Így ellenőrzi a multikat a Versenyhivatal

A GVH elnöke szerint  bár a kötelező akciózás, illetve az árstopok betartásának ellenőrzése, valamint a be nem tartás szankcionálása nem a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik – ezzel együtt a GVH a fogyasztók védelme és a tiszta piaci verseny erősítése érdekében folyamatosan látókörében tartja, mind az élelmiszer-kiskereskedelem, mind az egyes szolgáltatások piacait.

A Gazdasági Versenyhivatal 2022 ősze óta kiemelt figyelmet fordít az élelmiszerpiacok piaci folyamatainak feltárására, illetve az infláció mögött rejlő, a versenyjogot érintő okok részletes vizsgálatára. Ennek keretében több célzott gyorsított ágazati vizsgálatot folytatott le, valamint 2023. július elsejétől működteti az online árfigyelő rendszert, ami az első 26 nap tapasztalatai és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium számításai alapján eddig legalább 2 százalékponttal járult hozzá az élelmiszer-infláció letöréséhez – mondta Rigó Csaba Balázs.

Tapasztalata szerint a versenyfelügyeleti eljárásokban kiszabott bírságoknak, illetve már önmagában a GVH aktív jelenlétének is visszatartó, a piaci folyamatok normalizálódását segítő hatása van. Kijelentette: a „nemzeti versenyhatóság a továbbiakban is kiemelt figyelmet fordít a magyar fogyasztók védelmére és a jogkövetésre törekvő vállalkozások segítésére. Továbbra is aktívak leszünk mind a hatósági ellenőrzések terén, mind az infláció letörése érdekében végzett tevékenységeinkben”.

A GVH elnöke bíztatónak nevezte a július elsejei indulást követő négy hét tapasztalatait: a magyar emberek kiemelkedő mértékben érdeklődnek az oldal iránt, sokan használják az Árfigyelőt.

Az indulás óta közel 700 ezer egyedi látogatója volt az oldalnak, akik mintegy 48 millió letöltést és 264 ezer kulcsszavas keresést hajtottak végre. A magyar emberek szeretik az Árfigyelőt.

Mivel folyamatos a fejlesztés, ezért a látogatottsági adatok is változni fognak. Több hónap elteltével lehet hiteles havi látogatottsági adatokat mérni.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium kimutatása szerint 2023. július 1. és július 26. között a 62 mért termékkategóriából 53 termékkategóriában csökkentek az árak. A 62 termékcsoport esetén az átlagárak 7,4 százalékkal mérséklődtek, amelynek közel 0,7 százalékpontos inflációcsökkentő, illetve 2 százalékpont körüli élelmiszerinflációt csökkentő hatása lehet a KSH inflációs fogyasztói kosarának súlyait figyelembe véve.

Az adatbázisban hat kiskereskedelmi lánc mintegy 1200 boltjában, összesen 62 termékkategóriában kereshetnek a felhasználók.

Az emberek e segítségével megtalálhatják a legjobb kiskereskedői ajánlatokat és lehetőségeket, ezáltal időt és pénzt takaríthatnak meg a vásárlásaik során. Az adatokat szolgáltató kiskereskedelmi láncok naponta frissítik az egyes termékek árait és láthatóan reagálnak egymásra, a kereskedők között öldöklő napi árverseny alakult ki.

Az indulás óta eltelt időszak tapasztalatai azt támasztják alá, hogy az Árfigyelő nem csak az egyes termékek árának összehasonlíthatóságát biztosítja a fogyasztók számára, hanem hatékonyan járul hozzá a piaci verseny fokozásához, az árak csökkentéséhez, ezáltal pedig az infláció letöréséhez.

Az Árfigyelő nagyban hozzájárul ahhoz, hogy egyszámjegyűre csökkenjen az infláció.

Rigó Csaba Balázs kitért arra is, hogy a GVH 2023. első felében párhuzamosan két gyorsított szektorvizsgálatot folytatott le, a tej és tejtermékek, illetve a tartós élelmiszerek piacain. A vizsgálatok igazolták, hogy a kiskereskedelem szereplői az egyes élelmiszerek fogyasztói árai kapcsán az árstoppal nem érintett termékek esetében magasabb árrést realizáltak.

Mint fogalmazott: „az ellátási lánc minden szintjén – termelők, feldolgozók, kiskereskedők – találtunk példát olyan termékre, amelynek árrése, nyereségtartalma – az indokolható költségeket meghaladóan növekedett, és olyanra is, amelynél ez csökkent 2022-ben”.

Az Árfigyelő elindulása óta legnagyobb mértékben, közel 14 százalékkal mérséklődtek a zöldségárak, ezen belül több zöldség (zöldpaprika, étkezési újburgonya, paradicsom, fokhagyma) ára 20 százalékot meghaladó mértékben. A gyümölcsök átlagosan 8,3 százalékkal lettek olcsóbbak, de például az alma ára több mint 20 százalékkal mérséklődött. A margarin és spagetti ára 12-13 százalékkal, a sertészsír, kenyerek és a tojás pedig átlagosan 8-9 százalékkal kerülnek kevesebbe, mint a hónap elején. A húsok közül legnagyobb mértékben a pulykamell ára csökkent, közel 10 százalékkal.

A kiskereskedelmi szinten látható, hogy a vizsgált tartós termékek esetén a vállalkozások bruttó árrése jellemzően a fogyasztói ár nagyobb részét tette ki, mint amit a GVH a tejtermékek esetén tapasztalt, tehát a tartós termékeken például a kiskereskedők jellemzően magasabb nyereséget tudtak realizálni 2022-ben.

Rigó Csaba Balázs kijelentette: „meggyőződésem, hogy a jelenlegi magas élelmiszerinflációs környezetben a magasabb nyereség-realizálás a kormányfő és a fogyasztók szempontjából joggal tűnhet nyerészkedésnek, vagy árspekulációnak. Az sem véletlen, hogy több szakember profit hajtotta inflációt emleget. Jelenleg is több olyan versenyfelügyeleti eljárás van folyamatban, amelyben élelmiszer-kiskereskedelmi cégek érintettek, köztük multinacionális cégek is. Versenykorlátozó megállapodás gyanúja – pl. árrögzítés – illetve a fogyasztókat megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok gyanúja miatt is van folyamatban eljárás, amelyekről jelenleg még nem adhatok bővebb tájékoztatást. Ezekben az ügyekben a kiszabható maximális bírság az eljárás alá vont cégek előző évi nettó árbevételének a 13 százaléka is lehet, vagyis az érintett cégek rendkívül komoly mértékű szankció lehetőségével néznek szembe” – mondta.

Rigó Csaba Balázs biztos abban, hogy még év vége előtt egyszámjegyű lesz az infláció. Kijelentette: „a júniusi 20,1 százalékos infláció után 18 százalék alatti értéket várok júliusban. Szeretném újra hangsúlyozni: az élelmiszer inflációcsökkenéséhez 1 hónap alatt több, mint 2 százalékponttal járult hozzá az Árfigyelő. A csökkenés ütemét és dinamikáját látva álláspontom szerint már az ősszel elérhető lesz az egyszámjegyű infláció. Ez azért fontos, mert így visszaáll a reálbér-növekedés, többet tudnak költeni a fogyasztók, amely hozzájárul a gazdasági növekedéshez. Remélhetőleg 2024 közepére visszaáll a magyar gazdaság arra a növekedési pályára, amelyről a Covid-19 és a szomszédunkban zajló háború térítette le” – mondta Rigó Csaba Balázs az Origó beszámolója szerint.