Horrornak és káosznak látják az ukrán ellentámadást

Egy, a Kijev oldalán harcoló külföldi zsoldos horrornak és káosznak nevezte az ukrán ellentámadást, amelyben az ukrán csapatok fedezet nélkül tevékenykednek – jelentette a Sky News brit tévécsatorna alapján az oroszhirek.hu.

Fotó: MUHAMMED ENES YILDIRIM / AFP

Rhys Byrne ír zsoldos, aki részt vett a Zaporozsje közelében zajló harcokban, a tévécsatornának adott interjújában “borzalmasnak” nevezte az ellentámadással kialakult helyzetet - írta meg az oroszhirek.hu.

“A nulladik vonalon – ez horror. Ez egy horror… Ez egy mészárlás… Mindenütt halottak vannak… A legnagyobb probléma, amivel szembesülünk, amikor bemegyünk a lövészárkokba, hogy átlépünk a holttesteken, amelyek már ott vannak az előző egységből, akik odamentek” – mondta Byrne.

Elmondta, hogy a 40 fős egységnek, amelyben ukránok, amerikaiak és britek is voltak, nem volt légi támogatása. A zsoldos emellett megjegyezte, hogy néhány ukrán harckocsi elhagyta a pozícióját a csata során. Ugyanakkor a történtek részleteit, konkrét helyét és idejét nem pontosította.

“Byrne elmondta, hogy nem volt légi támogatásuk vagy drónjaik, és néhány ukrán tank elhagyta a pozícióit” – közölte a csatorna.

Megjegyzik, hogy a zsoldosok az orosz fegyveres erők tankjainak célzott tüzével szemben rádión keresztül voltak kénytelenek segítséget kérni.

“A káosz közepette megjelent a mentés egy ukrán kisteherautó formájában” – közölte a Sky News Byrne szavait összefoglalva.

Hun Sen kambodzsai miniszterelnök felszólította Joe Biden amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy ne használjanak kazettás bombákat. A politikus felidézte országa fájdalmas tapasztalatait: a mai napig húszezren haltak meg aknára lépve. Még az 1970-es évek elején szórt az ország területére kazettás bombákat az amerikai légierő.

„Az ukránok számára hosszú évekre,

akár száz évre is a legnagyobb veszélyt jelentené,

ha kazettás bombákat használnának az Oroszország által megszállt ukrán területen” – idézi a Le Figaro című francia lap Hun Sen Twitter-bejegyzését.

Kambodzsa erős embere hazája fájdalmas tapasztalatait idézte fel. Az Egyesült Államok a vietnami háború idején, 1965-től 1973-ig több millió bombát dobott le Kambodzsára és Laoszra, hogy csapást mérjen a korabeli Szovjetunió által támogatott észak-vietnami erő, a Vietkong állásaira az egyébként semleges és az Egyesült Államokkal szemben semmiféle barátságtalan lépést nem tévő államok területén.

Amikor még nem volt „haladó” a kazettás bomba

Egy észak-vietnami föld-levegő rakétákat kilövő bázis egyik felét amerikai kazettás bombák által szétszórt robbanó bombák borítják el a vietnami háború idején (Forrás: Wikipédia)

„Az ukrán nép iránti szánalomból felszólítom az amerikai elnököt, mint szállítót, és az ukrán elnököt, mint címzettet, hogy ne használjanak kazettás bombákat a háborúban, mert az igazi áldozatok az ukránok lesznek” – figyelmeztetett Hun Sen.

Az 1970-es években intenzívebbé váló amerikai légitámadások több tízezer polgári lakost öltek vagy csonkítottak meg Kambodzsában. A hadműveletnek a „Szabadság” elnevezést adták.

A kambodzsai célpontok támadása abban az időszakban az

amerikai háborúellenes csoportok egyik mozgósító témájává vált. A tiltakozók között volt mások mellett Noam Chomsky amerikai nyelvész, író is.

Az ohiói nemzeti gárda katonái gázálarcban és puskával a Blanket Hillen. A Kent State University diákjai ellen könnygázt is bevetettek a háborúellenes tüntetésen, az egyetem területén 1970. május 4-én. Négy tüntető halálát és kilenc másik sérülését okozta, hogy a katonák tüzet nyitott a diákokra (Fotó: Howard Ruffner/Getty Images)

Ma is gyilkol a „korszerű” amerikai fegyver

Az 1998-ban véget ért 30 éves polgárháború után Kambodzsa lett a világ egyik leginkább elaknásított országa.

Az elmúlt négy évtizedben

mintegy húszezer kambodzsai halt meg taposóaknák vagy fel nem robbant lőszerek miatt.

Az aknamentesítés a mai napig tart.

Nem elég 50 év

Bár a kormány ígéretet tett arra, hogy 2025-ig minden aknát és fel nem robbant lőszert felszámol, Hun Sen aláhúzta:

már fél évszázad eltelt, és még nem volt mód, lehetőség

arra, hogy megsemmisítsék az összes szétszóródott lőszert.

A kazettás lőszerek használatát számos országban és Európában is betiltották. Ezek az államok aláírták a kazettás bombák globális betiltásáról szóló 2008-as oslói egyezményt, amelynek az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország sem részesei.

Joggal gondolhatnánk, hogy a civil lakosságra különösen veszélyes fegyverek bevetésének elítélése politikai törésvonalaktól, geopolitikai ellentétektől, aktuális érdekektől mentesen érvényesül. Hogy ez mennyire nincs így, azt jól szemlélteti a baloldali sajtó és a Soros György által pénzelt aktivistacsoportok köpönyegforgatása a kérdésben. Míg az oroszok által bevezetett kazettás bombák a hadserege „legrohadtabb fegyvereinek” minősültek, addig amerikai társaik esetében a fel nem robbant töltetek aránya csak 2,35 százalék alatti, már-már humánusnak mondható.

Az egyik legkegyetlenebb fegyver

Az Egyesült Államok a múlt héten jelentette be, hogy újabb 800 millió dollár értékű katonai segítséget küld Ukrajnába, melyben az ENSZ-egyezményben tiltott kazettás lőszerek is helyet kapnak. A döntés világszerte nagy visszhangot kapott, hiszen a fegyvert mintegy 120 országban betiltották a civil lakosságra gyakorolt hatása miatt. (Az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország nem csatlakozott ezen országokhoz.)

A kazettás lőszer a bevetéskor számos apró robbanóeszközt bocsát ki magából, megsokszorozva ezzel a pusztító hatást és a járulékos veszteségeket.

A legnagyobb probléma a fegyverrel az, hogy a szétszóródó kis méretű bombák mintegy 10, de előfordulhat, hogy akár 40 százaléka nem robban fel, és évtizedekig veszélyt jelent a lakosságra.

Kifogyott a lőszerből Amerika?

A hagyományos lőszerek hiánya miatt küldhet az Egyesült Államok Ukrajnának az ENSZ-egyezmény által tiltott kazettás lőszereket – nyilatkozta Joe Biden a döntéssel kapcsolatban. Az amerikai elnök nehéz döntésnek nevezte a hozzájárulás megadását a vitatott eszközök szállításához, de hozzátette, hogy meggyőzték őt ennek szükségességéről, mert

Ukrajna számára elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű lőszer az orosz erők elleni támadáshoz.

Az ukrán erők „kifogyóban vannak a tüzérségi eszközökből, és nekünk is alacsonyak a készleteink” – magyarázta Biden.

Az orosz kazettás bomba bevetése „háborús bűncselekmény”

Az oroszok a háborúban többször is alkalmazták a fegyvert, amit rendszerint hangos nemzetközi felháborodás követett. Jens Stoltenberg, a nemrég újraválasztott NATO-főtitkár 2022. március 4-én ezzel kapcsolatban még úgy nyilatkozott:

„Ez embertelen. Ez a nemzetközi jog megsértése.”

Stoltenberghez hasonlóan a magyar baloldali sajtó is előszeretettel ítélte el az oroszokat a bombák használata miatt.

A HVG korábbi cikkében arról írt, hogy a kazettás lőszer alkalmazását egyértelműen tiltják a nemzetközi egyezmények, ám a jelek szerint ez a támadókat nem érdekli. Megjegyezték azt, hogy miután az orosz villámháborús tervek befuccsoltak az ukránok kemény ellenállása miatt, a hadsereg elővette azokat az eszközeit, amelyek már a csecsenföldi háborúban, illetve Szíriában is

hatalmas szenvedést okoztak a városok ostromakor a polgári lakosságnak, ráadásul a bevetésük kimeríti a háborús bűncselekmény fogalmát.

A 444 az oroszok legrohadtabb fegyverei között említette meg a kazettás bombát.

Az amerikai forrásokból is működő Szabad Európa meglehetősen komoly anyagot szentelt az ügynek. Ebben leszögezték, hogy az eszközzel lehetetlen pontosan célozni, és hogy később

gyakorlatilag szinte taposóaknákká válnak, ráadásul 2020-ban, tehát az ukrajnai háborút megelőzően a dokumentált esetek alapján a kazettás bombák áldozatainak 44 százaléka gyermek volt.

Civil szervezetek egyhangúan tiltakoztak a kazettás bomba bevetése miatt. A Human Rights Watch jogászai szerint a lőszertípus lakott területek elleni bevetése

„önmagában háborús bűncselekménynek minősülhet”,

attól függetlenül, hogy az orosz vezetés nem írta alá a lőszertípus kivezetését előíró nemzetközi megállapodást.

Az Amnesty International tavaly nyári jelentése pedig így fogalmazott: „A széles körben betiltott kazettás bombák ismételt használata megdöbbentő, és újabb jele a civil életek teljes semmibevételének. Az ezeket a szörnyű támadásokat indító orosz erőket felelősségre kell vonni tetteikért, az áldozatoknak és családjaiknak pedig teljes kártérítést kell kapniuk.” A Soros György által is támogatott NGO aláhúzta, hogy

„a nemzetközi humanitárius jog tiltja a válogatás nélküli támadásokat és a jellegüknél fogva válogatás nélküli fegyverek használatát”,

melyek végső soron háborús bűncselekménynek minősülnek.

Az amerikai „rendes”  kazettás bomba

Ma már ugyanakkor – elismerve a fegyver valóban pusztító voltát – a 444-en arról írnak, hogy az orosz védelem áttörése miatt van szükség a kazettás lőszerekre, kiemelik, hogy az ukránok ígéretet tettek arra, hogy oroszországi célpontokra nem, csak saját területük visszafoglalására fogják használni őket. Idézik emellett a Pentagon szóvivőjét, aki elmondta,

csak „rendes” kazettásokat küldenek Ukrajnába, amelyek között igen-igen alacsony a lakosságra évtizedekkel később is veszélyes fel nem robbant töltetek aránya.

„Az Oroszország és Ukrajna által használt kazettás bombák már most civileket ölnek, és ez hosszú évekig el fog tartani” – fogalmazott a Human Rights Watch (HRW) megbízott fegyverzeti vezetője. A HRW, miután kiderült, hogy az Egyesült Államok kész ilyen pusztító fegyverek szállítására, a kazettás bombák használatának befejezésére szólította fel Ukrajnát és Oroszországot. A Biden-kormányt pedig kérte, hogy lehetőleg ne szállítsanak ilyen lőszert az ukránoknak.

A kérdés az, hogy amennyiben valóban bevetik a kazettás bombákat,

vajon az ukrán és az amerikai vezetést is háborús bűnösnek nevezik majd?