Karácsony lepattant a Fővárosi Törvényszékről

A Fővárosi Törvényszék visszautasította a főpolgármester keresetét, amelyben „az adófizetés alól próbált kibújni” – írta Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán.

Hozzátette: az ország leggazdagabb településeként sok más önkormányzathoz hasonlóan Budapestnek is szolidaritási hozzájárulást kell fizetnie a szegényebb településeknek, összesen 57,8 milliárd forintot.

A főpolgármester ezt az összeget nem hajlandó befizetni, ezért fordult keresetével a Fővárosi Törvényszékhez, amely mostani végzésével visszautasította azt – hangsúlyozta a pénzügyminiszter.

A bejegyzésben azt írta,

a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat 2019-ben 214 milliárd forint megtakarítást örökölt Tarlós István városvezetésétől, de mára csődbe vitte a fővárost.

Annak ellenére élték fel a tartalékokat, hogy a főváros adóbevételei minden korábbinál magasabbak, iparűzési adóbevételei idén várhatóan meghaladják a 271 milliárd forintot – fűzte hozzá Varga Mihály.

A fővárosi önkormányzat számláján jelenleg „mínusz 1,1 milliárd forint van”, és ez azt jelenti, hogy Budapest folyószámlahitelből működik – mondta Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes csütörtökön sajtótájékoztatón.

A főváros aktuális pénzügyi helyzetét ismertetve Kiss Ambrus úgy fogalmazott: a főváros költségvetési helyzete „egyáltalán nem rózsás és nem oldódott meg”. Az első féléves adatokból látszik, hogy a „túlélőprogram” működik, de ez nem jelenti azt, hogy kilábaltak volna abból a pénzügyi nehézségből, amelyet nem a fővárosi önkormányzat okozott – tette hozzá.

A főpolgármester-helyettes közölte, az a „meglepetés” érte őket július 4-én, hogy a Magyar Államkincstár 3,9 milliárd forint összegben inkasszót gyakorolt a főváros számlája felett. Ez az a szolidaritási hozzájárulás, amely miatt közigazgatási pert indítottak és azonnali jogvédelmet is kértek – emlékeztetett.

Kiss Ambrus közölte, az azonnali jogvédelmet elsőfokon a bíróság elutasította, de a kérelmet kiegészítették, és újból benyújtották. Júliusban ismét nem fizetnek majd, és remélik, hogy a bíróság igazat ad majd nekik – fűzte hozzá.

A főpolgármester-helyettes azt mondta, az állam hitelfelvételre kényszeríti a fővárost, hiszen a negatív egyenlegű folyószámla a valóságban hitelfelvételt jelent.

Innentől kezdve folyamatosan nőni fog a hitel összege, mert a főváros legközelebbi érdemi, az iparűzési adóból származó bevétele szeptemberben esedékes – közölte Kiss Ambrus, aki megjegyezte azt is, hogy csütörtökön 16,3 százalék volt a folyószámlahitel-kamat.

Az első fél év mérlegét ismertetve elmondta: az éves tervezett bevétel 45 százaléka beérkezett. Az iparűzési adó éves tervezett bevételének 51 százaléka, az ingatlanértékesítési terveknek 1,8 százaléka folyt be. A kormányzati rezsitámogatás és a Lánchíd-felújítás kormányzati támogatásának „0,0 százaléka” érkezett meg.

A tervezett kiadások 42 százaléka teljesült a túlélőprogramnak köszönhetően – közölte Kiss Ambrus.

Mint kifejtette, a közösségi közlekedésben a tervezett éves kiadások 36 százalékát költötték el. Ez nem azt jelenti, hogy „ekkora aranytartalékot találtunk”, hanem a Budapesti Közlekedési Központ egy áthidaló hitelt vett fel – mutatott rá a főpolgármester-helyettes.

Közölte, a fővárosi intézmények az éves tervezett kiadások 45 százalékát költötték csak el. Ugyanakkor a szolidaritási hozzájárulás a főváros által jogosnak tartott mértékének 84 százalékát befizették, ami az állami mérték szerint 52 százalék – mondta Kiss Ambrus hozzátéve: a főváros nagyobb mértékben finanszírozza a kormányt, mint saját működését.

Elmondta, a működési kiadások 36 százaléka a közösségi közlekedésre, 18 százaléka a szolidaritási hozzájárulásra, 8 százaléka adósságszolgálatra, 6 százaléka közvilágításra ment el.

Kiss Ambrus beszámolt arról, hogy az évre tervezett iparűzésiadó-bevétel 271,6 milliárd forint, június 30-ig 139,1 milliárd érkezett, és szeptemberben 124 milliárd várható. Az egyéb hónapokban a várható befizetés 10-15 milliárd forint.

A főváros követelésállománya 27 milliárd forintra rúg. A kormányzati szervek kifizetetlen számlái 5,5 milliárdot, a Lánchíd felújításához ígért kormányzati támogatás 6 milliárd forintot, valamint számításaik szerint a fővárosi önkormányzat és a Fővárosi Vízművek rezsitámogatása 9,9, illetve 5,7 milliárd forintot tesz ki – mondta.

Kiss Ambrus kiemelte: az áprilisi prognózisban azt mondták, hogy a főváros mínusz 76 milliárd forinton áll majd augusztus végén, de a túlélőprogram működik, és a számításaik szerint akkor mínusz 39,8 milliárd lesz a hiány.

A Fővárosi Közgyűlés korábban arról döntött, hogy átmenetileg – az eddigit 15 milliárddal megnövelve – 40 milliárd forintra emeli a fővárosi önkormányzat folyószámla-hitelkeretét – emlékeztetett.

A főpolgármester-helyettes azt mondta, még egy kis odafigyeléssel – és azzal, hogy adott esetben nem fizetnek kormányzati intézményeket, hiszen azok sem fizetnek a fővárosnak – „bele tudnak férni” a rendelkezésükre álló keretbe.

Így szeptember közepéig a fizetőképessége megmarad a fővárosnak – mutatott rá Kiss Ambrus.

A főpolgármester szerint „három kormányzati kártya” van előttük: az egyik a Lánchíd felújításához ígért támogatás, a másik a rezsitámogatás, a harmadik a fejlesztési hitel engedélyezése. Ez körülbelül 35 milliárd forintot jelent – mutatott rá.

Kiss Ambrus úgy fogalmazott: „ha a három kártyát megfordítja a kormány, és mind a hármon az szerepel, hogy nem nyert, akkor komoly problémával nézünk szembe”.

Kérdésekre válaszolva megismételte: ha a kormány nem fizet majd, akkor érdemes lesz megvizsgálniuk, hogy a főváros sem fizet majd a kormányzati intézményeknek.

Annak ellenére, hogy Tarlós István korábbi főpolgármestertől Karácsonyék 214 milliárdos megtakarítást örököltek, a nyár végére „összejöhet” a 90 milliárdos mínusz – ezt a városvezetés is elismerte egy, a Mandiner által megszerzett levélben. A fizetésképtelenség elkerülését természetesen a kormánytól várják. Miközben Budapestet csődbe vitte Karácsony Gergely, addig a politikai céljait támogató 99 Mozgalom kivirágzott és anyagilag megerősödött.

Miután Gyurcsány Ferenc a kormánnyal szembeni határozottabb fellépést követelt, április közepén a főpolgármester a „tettek mezejére lépett”, s bejelentette, bizonyos adókat nem fizetnek be az államkasszába. Továbbá közigazgatási pert is indítanak a szolidaritási hozzájárulás növekménye miatt arra hivatkozva, hogy nincs pénz.

Mint azt a hirado.hu is megírta, a Pénzügyminisztérium (PM) ezt követően közölte, hogy Karácsony Gergely városvezetése 214 milliárd forint megtakarítást örökölt Tarlós István kabinetjétől. Egészen pontosan: rövid lejáratú államkötvényben 82 milliárd forint, hosszú lejáratú államkötvényben 77 milliárd forint, pénzeszközállományban 48 milliárd forint, továbbá a Fővárosi Önkormányzat intézményeinél 7 milliárd forint volt.

A tárca szerint a baloldali városvezetés felélte Budapest pénzügyi tartalékait. A Városháza iparűzésiadó-bevételei idén várhatóan meghaladják a 271 milliárd forintot, ezenfelül Budapest további 46 milliárd forint támogatást kap a költségvetésből. A két tétel együtt meghaladja a 317 milliárd forintot,

ami 130 milliárd forinttal több a 2019-es adatnál.

A szócsata azóta sem csitul. Időközben a Mandiner birtokába került az a levél, amit még márciusban küldött a PM-nek Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. Ebből az szűrhető le, hogy Budapestet valóban csődközeli helyzetbe kormányozta a vezetése, a nyár folyamán olyan likviditási problémája lehet, amit nem tud egyedül megoldani. Tehát valós veszély a totális fizetésképtelenség.

Kiss ismertette az azóta bejelentett intézkedéseket is, továbbá néhány közlekedési projekt uniós finanszírozásba „emelését”. Ugyanakkor információink szerint a tárca részéről már előzetesen közölték, a szolidaritási hozzájárulás megtagadása technikailag sem lehetséges, hiszen azt a fővárosnak járó költségvetési támogatásból előzetesen levonják.

Karácsony Gergely alighanem ennek ismeretében jelentette be később mégis a befizetés megtagadását.

Mint Kiss Ambrus leveléből is kiderül, a Városháza anyagi helyzete 2019 óta folyamatosan romlik. A főpolgármester-helyettes szerint persze ezt nem a rossz gazdálkodás, hanem a gazdasági válság, a Covid-járvány, az orosz agresszió miatti energiaárak növekedése, továbbá a kormányzati elvonások növelése eredményezte. A város átlagos havi működési költsége 25,7 milliárd forint, ennek fele a közösségi közlekedésre megy el. „Ezzel szemben a likviditási védőhálót jelentő folyószámlahitel-keret 25 milliárd forint, amely azért okoz jelentős problémát, mivel a bevételi ütemezése a városnak az iparűzési adó szabályozása miatt nagyon egyenlőtlen” – magyarázta Kiss Ambrus, elismerve, utóbbi forrásból a tavalyi évhez képest báziskorrekcióval 25 százalékos nominális növekedésre lehet számítani.

Csakhogy eközben ott van a kiadási oldal növekedése is, például a bővülő kamatterhek a Lánchíd felújítása miatt. További adalék a panaszáradatban, hogy Budapest egyelőre kimaradt az energiatámogatásból és egyes beruházásokat előfinanszírozni kénytelen.

A Fővárosi Önkormányzat által összerakott táblázat szerint már júliusban hatvanmilliárdos, augusztusban akár 86 milliárd forintos mínuszban is lehet a budapesti büdzsé. A fenti körülmények miatt ez valóban fizetésképtelenséget jelenthet, s a jelek szerint ezt a városvezetés is beismerte már tavasszal.

A főpolgármester-helyettes kormányzati érdekként azonosította március végi levelében, hogy az iparűzési adó szeptemberi beérkezéséig Budapest elkerülje a fizetésképtelenséget, ennek érdekében operatív munkacsoportot is létrehoznának Karácsonyék a kormánnyal közösen, mégpedig a likviditási helyzet folyamatos figyelésére, és a döntések előkészítésére.

Miközben Budapestet csődbe vitte Karácsony Gergely, addig a politikai céljait támogató 99 Mozgalom kivirágzott és anyagilag megerősödött.

A Magyar Nemzet új, érdekes részletekkel szolgál a Karácsony Gergely által létrehozott egyesület 2021-es és 2022-es pénzügyi beszámolójáról, melyek a bíróság honlapján érhetők el.

A két dokumentumban feltüntetett összegek ugyanis nem egyeznek azzal a Karácsony-féle állítással, miszerint a mozgalom adományokból, ráadásul úgynevezett mikroadományokból fizetett 506 millió forintot a főpolgármester kampányára.

A Perjés Gábor törökbálinti lakcímére bejegyzett egyesület 2021-es – fél évet jegyző – pénzügyi beszámolójában 263,3 millió forintos bevételt tüntettek fel, ám ez az összeg támogatásként szerepel a bírósági beszámolóban, nem pedig adományként, miként azt Karácsony állítja. Az a dokumentumból nem derül ki, hogy a támogatás honnan érkezett, mindenesetre a mozgalom ennyi pénzhez jutott fél év alatt, 2021. júniusi alapítása és az év vége között, ami nagyjából megegyezik a Nemzeti Információs Központ által (NIK) készített jelentésben szereplő 2021. évi utalások összegével (262,5 millió forint). Az egyesület viszont a tetemes támogatás ellenére mínuszban zárta a 2021-es évet. Anyagi jellegű ráfordításként ugyanis 282,9 millió forintot jegyeztek be, ami majdnem húszmilliós többletkiadást jelent, így az adózott eredmény mínusz 19,3 millió forint volt.

A 2022-es év határozottan jobban sikerült a mozgalomnak, noha addigra rég véget ért a baloldali előválasztás közös miniszterelnök-jelölti kampánya, Karácsony pedig vissza is lépett a jelöltségtől Márki-Zay Péter javára. Furcsaságok azonban itt is akadnak. A pénzügyi adatok szerint az egyesület 2022-ben 390 millió forintnyi bevételhez jutott, amit már adományként tüntettek fel a beszámolóban. Külön érdekesség, hogy itt már a 2021-es mintegy 263 millió forintot is adományként jegyzik, noha egy évvel korábban még a támogatások rovatban szerepelt ez, a tetemes összeg. Mindenesetre 2022-ben a Perjés Gábor nevére bejegyzett egyesület kiadásként 367 millió forintot írt a dokumentumba, így elvileg az „adománygyűjtő dobozokban” 22,6 millió forint maradt.

Ha összevetjük a 99 Mozgalom pénzügyi beszámolóját a NIK jelentésével, akkor további százmillió forint eredete és sorsa vész homályba.

A NIK-féle dokumentum szerint ugyanis Perjés Gábor 2022-ben összesen 243,5 millió forintot fizetett ki Karácsony kampányára. A beszámoló szerint azonban 367,3 millió forintnyi „anyagi ráfordítás” történt, ami rejtélyessé teszi 123,8 millió forint sorsát. Ha ebből levonjuk azt a 22,6 milliót, amit az egyesület tárgyévi eredményként feltüntetett, 101 millió forint jön ki, amelynek a sorsa továbbra is kérdéses. A pénzügyi beszámolók és az abban lévő érdekes számszaki eltérések miatt a Magyar Nemzet megkereste Karácsony Gergelyt és Perjési Gábort, de egyikük sem adott választ.

Nemcsak a Magyar Nemzet vár válaszokat Karácsony Gergelytől, a Gyurcsány-párt a Szabad Európa portállal közölte: „Karácsony Gergely az elmúlt napokban tett nyilatkozataiban nem cáfolta, hogy valóban ötszázmillió forint felett kaptak támogatást az előválasztásra. Karácsony és a 99 Mozgalom az előválasztás során egyrészt ennél jóval kisebb összegről beszélt a nyilvánosságban, másrészt ígéretet tett az adományozók személyének megnevezésére is. A támogatás összege most már elismerten a többszöröse a korábban bevallottnak, és az adományozók személye továbbra is ismeretlen.”

Gyurcsányék szerint Karácsony Gergely úgy tudná megnyugtatóan lezárni ezt az ügyet, ha a korábbi ígéretének megfelelően valóban megnevezné a támogatást nyújtó személyeket, szervezeteket és az általuk nyújtott támogatás összegét – olvasható a Magyar Nemzetben.