőszakosságát”. A politikus óvott attól, hogy a „a bandák törvénye” és „a félelem diktatúrája” uralkodjon el.

„Emmanuel Macronnak ezt meg kell értenie. Ahogy Jacques Chirac tette 2005-ben, most neki is szükségállapotot kell hirdetnie” – tette hozzá.

Visszaköszön 2005

A francia rendőrfőnökök országos szakszervezetének főtitkára, David Le Bars az RMC rádió csütörtök reggeli műsorában úgy látta, ennek még nem jött el az ideje. Emlékeztet arra, hogy 2005-ben “a szükségállapotot nyolc vagy kilenc nappal azután hirdették ki”, hogy lángba borultak a francia külvárosok.

„Természetesen” akkor is bűncselekményt elkövetők haltak meg, ráadásul önhibájukból: két fiatalember, egy mali és egy mauritániai származású migráns, akik az illegális bevándorlókat igazoltató rendőrök elől (akik ezt a két fiatalt nem keresték és nem üldözték) menekülve bebújtak egy trafóházba, ahol halálos áramütést szenvedtek.

Az akkori zavargók, gyújtogatók sok tízezres, a szélsőbaloldali és liberális pártok és sajtó által támogatott tömegei 2005-ben is jórészt az „érzékeny negyedekből” lakói, illetve az illegális bevándorlók voltak.

Párizs külvárosában, Nanterre-ben eltemették azt a 17 éves fiatalt, akinek a halála miatt országszerte súlyos zavargások robbantak ki. A randalírozó csoportok kedd óta több ezer járművet felgyújtottak, épületeket rongáltak meg és boltok százait fosztották ki. Gérald Darmanin francia belügyminiszter szombaton újságíróknak azt mondta: a pénteki egy „viszonylag nyugodt éjszaka” volt, miután a rendőrök és a csendőrök több mint 1300 randalírozót vettek őrizetbe.

Már napnyugta előtt rendfenntartók ezrei lepték el az észak-franciaországi nagyváros, Lille központját, pénteken. Gérald Darmanin belügyminiszter közölte, hogy a szombat éjszaka „döntő fontosságú” lehet a kedd óta tartó zavargások megfékezésében, ezért országszerte 45 ezer rendőrt és csendőrt vezényelt az utcákra.

Párizsban is fokozott készültséget rendeltek el. A Bastille tér környékén a rohamrendőrök igazoltatták a csoportosan közlekedő fiatalokat. A zavargások kiindulópontjának számító Nanterre utcáin kilométeres sorokban álltak a rendőrségi járművek.

De így sem sikerült elejét venni a rombolásnak: éjfél körül már számos francia nagyvárosban lángoltak az autók, a szemeteskukák és dúlt a csata a rendbontók és a rohamrendőrök között.

Jóllehet az előző éjszakákhoz képest némiképp csökkent a zavargások intenzitása, országszerte több, mint 1300 embert vettek őrizetbe. A hatóságok szerint az előállítottak átlagéletkora 17 év.

Marseille központjában a randalírozó fiatalok tucatnyi üzletet kifosztottak, még egy fegyverboltba is betörtek a Le Parisien című lap értesülései szerint. Legalább öt vadászfegyvert elloptak, de lőszert nem sikerült szerezniük, mert a rendfenntartók megfékezték őket.

A dél-franciorzsági kikötőváros lakóit megdöbbentette a féktelen rombolás.

„Kész katasztrófa, életemben nem láttam ilyesmit. Erre nincsenek szavak. Nekem is van családom, de most fogalmam sincs, hogyan tovább, miből fogunk élni” – mondta könnyeivel küszködve az egyik kifoszott kereskedő.

A hétvégére tervezett nyilvános rendezvényeket országszerte elhalasztották. Lyon polgármestere további erősítést kért a rendőrségtől. Közben egyre több településen rendelnek el éjszakai kijárási tilalmat a 18 évesnél fiatalabbak számára.

Nanterre-ben szombaton eltemették azt a 17 éves fiút, akinek a halála kirobbantotta a zavargásokat.

A rendőrök kedden, egy közúti ellenőrzésen, autójában lőtték le az algériai-marokkói származású Nahel M.-et. Az incidensről készült videofelvétel megerősítette, hogy a jármű mellett álló motoros járőr közvetlen közelről nyitott tüzet a sofőrre, amikor az megpróbált továbbhajtani. Az ügyészség emberölés gyanúja miatt emelt vádat a 37 éves rendőrjárőr ellen.

A nanterre-i temető környékén délután gyászolók százai gyülekeztek. A fiú családja arra kérte a sajtót, hogy ne készítsenek felvételeket a búcsúztatásról.

Az elmúlt napokban nemcsak a kormány, hanem a helyi önkormányzatok, szurkolói klubok,

de még 3972 a francia futballválogatott népszerű csapatakapitánya, Kylian Mbappé is a rombolás és a fosztogatás beszüntetésére szólította fel a fiatalokat.

„A tragikus haláleset miatti harag érthető, de az erőszak semmit sem old meg” – írta közelményében Mbappé, aki „önpusztító folyamatnak” nevezte a zavargásokat.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Emmanuel Macron francia államfő elhalasztotta háromnapos németországi útját. Vasárnap érkezett volna Berlinbe, ahol 23 éve nem járt francia elnök hivatalos állami látogatáson.

A június 27-e óta tartó franciaországi zavargások során június 30-án, az esti órákban súlyosan megsebesítettek két szolgálaton kívüli rendőrt Marseille-ben. Az egyiküket életveszélyes állapotban szállították kórházba. „Vad hordákkal állunk szemben” – írta az esetről Twitter-bejegyzésében az egyik rendőri szakszervezet polgárháborút idéző nyilatkozatában.

Húsz fős csoport rohanta meg azt a két, szolgálaton kívüli rendőrt, akik egy személyautóval hazafelé tartottak Marseille-ben.

A rendőrök útját egy lángoló szemetes keresztezte

a kikötőváros 1. kerületében. Az egyikük kiszállt a járműből, hogy szabaddá tegye az utat – számol be a Le Figaro. A

zavargók egy csoportja ekkor felismerte

a két szolgálaton kívüli rendőrt, akiket mintegy húsz személy megtámadott és erőszakosan bántalmazott – közölte egy rendőrségi forrás.

Bottal ütik a húsz lincselő nyomát

Gérald Darmanin belügyminiszter, aki a TF1 francia köztelevízió híradójának vendége volt, péntek este az esetről elmondta: „zaklatták és a még földön fekve is verték őket, mint a kutyákat, erre nincsenek más szavak!”

Az egyik rendőrnek eltört az állkapcsa, a másodikat pedig több késszúrás is érte. Egyikük hosszú percekig eszméletlen maradt – idézi a 20minutes.fr Dominique Laurens marseille-i ügyész sajtóközleményét. Ennek a rendőrnek „a szemürege is eltört, és a csuklóján szúrt sebet találtak”, miután az áldozatokat kórházba szállították.

Az egyik rendőrön életmentő beavatkozást kellett végrehajtani.

A támadókat még keresik. Egyelőre nem történt az ügyben letartóztatás – közölte szombaton a Le Figaro. Az ügyben köztisztviselő meggyilkolásának kísérlete miatt indult nyomozás Marseille-ben.

Rendőrszakszervezet: „háborúban állunk”

„Vademberek lincselték meg őket” – a nicematin.com és a 20minutes.fr szerint így fogalmaz az Alliance, az egyik legnagyobb rendőrszakszervezet a Twitteren közzétett bejegyzésében. A rendőrbiztosok szakszervezete, az SCPN támogatását fejezte ki a Twitteren, kiemelve, hogy „egyikük akár az életét is veszíthette volna”.

Az Allaince Facebook-odalán megtalálható közleményében nem tér ki a konkrét esetre.) Az elkeseredett hangú nyilatkozat ugyanakkor az eset kapcsán kijelenti, hogy

határozott fellépés szükséges a „vad hordákkal” szemben, mivel a kérés, felszólítás nem hat rájuk.

A polgárháborús hangvételű dokumentum kijelenti: a rendőrség harcban áll a „kártevőkkel”, és azt is kijelentik:

„háborúban állunk”. Ha a kormányzat tovább késlekedik, holnap már „ellenállásba” szorulunk

– figyelmeztet a szakszervezet.