Megtiltották az illegális migránsok kitoloncolását Nagy-Britanniában

Hosszú ideje minden évben több tízezren próbálnak illegálisan átjutni az európai kontinensről a brit partokra

Jogszerűtlennek minősítette és megtiltotta csütörtöki végzésében a londoni fellebbviteli bíróság a brit határt illegálisan átlépők áttelepítését Ruandába, azzal az érvvel, hogy a közép-afrikai ország a brit kormány véleményével ellentétben nem tekinthető biztonságosnak.

Megtiltotta a londoni fellebbviteli bíróság a brit határt illegálisan átlépők áttelepítését Ruandába (képünk illusztráció)

Fotó: AFP/Daniel Leal

A határozattal a bírói fórum megsemmisítette a londoni felsőbíróság decemberi döntését, amely jóváhagyta a brit kormány áttelepítési tervét.

Hosszú ideje minden évben több tízezren próbálnak illegálisan átjutni az európai kontinensről a brit partokra, többnyire embercsempészek által szervezett csoportokban, amelyek gumicsónakokkal kelnek útra.

Ennek megállítása érdekében a Boris Johnson volt miniszterelnök vezette akkori brit kormány 2022 áprilisában jelentette be, hogy új migrációs egyezményt kötött Ruanda kormányával. E megállapodás – amely tartalmaz egy 120 millió fontos brit gazdaságfinanszírozási csomagot is az afrikai ország számára – lehetővé tenné, hogy mindazokat, akik illegálisan léptek brit területre és ezután menedékjogért folyamodtak, a brit hatóságok áttelepíthessék Ruandába.

A brit kormány azzal indokolta a megállapodást, hogy az „innovatív megközelítés” biztonságos és törvényes lehetőséget teremt a menedékkérvényezésre, ugyanakkor ellehetetleníti az embercsempész bűnszervezetek vállalkozását.

A megállapodás indoklásában szerepelt az is, hogy akik ténylegesen menedékjogi védelemre szorulnak, ezt a védelmet megkapják, és ruandai érkezésük után azonnali hozzáférésük lesz az ehhez szükséges jogi szolgáltatásokhoz. Mindemellett lehetőségük nyílik arra is, hogy új életet kezdjenek az afrikai országban a brit kormány anyagi támogatásával.

Boris Johnson a megállapodást ismertető tavalyi alsóházi tájékoztatóján úgy fogalmazott: Ruanda a világ legbiztonságosabb és leggyorsabb gazdasági növekedésű országai közé tartozik, és globális elismertségre tett szert a bevándorlók befogadásával és integrálásával.

Az egyezményt bírósági útra terelő emberi jogi szervezetek azzal érveltek a londoni felsőbírósághoz beterjesztett keresetükben, hogy Ruandában önkényuralmi rezsim van hatalmon, amely nem riad vissza a kínzástól, sőt a gyilkosságtól sem, ha szembefordulnak vele.

A londoni felsőbíróság december 19-i végzésében még jogszerűnek minősítette a Nagy-Britanniában menedékjogért folyamodó illegális határátlépők áttelepítését Ruandába, és azt is, hogy menedékjogi folyamodványaikról az afrikai országban szülessen döntés. Az akkori bírósági határozat azt is kimondta, hogy az áttelepítési program nem sérti az ENSZ menekültügyi egyezményét, sem az emberi jogi törvényeket.

Ezt a felsőbírósági határozatot semmisítette meg csütörtöki többségi döntésével az angol-walesi fellebbviteli bíróság, amely a brit legfelsőbb bíróság után a második legmagasabb szintű brit jogi fórum.

A 160 oldalas végzés egyik központi érvelése szerint nem elégségesek a ruandai kormány által nyújtott biztosítékok annak a kockázatnak az egyértelmű kizárására, hogy a Ruandába áttelepített menedékkérőket az afrikai ország hatóságai visszatoloncolhatják olyan országokba, ahol üldöztetésnek és embertelen bánásmódnak lennének kitéve.

A jogi küzdelem valószínűleg e határozattal sem ért véget, mert a brit kormány várhatóan a legfelsőbb bíróság elé terjeszti az ügyet.

Nemzetközi embercsempész-hálózatra csaptak le a román hatóságok

A román szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) közleménye szerint a jórészt román állampolgárokból álló embercsempész-hálózat 2022-től Magyarországon keresztül juttatott Ausztriába illegális bevándorlókat

Afrikai és ázsiai menekülteket Magyarországon keresztül Ausztriába juttató embercsempész-hálózatra csaptak le a román hatóságok.

Az afrikai és ázsiai migránsok illegálisan jutottak át a román–magyar határon, majd a bűnbanda tagjai Szegednél átvették őket és elszállították az ausztriai Nickelsdorf közelébe. A fuvarért cserébe fejenként 3000 eurót kértek utasaiktól.

Az ügyészek szerint több mint húsz ilyen fuvart szervezhettek meg Magyarország területén az embercsempészek, többet közülük letartóztattak a magyar hatóságok.

A DIICOT szerdán 36 házkutatást tartott Románia területén, egyet pedig az osztrák hatóságok Ausztriában bizonyítékokat keresve. Utóbbinál román szakemberek is segédkeztek.

A bűnszövetkezet tagjai az embercsempészet mellett kábítószer-csempészettel is foglalkoztak, keménydrogokat csempésztek a Hollandia–Ausztria–Magyarország–Románia útvonalon. A román hatóságok kétszer rajtakaptak bandatagokat, hogy keménydrogot próbáltak értékesíteni: egy tengerparti fesztiválon Konstancán és Kolozs megyében. Az illegálisan szerzett pénzt Romániában bejegyzett cégeken keresztül próbálták tisztára mosni, ezért pénzmosással is gyanúsítják őket.

A DIICOT közölte, hogy a bűnszövetkezet tagjai ellen a magyar hatóságokkal együttműködve indult vizsgálat, és egy európai elfogatóparancsot is kiadtak.

Csökken az Európába szállítható migránsok száma a Meloni-kormány politikája miatt – panaszkodott az SOS Méditerranée igazgatója, Valeria Taurino a La Stampának. A bevándorlást segítő NGO az ellen is felemelte a szavát, hogy Róma jellemzően északi kikötőket jelölt ki a mentőhajók fogadására, így azok kevesebb embert tudnak partra tenni, mint korábban; továbbá felszólította a hatóságokat, hogy fordítsanak több pénzt a befogadóközpontokra.

Az SOS Mediterranée Ocean Viking nevű mentőhajója Toulonban

Fotó: AFP/Christophe Simon

Kommentárjában az Il Giornale munkatársa, Francesca Galici azt írta: „Folytatódik tehát a migránsbarát civil szervezetek nyavalygása a Meloni-kormány ellen. Mint egy beakadt lemez, egy végtelen kántálás, újra és újra ugyanazt ismételgetik, miközben az NGO-k hajói rendszeresen megszegik az ország törvényeit, és úgy tesznek, mintha a jogrend felett állnának.”

Pedig – emlékeztetett a szerző – nemrégiben a Lazio Regionális Közigazgatási Bíróság is egyértelműen kimondta a civilek panaszbeadványára: „Nem meggyőző az a logikai érvelés, amely szerint a biztonságos kikötő fogalma szükségszerűen egybeesik a mentési területhez legközelebbi kikötővel.”

Az ügy előzménye, hogy Róma a migrációs válság sújtotta Szicília és Dél-Itália tehermentesítése érdekében először lezárta a kikötőit, majd nemzetközi nyomásra Északon jelölt ki néhányat az NGO-k számára. Ezzel azonban megnőtt a hajók menetideje, vagyis kevesebb illegális bevándorlót tudnak Európába szállítani.

„Az Ocean Vikingnek rutinszerű karbantartási munkálatokon kellett volna részt vennie, de néhány napon belül visszatér, hogy mentőakciókat hajtson végre. Az viszont igaz, hogy a tengernek ez a része a Meloni-kormány politikája miatt egyre üresebb” – panaszkodott emiatt a La Stampának Valeria Taurino, a SOS Mediterranée igazgatója, majd azzal folytatta, hogy a sorozatos törvénysértések miatt „az év eleje óta öt NGO-hajót foglaltak le vagy szankcionáltak. A nagyon távoli kikötők kijelölésének gyakorlatával együtt ez okozza a Földközi-tengeren a mentésre alkalmas eszközök hiányát.”

Francesca Galici, az Il Giornale munkatársa ennek kapcsán megjegyezte: nem Itália az egyetlen tengerparti állam a Földközi-tengeren, ha nem tetszenek a migránspárti szervezeteknek az olasz jogszabályok, keressenek más kikötőt. 

Az ENSZ emberi jogi főbiztosa felszólította pénteken a tagországokat, hogy lépjenek fel szigorúbban az embercsempészek ellen, miután két hete több tucatnyi migráns vesztette életét egy hajókatasztrófában a görög partoknál.

Az ENSZ az embercsempészek elleni szigorú fellépést sürgeti a görög hajóbaleset után

Fotó: AFP/Savvas Karmaniolas

Két hete egkevesebb hetvenkilencen fulladtak meg, miután túlterhelt hajójuk felborult és elsüllyedt Görögország délnyugati partjainál. A szerencsétlenül járt halászhajóban 400-750 migráns utazott a görög bevándorlási hivatal illetékesei és a túlélők beszámolói szerint. A mentésben részt vevő görög vöröskereszt egyik önkétese szerint a legtöbb migráns Líbiából és Szíriából érkezett.

„A történtek aláhúzzák annak szükségességét, hogy az embercsempészeket és az emberkereskedőket bíróság elé kell állítani” – mondta Jeremy Laurence, az ENSZ Emberi Jogi Hivatalának szóvivője újságíróknak Genfben.

Görögország az Európai Unióba vezető egyik fő migrációs útvonal a Közel-Keletről, Ázsiából és Afrikából érkező migránsok számára. A Földközi-tenger középső része a világ legveszélyesebb migrációs átkelőhelye, az ENSZ 2014 óta több mint húszezer halálos áldozatot és eltűnt személyt regisztrált ezen a területen.

Tavaly csaknem 160 százalékkal nőtt a megelőző évhez képest az illegális migránsok száma a Földközi-tengeren, továbbra is ez az Európai Unióba vezető legforgalmasabb migrációs útvonal, és az idei év első öt hónapjában az észlelések száma már több mint kétszeresére nőtt az előző év azonos időszakához képest, ez a legnagyobb növekedés 2017 óta – közölte az EU határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) pénteken.