kulcsár edina
Például az Erasmus ügyben...
Az Erasmus-ügy tökéletes lenyomta annak a kétszínű és aljas brüsszeli politikának, amely egyre inkább a hazánk elleni összehangolt politikai-pénzügyi-háború zsarolásban ölt testet
- emelte ki a Magyar Nemzetnek Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője.
Pár nappal ezelőtt ugyanis sajtótájékoztatóján az Európai Bizottság szóvívője úgy fogalmazott: legkésőbb szeptember elejéig meg kell egyeznie a magyar kormánynak az Európai Bizottsággal, hogy az alapítványi egyetemek is hozzáférhessenek az Erasmus+ és Horizont Európa programok forrásaihoz. Ujvári Balázs bizottsági szóvivő hozzátette: „Nagyon intenzív tárgyalások folynak az Európai Bizottság és Magyarország között az Erasmus+ diákcsereprogram finanszírozásának felfüggesztése miatt, ezek azonban még nem vezettek eredményre.”
Dornfeld László szerint ezen pénzek visszatartása
szorosan kötődik az összes többi, nekünk jog szerint járó forrás visszatartásához, még ha kimondatlanul is.
−A modellváltó egyetemek kuratóriumának politikus tagjai már tavaly, a pénzek befagyasztásához vezető úgynevezett jogállamisági kondicionalitási eljárásban felmerültek, de végül nem váltak a 27 szupermérföldkő részévé. Így aztán derült égből villámcsapásként derült ki a magyar egyetemek kizárása ezekből a programokból. A magyar kormány a rá jellemző módon igyekezett a megoldást keresni, Brüsszel azonban egyre csak mást akar, végül patthelyzet állt elő − fogalmazott a szakértő.
Kiemelte azt is, hogy egy hónapja várunk arra, hogy az Európai Bizottság értékelje a magyar jogszabálytervezetet, ami pontot tenne az ügy végére, ám az nem hajlandó erre, ehelyett már elfogadott törvényt követelve. Szerinte ez nonszensz, eddig sosem okozott gondot csak javaslatok értékelése, lásd az igazságügyi reformot.
Valószínűleg az időhúzás állhat emögött, illetve annak szándéka, hogy így az elfogadott magyar jogszabályra a végtelenségig mondhatják, hogy itt vagy ott nem felel meg. Ezek a pénzek egyértelműen a brüsszeli politikai játszma részei lettek, a Politicon megjelent kósza sajtóhírek szerint ezért cserébe elvárnák hazánktól, hogy szavazza meg az uniós többéves költségvetés módosítását, amelyhez egyhangúságra van szükség a tagállamok részéről
−vélte Dornfeld László. Az elemző hozzátette: a módosítás legfontosabb része az Ukrajnának szánt pénzek ügye, vagyis nyíltan zsarolnak minket, hogy a háborúpárti álláspontjukat keresztülvihessék az EU-n. Apró érdekesség már csak, hogy amennyiben ez a módosítás elbukik, a szükséges forrásokat pont az Erasmus és Horizont programoktól való elvonásokban találhatja meg a Bizottság. Szerinte az üzenet világos:
a háború végtelenségig tartó támogatásánál nincs fontosabb kérdés jelenleg Brüsszelben.
Az Európai Bizottság egy hónapja nem válaszol arra a normaszövegre, amit a magyar kormány kiküldött Brüsszelbe
− hívta fel a figyelmet a Területfejlesztési Minisztérium sajtóosztálya azzal kapcsolatban, hogy
tegnapi sajtótájékoztatóján az Európai Bizottság szóvívője úgy fogalmazott: legkésőbb szeptember elejéig meg kell egyeznie a magyar kormánynak az Európai Bizottsággal, hogy az alapítványi egyetemek is hozzáférhessenek az Erasmus+ és Horizont Európa programok forrásaihoz. Ujvári Balázs bizottsági szóvivő hozzátette: „Nagyon intenzív tárgyalások folynak az Európai Bizottság és Magyarország között az Erasmus+ diákcsereprogram finanszírozásának felfüggesztése miatt, ezek azonban még nem vezettek eredményre.”
A minisztérium sajtóosztálya reagálásában kifejtette: ebben a dokumentumban minden, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi, illetve az EU pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, eddig számtalanszor megfogalmazott és számtalanszor át is alakított, minden új brüsszeli követelésre pontos magyar válasz olvasható. Hozzátették:
ha Brüsszelnek egy hónap nem elég arra, hogy a magyar normaszövegre válaszoljanak, az csak azt jelentheti, hogy az Európai Bizottság az időt húzza, tehát ha nem lesz Erasmus-megállapodás, arról nem a magyar kormány tehet majd.
Hirdetés
– Az Európai Parlamentben (EP) magyar rektorok, kutatók és diákok nyilvános meghallgatáson mondták el véleményüket az Európai Bizottság diszkriminatív eljárásáról a modellváltó egyetemek Erasmus+ és Horizont Európa programokból kizárásával kapcsolatban szerda délelőtt – közölte a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI-vel. Bocskor Andrea, a nagyobbik kormánypárt EP-képviselője kiemelte: fontos, hogy beszéljenek erről a témáról, főleg azért, mert a hazai felsőoktatási intézmények a modellváltás óta kimagasló eredményeket értek el, az innováció katalizátorává váltak, és egyre javul a rangsorolásuk nemzetközi szinten is.
Hozzátette: az Erasmus+ és a Horizont Európa az Európai Unió zászlóshajóprogramjai, amelyeken az elmúlt harminc évben több százezer magyar diák és tanár vett részt; soha nem volt gond az elszámolásukkal vagy az EU-s támogatások felhasználásával.
– Ezért erről az égbekiáltóan igazságtalan és politikai motiváltságú témáról mindenképpen beszélnünk kell!
– szögezte le.
Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselőcsoportjának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fidesz európai parlamenti delegációjának célja az elmúlt évek Magyarország elleni sorozatos igaztalan támadásai során egyértelmű volt: biztosítani a hiteles, tényalapú, első kézből származó információkat az érintett ügyekről.
– Ma sem tesznek mást
– mondta.
Jogos elvárásnak nevezte, hogy olyan komoly, diszkriminatív és minden alapot nélkülöző döntések során, amelyek a magyar egyetemek kétharmadát, így mintegy 180 ezer hallgatót kirekesztenek az Erasmus- és a Horizont-programokból, mérlegeljék a tényeket is. – Ezen intézmények véleményét figyelembe sem vették. Ezért hívták meg az érintett egyetemek rektorait, kutatóit, a magyar diákság képviselőit, hogy első kézből tájékoztassák az uniós döntéshozókat a kialakult helyzetről – közölte.
Gál Kinga szerint elfogadhatatlan, hogy a magyar kormányt békepártisága, migráció- és genderellenessége miatt zsaroló brüsszeli álláspont az ártatlan egyetemi világot büntesse.
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora előadásában hangsúlyozta: ha a politikusok vitatkoznak egymással, az az ő ügyük, de ez nem lehet indok arra, hogy a hivatásukra készülő vagy azokat gyakorolni vágyó orvos- és egészségtudományi hallgatókat büntessenek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a fenntartóváltással az ehhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek nem változtak. Ugyanakkor a modellváltás a Semmelweis Egyetemen együtt járt a munkavállalói bérek versenyképesebbé tételével, a klinikák és az oktatási épületek egyetemi tulajdonba kerülésével, valamint az oktatást, kutatást és gyógyítást is érintő autonómia növekedésével.
A rektor szerint azt akarják, hogy a jövőben ne lehessen szankciót alkalmazni egy felsőoktatási intézménnyel szemben úgy, hogy az nem tartalmaz arra vonatkozó elemzést, miként és mikor sértette meg a jogállamiság elveit, és ezzel összefüggésben milyen hátrányokat okozott az uniónak.– Azt is szeretnénk, ha az egyetemeket bevonnák az őket érintő intézkedésekről szóló egyeztetésekbe – idézi Merkely Bélát a kormánypárti képviselőcsoport közleménye.
Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora hangsúlyozta: a modellváltással – a vádakkal ellentétben – nem sérült egyetemük autonómiája, ezt egyértelműen mutatják az oktatási és kutatási munkában és az egyetemek közötti összehasonlításban is rövid időn belül jól látható kedvező eredmények.
– Minden európai egyetem mellett is kiállunk ma, mikor felhívjuk a figyelmet arra, hogy az oktatás az unió egyik alappillére, azt semmilyen körülmények között nem szabad szétzilálni
– tette hozzá.
Kasza Gyula, a budapesti Állat-orvostudományi Egyetem kutatója közölte: az EU-s kutatási programok ajtót nyitottak Európára a magyar kutatóknak, akik kiemelkedő eredményekkel és aktív részvétellel járulnak hozzá az unió tudományos életéhez. – Az Európai Bizottság javaslatáról szóló tanácsi döntés kedvezőtlen hatásai azonban máris érződnek , egyetemünk és kutatócsoportunk jó hírnevének súlyos megsértését éljük meg, anyagi és erkölcsi veszteséget szenvedünk, ami több mint tíz év kemény munkáját rombolja le – jegyezte meg. A kutató bízik a teljesen megalapozatlan döntés mihamarabbi visszavonásában.
A diákok hangot adtak azon aggályaiknak, hogy az Erasmus-programokból történő kizárásuk igazságtalan módon hátrányos helyzetbe hozza őket az Európai Unió más tagállamaiban tanuló társaikkal szemben. Reményüket fejezték ki, hogy a helyzet mihamarabb megoldódik, lehetőségük lesz részt venni az európai mobilitási programokban.