Miben reménykedhet Ukrajna a NATO-csúcson?

Lehetséges-e egy háborúban álló ország felvétele?

Ukrajna

nato

csatlakozás

Kedden kezdődik Litvániában a NATO-csúcstalálkozó, ahol számos olyan témát megvitatnak majd a tagállamok vezetői, amelyekről koránt sincs egyetértés a védelmi szövetségen belül. A legnagyobb kérdés Ukrajna tagsága lesz, és ebben vannak a legnagyobb ellentétek. Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértővel a Magyar Nemzet beszélgetett arról, hogy mit kaphat Ukrajna.

Ukrajna egyre pesszimistább azzal kapcsolatban, hogy jelentős lépést tesz-e a NATO-csatlakozás felé a kedden kezdődő csúcstalálkozón, amit a litván fővárosban rendeznek meg. Egyes elemzők szerint Kijevnek várhatóan az utolsó pillanatban felajánlanak néhány biztonsági garanciát, vagyis az olyan országok, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország biztosítékot adnának arra, hogy a katonai segítségnyújtás és a kiképzés hosszú távon folytatódni fog.

A szövetség két részre oszlott Ukrajna tagságának kapcsán: néhány ország egyáltalán nem támogatja a csatlakozást, amíg az Oroszországgal fennálló konfliktus tart, vannak azonban olyanok, akik minél hamarabb felvennék a védelmi szövetséghez. Mindenesetre az ukrán elnökhöz, Volodimir Zelenszkijhez közel állók nem bíznak abban, hogy konkrét utat kapnak a tagsághoz.

Joe Biden amerikai elnök szava a NATO-n belül talán a legmeghatározóbb, a demokrata politikus szerint Ukrajna még nem áll készen a csatlakozásra.

Nem hiszem, hogy a NATO-ban egyetértés van arról, hogy Ukrajnát be kell-e venni a NATO-családba most, ebben a pillanatban, a háború közepén. Ha például ezt tennénk, akkor – és komolyan gondolom, amit mondok – a NATO minden egyes négyzetcentiméterét megvédenénk. Akkor pedig háborúban állnánk Oroszországgal

– fejtette ki Joe Biden a CNN amerikai hírcsatornának.

Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő a megkeresésre felidézte, hogy az ukrán válság kezdete óta az USA a felelős felnőtt szerepet játszotta a szövetségen belül, fáradhatatlanul munkálkodott azon, hogy fenntartsa a szövetség kohézióját,

még akkor is, ha számos alkalommal ez úgy nézett ki, mintha macskákat próbált volna nyájba terelni. A háború egyik nagy mítosza az, hogy a válság sokkal szorosabbra vonta a szövetséget. Nekem úgy tűnik, hogy sokkal inkább arról van szó, hogy a háború kihívásai feltöltötték energiával ezt az egyébként lagymatag rendszert és felerősítették úgy a centripetális, mint a centrifugális erőket a szövetségen belül

– magyarázta a szakértő. Robert C. Castel hozzátette, hogy a következő főtitkár személyén is marakodnak a tagok, ami szintén jól mutatja a kisebb széthúzást.

Hogy mennyire mítosz a NATO-n belüli növekvő összetartás, annak a legékesebb bizonyítéka a főtitkár személye körüli dráma. Ha a szövetség tagjai egy ilyen másodrangú kérdésben sem tudtak megegyezni, akkor miért gondoljuk, hogy olyan sorsdöntő kérdésekben, mint az ukrán NATO-csatlakozás, megértőbbek lesznek egymás iránt. A kompromisszumos megoldás – meghosszabbítani Stoltenberg mandátumát egy évvel – is azt sugallja, hogy a főrészvényes USA nem akar kockáztatni semmit az elnökválasztás előtti hajrában. Érdekes megfigyelni azt is, hogy Törökország következetesen milyen biztos kézzel kormányozza magát abba a pozícióba, ahol a legnagyobb zavart okozhatja egyrészt a szövetségen belül, másrészt a legnagyobb politikai kárt okozhat az USA-nak

– fogalmazott lapunknak a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint Ukrajna biztosan nem kap majd egy militáns, kockázatvállaló főtitkárt. Amit az ország kapni fog, az valószínűleg pénz. – Mint tudjuk, az a probléma, amit pénzzel meg lehet oldani, az nem is probléma, arról nem beszélve, hogy dollárokat lehet nyomtatni, 155 mm-es gránátokat nem – tette hozzá, majd megjegyezte, hogy „semmi szükség nincs arra, hogy Ukrajnát lekenyerezzék a NATO-csatlakozás reményével. Úgysincs más választása, mint harcolni Oroszország ellen”.

Robert C. Castel szerint a legkisebb ellentétet az fogja generálni a csúcstalálkozón, hogy az Egyesült Államok kazettás lőszereket küld Ukrajnának, miközben sok szövetséges ezt közös egyezményben betiltotta.

Legitim dolog, hogy egy szövetségen belül különböző államok különböző egyensúlyi pontokat határozzanak meg a katonai hatékonyság, illetve a humanitárius imperatívuszok közötti tengelyen. Mivel annyi mindennel kapcsolatban látunk késhegyre menő ellentéteket a szövetségen belül, ez egy kispályás véleménykülönbségnek tekinthető. A tegnap erkölcscsőszei, akiknek csak azért tiszta a lelkiismeretük, mert sohasem használták, minden bizonnyal könnyen lenyelik ezt a békát is. A kérdés csupán az, hogy ha Törökország vagy Izrael nyúlna ilyen fegyverekhez, akkor is ilyen szintű megértést tanúsítanának?

– tette fel a kérdést Robert C. Castel, utalva arra, hogy a kettős mérce ebben a tekintetben is jelen van a világpolitikában.

Caroline Galactéros, a francia hadsereg műveleti tartalékos ezredese, a párizsi székhelyű Geopragma elemzőközpont vezetője szerint ugyanakkor más garanciát is kaphat Ukrajna. – A NATO keresi a módját arra, hogy Ukrajnát a védelmébe vegye anélkül, hogy nagyszabású katonai konfliktusba keveredne Oroszországgal. Lehetséges ez? Nem tudom. De feltételezhető, hogy Ukrajna garanciákat kap arra, hogy számos más erőt is bevetnek, ha olyan csapást mérnének rá, amelyet elfogadhatatlannak tartanak.

A legfontosabb, hogy Ukrajna meg tudja tartani a függetlenségét, mert ha nem tudunk elég fegyvert és lőszert biztosítani, akkor nem lesz Ukrajna, amelyet lehetne támogatni − mondta el a vilniusi NATO-csúcsot megnyitó sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg. − Tiszta üzenetet akarok, hogy Ukrajna közelebb léphessen a NATO-hoz, minél közelebb egy esetleges NATO-csatlakozáshoz − tette hozzá.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban utalt rá, hogy nem megy el a csúcsra, ha nem történik semmi olyan, amiért érdemes lenne utaznia.

A főtitkár azonban most közölte, hogy az elnök ott lesz Vilniusban és a NATO egy pozitív üzenet küld Ukrajnának, de egyelőre nem akart semmit elmondani, mi is lesz az. Mint fogalmazott: az üzenet erős és tiszta lesz Ukrajnának, a legfontosabb a katonai támogatás és az, hogy Putyin ne nyerhesse meg a háborút. Az ukrán elnök a tervek szerint személyesen egyeztet Joe Biden amerikai, valamint Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is szerdán.

Azzal kapcsolatban, hogy Törökország hamarosan ratifikálhatja Svédország csatlakozását a NATO-hoz, Stoltenberg elmondta, igazából csak elfogadták azt a határozatot, amit tavaly Madridban elértek. − Mind a két országnak fontos a terrorizmus elleni harc és az, hogy megindulhattak újra a katonai együttműködések közöttük. Az pedig igazán jó hír, hogy ez kikövezte az utat annak, hogy Svédország teljeskörű NATO taggá válhasson − fogalmazott a NATO-főtitkár.

Az, hogy a NATO ajtaja nyitva van mindenkinek, az tiszta és jól érthető üzenet Putyinnak, és megmutatja, mekkora taktikai hibát vétett, amikor megtámadta Ukrajnát. A célja az volt, hogy gyengítse a NATO-t, most mégis többen vagyunk, mint eddig

− mondta a főtitkár.

− Ukrajna hosszú utat tett meg azóta, hogy 2008-ban meghoztuk a döntést, teljesítenie kell az első lépést jelentő MAP (Tagsági Akciós Terv) feltételeit – nyilatkozta korábban a vilniusi csúcstalálkozó napján Stoltenberg. Mivel a feltételek teljesítése még nem történt meg, a NATO-főtitkár szerint a szövetség tagjainak meg kellene állapodniuk abban, hogy Kijev esetében eltörlik a MAP akciótervet.

– Ukrajna sokkal közelebb került a szövetséghez, ezért úgy gondolom, eljött az ideje, hogy ezt a NATO-döntésekben is tükrözzük – vélte Jens Stoltenberg, hozzátéve, hogy

a katonai szövetség nagyon erős és pozitív üzenetet küld majd Ukrajnának.

– Reformútvonalat fogunk kidolgozni Ukrajna számára – közölte Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó. Arról is beszélt, a háborús ország felvételen túl a NATO-országok konkrét biztonsági intézkedéseket vitatnak meg, amelyeket Ukrajnának kínálhatnak a jelenlegi segélyeken túl, hogy segítsék Kijev hadseregét az oroszok visszaszorításában.
Sullivan elmondta, hogy erről Joe Biden amerikai elnök és ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij szerdai találkozóján tárgyalnak majd.

A csúcstalálkozó máris történelmi jelentőségű, még mielőtt elkezdődött volna

– közölte Jens Stoltenberg, miután Recep Tayyip Erdogan török elnök beleegyezett abba, hogy szorosan együtt fog dolgozni a parlamenttel Svédország csatlakozási kérelmének jóváhagyása érdekében.

Ukrajna támogatásán kívül ugyanis a csúcs másik legfontosabb témája Svédország felvétele a szövetséghez. Stoltenberg szerint a bővítés különösen a balti térség további biztosítását segítené.

Szerintem van olyan kockázat, hogy a NATO valamennyi vagy egyes országai Ukrajna mellett bevonódik a konfliktusba

Világos üzenet, hogy a NATO nem tagja a háborúnak és mindent megtesz azért, hogy ne is eszkalálódjon a helyzet. Ez Magyarországnak a legfontosabb, hogy tartsák meg ezt, hogy a NATO nem részese a háborúnak és megtesz mindent az eszkalálódás ellen – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a NATO-csúcstalálkozó helyszínéről, Vilniusból nyilatkozva.

Két csoport van, a felelőtlenül gondolkodók már most időpontot adnának Ukrajna csatlakozására, de vannak a felelősen gondolkodók – akik közül sokáig csak a magyarok vállalták fel, hogy egy háborúban álló ország azonnali háborús helyzetet hozhatna, ez akár világháborúig is sodródhatna. Ezt pedig el kell kerülni

– magyarázta a miniszter.

Szijjártó Péter hozzátette, a kedden kezdődő NATO-csúcs zárónyilatkozatának jelenlegi tervezete arról is szól, hogy Ukrajnának mindent teljesítenie kell, hogy egyszer majd meghívót kaphasson.

– A dolgok mostani állása szerint úgy tűnik, hogy elkerülhetünk egy felelőtlen döntést, helyette egy felelős döntés születhet meg, megnyugató döntések jöhetnek – vélte.

Svédország NATO-csatlakozásáról a külügyminiszter úgy nyilatkozott: a magyar kormány már hónapokkal ezelőtt benyújtotta a parlamentnek a ratifikációs dokumentumot, és már csak technikai kérdés, mikor fogadhatják el azt.