Jelentős kockázat Ukrajna EU-integrációja

Egy aktív konfliktus válna közös üggyé Ukrajna uniós és NATO-integrációjával – közölte a Magyar Hírlap kérdésére Kosztur András. A XXI. Század Intézet vezető kutatója a lapunknak adott interjúban beszélt arról, hogy a keleti szomszédunkat elhagyó lakosok többsége vélhetően nem tér haza, de kitért arra is, hogy Ukrajna a népessége révén relatíve nagy súllyal lenne jelen az EU-s intézményekben, így akár eszköz is lehetne egyes nyugati államok kezében a „renitensekkel” szemben. 

Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij

Fotó: AFP/Sergei Supinsky

– Ukrajna „kedvezményes” belépője az Európai Unióba és a NATO-ba állandó vitatéma a háború 2022. február 24-i eszkalációja óta. Kijev és támogatói általában azt hangoztatják, hogy mindkét szervezet sokat nyerne az integrációval. De mit is?

– Ukrajna alapvetően úgy tekint a jelenlegi háborúra, mint amelyet Európa, illetve az egész nyugati civilizáció védelmében is vív. Ennek nyomán pedig úgy vélik, joggal várhatják el, hogy teljes jogú taggá válhassanak az euro-atlanti térség integrációs szervezeteiben, ráádásul ezáltal effektívebben tudnának szerepet vállalni annak kollektív biztonsági rendszerében, egyfajta keleti védőbástyaként. Más kérdés, hogy jelenleg éppen egy aktív konfliktus válna közös üggyé, ha Ukrajna integrálódna, ahogy az is vitatható, hogy Ukrajna teljes körű integrációja a konfrontáció csökkenéséhez vagy növekedéséhez járulna hozzá. Persze a lényeges az, hogy milyen stratégiai döntések születnek, és ebből a szempontból nézve bármiféle integráció csupán eszköz. Például, ha a Nyugat növelni akarná a konfrontációt, akkor beveheti Ukrajnát a NATO-ba még a háború aktív szakaszában, amellyel kötelezettségei keletkeznének. Vagy éppen ellenkezőleg, ha a háború lezárása lehet a cél, akkor végleg elvághatják Kijev NATO-csatlakozásának útját, de esetleg az EU-tagsággal vagy annak fenntartott ígéretével „kompenzálhatnák”.

– Hogyan hatna Magyarországra az ukrán csatlakozás? Kezdjük talán az újjáépítés és a felzárkóztatás költségeivel.

– Ez jelenleg teljesen megjósolhatatlan, hiszen fogalmunk sincs, mikor és milyen állapotban, egyáltalán milyen területekkel kerülhetne be Ukrajna az Európai Unióba. Az újjáépítés viszont más kérdés, az a tagságtól függetlenül is érinteni fog minket, hogy milyen formában, az viszont szintén kérdéses, hiszen az unió álláspontja pénzügyi kérdésekben az elmúlt időszakban meglehetősen kiszámíthatatlan, ahogy azt tapasztalhatjuk.

– A gazdasági kérdéseknél maradva: számtalan külföldi befektető választotta Magyarországot az elmúlt évtizedben. Sorra nyíltak a gyárak, üzemek. Ipari és kereskedelmi szempontból békeidőben jelenthetne-e veszélyt, konkurenciát számunkra a tengeri kijárattal és a Lengyelországon át Nyugat-Európa és a Baltikum felé vasúti összeköttetéssel rendelkező Ukrajna?

– Ebből Magyarországnak előnye éppúgy származhatna, mint hátránya. Magyarországnak nem titkolt célja, hogy fontos szerepet vállaljon a Kelet és Nyugat közötti kontinentális kereskedelmi hálózatokban, ebben pedig Ukrajna is partner lehetne. Problémát az jelenthet, ha egyrészt Ukrajna keleti határainál tartósan fennáll majd a feszültség, hiszen ezáltal a kelet–nyugati irányú kereskedelem lehetőségei jelentősen csökkennek, illetve ha Ukrajna és Magyarország kapcsolata tovább romlik.

– Tekintettel a visegrádi országok megosztottságára, Ukrajna méreteire és Lengyelország, valamint a Baltikum Kijev melletti elköteleződésére, hogyan rajzolhatná át az EU politikai térképét az integráció, milyen szövetségi rendszerek jöhetnének létre, vagy válhatnának súlytalanná?

– El kell választani egymástól az Európai Unión belüli politika és a geopolitika terepét. Ukrajna az EU-n belül kétféle szerepet is játszhatna, hiszen népessége révén relatíve nagy súllyal lenne jelen az intézményekben. Így a hipotetikus csatlakozása esetén lehetne eszköz is egyes nyugati államok kezében, hogy a „renitensekkel” szemben még nagyobb súlyt szerezzenek, másrészt akár maga is renitenssé válhatna, és így akár ellensúlyozhatna egyes brüsszeli törekvéseket. Ez valószínűleg szituatív jelleggel változna, és egyébként is csak feltételezés, hiszen egyelőre nincs eldöntve, hogy Ukrajna csatlakozna az EU-hoz. Vélhetően jó ideig nem fog még. Ami a jelenleg is látható tendenciákat illeti, minél tovább folytatódik az ukrajnai háború, annál mélyebbek lehetnek az abból fakadó nézetkülönbségek hatásai is az egyes országok között. 

– Milyen egyéb hatásai lehetnek Ukrajna esetleges EU-csatlakozásának, amelyet eddig nem értettünk. Akár a közbiztonság tekintetében vagy az élet más területein?

– Fontos lehet, hogy az EU-csatlakozás esetén az elmúlt másfél évben Ukrajnát elhagyó lakosok többsége vélhetően nem térne már haza, hanem végleg megtelepedne valamelyik európai országban. Ez persze jelen helyzetben Ukrajna számára lenne kedvezőtlenebb, hiszen az ország helyreállítása során vélhetően szükség lesz majd az országot elhagyó, gyakran magasan képzett és munkaképes korban lévő lakosokra. A másik lehetséges probléma az országból esetlegesen kiáramló fegyverek kérdése lehet. 

Az ukrán erők tíz támadását sikerült visszaverni Donyeck térségében az orosz déli harccsoportnak az utóbbi egy napban – közölte a keddi hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov altábornagy, az orosz hadsereg szóvivője.

A tábornok szerint az ukrán hadseregnek a nap folyamán elszenvedett vesztesége mintegy 280 fő volt, közülük 200-an Donyeck környékén estek el.

Mint mondta, a donyecki Georgijevka térségében és a zaporizzsjai Orehov település mellett az orosz légvédelem lelőtt két ukrán SZU-25-ös típusú csatarepülőgépet, a szintén donyecki Novohrodivka mellett pedig egy Mi-8-as típusú katonai szállítóhelikoptert.

Az ukrán ellentámadás „különösen eredményes” volt az utóbbi napokban – jelentette ki kedden Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára.

Olekszij Danyilov hangsúlyozta, hogy az ukrán csapatok teljesítik kitűzött feladataikat. Hangsúlyozta, hogy az ukrán csapatok teljesítik kitűzött feladataikat.

„Az aktív harctevékenység ezen fázisában az ukrán védelmi erők teljesítik legfőbb feladatukat a lehető legtöbb veszteséget okozva az orosz hadseregnek élőerőkben, felszerelésben, üzemanyag raktárakban, katonai járművekben, parancsnoki állásokban, tüzérségben és légvédelmi erőkben” – írta a Twitteren Danyilov.

Valerij Serseny, a délkeleti országrészben szolgálatot teljesítő ukrán erők szóvivője szerint

az ukrán erők mintegy két kilométert nyomultak előre a déli Bergyanszk irányába. Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes még hétfőn közölte, hogy az ukrán erőknek sikerült egy heti harcok árán visszafoglalniuk 37,4 négyzetkilométer területet Bahmut határában.

Andrij Kovaljov, az ukrán vezérkar szóvivője pedig elmondta, hogy az ukrán hadsereg továbbra is nyomás alatt tartja az orosz csapatokat Bahmuttól északra és délre és heves harcok árán „részleges sikereket” is elértek. Hozzátette, hogy erőiknek sikerült visszatartani az orosz csapatok támadásait a keleti Avgyijivka, Liman és Marjinka települések irányában.

Oleh Szinjehubov, Harkiv kormányzója szerint

egy tüzérségi lövedék becsapódása következtében legalább 31-en megsebesültek, köztük több gyerek Pervomajszkij településen. Mint mondta, nyolc lakóházban keletkeztek károk és több autó is kiégett. A kisváros mintegy 100 kilométerre van a frontvonaltól.

Herszonban a helyi ügyészség szerint két ember vesztette életét orosz tüzérségi támadásban.

Harmincegy ember, köztük tíz gyermek megsérült egy orosz rakétatámadásban, amely a északkelet-ukrajnai Harkiv régióban található Pervomajszkij városát érte kedden. Erről a Harkivi terület ügyészségének honlapján számoltak be.

Az orosz rakéták egy lakótelepen található parkolót találtak el. Több lakóépület megrongálódott, az ott parkoló autók is kigyulladtak.

Pervomajszkij városa mintegy 200 kilométerre fekszik a kelet-ukrajnai fronttól.

Az orosz politikai csoportok és az egész társadalom egyértelműen megmutatták egységüket, és a haza iránt tanúsított magas fokú felelősségérzetükről tettek tanúbizonyságot, amikor egységesen reagáltak egy megkísérelt fegyveres lázadással szemben – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) virtuális csúcstalálkozóján felszólalva.

Beszélt arról is, hogy Oroszország kulcsfontosságú partnerekként tekint az SCO tagjaira – köztük Kínára, Indiára és Iránra – azokban a törekvéseiben is, hogy szembeszálljon a nyugati szankciókkal. Putyin szerint hibrid háború folyik Moszkva ellen, de az ország „magabiztosan ellenáll a külső nyomásnak”.